Ugrás a Főoldalra!

I. Világháború Kronológiája >>

A londoni egyezmény (olaszul: Patto di Londra) egy titkos szerződés volt az Olasz Királyság és az antant hatalmak, Egyesült Királyság, Franciaország és az Orosz Birodalom között, amelyet Londonban írtak alá 1915. április 26-án.

A megegyezés alapján az Olasz Királyság kötelezte magát, hogy kilép a hármas szövetségből, csatlakozik az antanthoz, valamint egy hónapon belül belép az első világháborúba. Olaszországnak hadat kell üzennie az Osztrák–Magyar Monarchiának és a Német Birodalomnak. Ez meg is történt 1915. május 23-án. A hadüzenet és a háborúba lépés fejében a háromhatalmi antant garantálja Olaszország számára a következő területi igények teljesülését:

Trieszt
Trento, Dél-Tirol
Görz (Gorizia), és a szlovének által lakott területek egy része
Isztriai-félsziget, Fiume nélkül
Zára
A Dódekanészosz-szigetek
Protektorátus Albánia fölött
Vlora
Dalmácia egyes területei
Sazan-sziget
Törökország felosztása esetén területi igényekkel léphet fel Olaszország

A Szerb Királyságnak ígérték:

Spalato
A Pelješac-félsziget
Krk szigetet
Dalmácia déli partvidékét

Montenegrónak ígérték:

Dubrovnikot
Sengjin kikötőt Albániában

Szerbiának ígérte a szerződés továbbá:

Bosznia-Hercegovina
Bácska
Szlavónia
Meghatározatlan területek Albániában

Olaszország az afrikai német gyarmatok Egyesült Királyság és Franciaország közötti felosztásakor rekompenzációkban részesül. Olaszország 50 millió fontnyi kölcsönt kapott az Egyesült Királyságtól a szerződés alapján.

Olaszország és a fent említett antant-hatalmak közti szerződés titkos volt, arról nem értesítették az antant oldalán harcoló más nemzeteket, így Szerbiát sem. Mivel a szerb területi követelések és az Olaszországnak tett területi engedményekben átfedések voltak, várható volt, hogy a háború után ebből komoly probléma fog származni. Olaszország hadba lépése után az antant hatalmak újból megerősítették a szerb területi igényeket, melyek a londoni szerződéssel szemben álltak, így például teljes Dalmácia Szerbiának juttatása, Zára, Görz (Gorizia) egy leendő délszláv államba integrálása.

A háború során a szerződés mindvégig titkos maradt, egészen az 1917-es októberi orosz forradalomig, , amikor az Izvesztyija c. orosz lap közreadta a londoni szerződés tartalmát. A versailles-i békeszerződés megsemmisítette a londoni szerződést, mivel Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök ragaszkodott a délszláv területi igények elismeréséhez, így Észak-Dalmácia Szerbiának juttatásához.