Ugrás a Főoldalra!

I. Világháború Kronológiája >>

A második ypres-i csata az első világháború egyik nagy csatája volt 1915. április 22-étől május 25-éig a Flandriában védekező francia-brit csapatok és a támadó császári Németország alakulatai között.

Németország négy helyen, négy nagyerejű csapással próbálta meg átszakítani az antant frontvonalát. 1915. április 22-23.: Gravenstafel.

1915. április 22. – május 4.: St Julien
1915. május 8-13.: Frenzenberg
1915. május 24-25.: Bellewaarde

Fájl:The Second Battle of Ypres.jpg

A támadás első szakaszában a németek támadást intéztek az ún. 60-as magaslat ellen. A környező vidéket uraló magaslat visszaszerzése kulcsfontosságú volt a csata sikeres megvívásához a németek számára, ezért a csata első szakaszában ennek bevételére törekedtek.

A frontszakaszon a németek gáztámadásokkal és az azokat követő rövid gyalogsági rohamokkal próbáltak meg áttörést kicsikarni. A létszámfölényben lévő antant-erőket meglepte a gáztámadás. Nem voltak felkészülve sem a gáztámadás kivédésére, sem a sebesültek gyógyítására.

Április 25-én a németek Ypres-től nyugatra áttörték a frontot, de a jól csoportosított angol tartalékok miatt kénytelenek voltak visszavonulni. Mivel gáztámadásra nem volt lehetőségük, ezért tüzérséggel próbálták szétverni az összezáró brit csapatokat. Az áttörés során elfoglalt területet május 4-ig védték, azután a tarthatatlanná vált helyzetük miatt. Május 8-án újabb frontális támadás következett, de eredmény nélkül. Május 25-én a német parancsnokság leállíttatta a hatalmas veszteségekkel járó áttörési kísérleteket.

A németek 6000 megerősített hordóban 168 tonna klórgázt vittek a frontvonal 4 kilométeres szakaszára. Április 22-én a reggeli órákban a szél nyugati irányban fújt. Este 18:00-kor Steenstrate és Pölcapelle között kiengedték a klórgázt, kezdetét vette a világtörténelem első vegyi fegyverének támadása. A szemközt elhelyezkedő francia alakulatoknak nem volt idejük a reagálásra. Látták ugyan a közelgő sárga felhőt, azonban nem tudták mire vélni a jelenséget; lövészárkaikba húzódtak. A tömény gáz 6 kilométer szélességben borította el a francia és algériai állásokat.

A klórgáz iszonyatos pusztítást végzett a védtelen emberek között. A frontszakaszt védő 15 000 francia katonából 5000 azonnal meghalt. A többiek vakon, borzalmas égési sérülésekkel elhagyták a frontvonalat és nyugat felé menekültek. A fronton támadt résbe azonban nem nyomultak be a németek. A német parancsnokság nem látta előre a vegyi fegyver hatását és a front e szakaszára nem csoportosítottak támadóképes csapatokat. Az ellenséges frontvonal kiürült, a németeket azonban nem szerelték fel gázálarccal. Az üres francia árkokban megülő gáz sérüléseket okozott a védtelen német támadóknak is, akik emiatt kénytelenek voltak állásaikba visszatérni. A támadás sikerét látván a német parancsnokok azonnal újabb klórtámadásokat rendeltek el.

A rést végül kanadaiak foltozták be. Ők hamarosan rájöttek, hogy a gázt a németek a frontvonalaik előtt elhelyezett tartályokból fújták ki. (Erre azért volt szükség, hogy a német árkokban friss maradjon a levegő.) Támadást indítottak és a német vonalakhoz oly közel ásták be magukat, amilyen közel az lehetséges volt. A 60-as magaslat elleni gáztámadások és gyalogsági rohamok május 3-ig folytatódtak.

Következmények

A II. ypres-i csatában már a maga teljes borzalmában mutatkozott meg a nyugati állóháború. A frontvonalat a németek még kis mértékben sem voltak képesek módosítani. 35 000 katonájuk maradt holtan a csatatéren. A britek 60 000 fős veszteségük ellenére kitartottak. A francia csapatok 10 000 fős vesztesége azonban sokkolta a a parancsnokságot. Hamarosan a francia csapatokat kivonták Flandriából és csak a déli frontszakasz védelmére csoportosították át őket.

A leghevesebb támadásokat kiálló kanadai csapatok csak 1915 második felére tudták magukat kiegészíteni lélekszámban és fegyverben, hogy támadást indítsanak. Megindult az első vegyvédelmi eljárások kifejlesztése. Hamarosan a klórral reakcióba lépő ammóniával hoztak létre „ellen-gázfelhőket” és elkészítették az első kezdetleges gázálarcokat is.