Ugrás a Főoldalra!

I. Világháború Kronológiája >>

Przemyśl a Monarchia legfontosabb erődítménye volt az első világháborúban. Az ostrom előtt az erőd Európa egyik legjobban felszerelt és legkorszerűbb erődítménye volt; kedvező fekvése miatt birtokosa igen biztos pontot tudhatott magáénak Galíciában. A háborúban Lemberg elvesztése után az osztrák-magyar csapatok Wisloka mögé szorultak vissza, így az oroszoknak megtámadhatták ezt a kulcsfontosságú erődrendszert, amit a háborúban összesen háromszor ostromoltak meg:

Przemyśl első ostroma 1914. szeptember 17-én kezdődött, és orosz vereséggel végződött.
Przemyśl második ostroma 1914. november 2-án kezdődött, és orosz győzelemmel végződött.
Przemyśl harmadik ostroma 1915. május 31-étől osztrák-magyar és német csapatok támadták az erődöt, amit június 3-án foglaltak vissza.


A második ostrom 1914. november 2-án kezdődött. Az orosz hadvezetés és a 11. hadsereg parancsnoka, Szelivanov tábornok, okulva az első ostrom alatt elkövetett hibákból, ez alkalommal nem kezdett meg azonnali rohamot az erőd elfoglalásának érdekében. Az oroszok az erődítménybe vezető utánpótlási vonalakat elvágták, így az erődítménybe nagyobb ellátmányt már nem tudtak bejuttatni, bár a 8. illetve a 11. osztrák-magyar repülőszázad pilótái rendszeresen repültek az erőd és a frontparancsnokság között az aktuális utasítások továbbítása miatt.

Mivel az utánpótlási vonalakat elvágták, az erődítmény készletei lassan csökkenni kezdtek. Ráadásul beköszöntött a tél, amely 1914-ben különös erejű volt. Az élelmiszeradagok ekkor kritikusan fogyni kezdtek, mire az erődparancsnokság elrendelte a fejadagok csökkentését. Ennek eredményeként a katonák megbetegedtek, és egyre több dezertőrt jegyeztek fel. Az élelmiszer ellátmány kiegészítésének reményében a védők több mint 10 000 lovat kényszerültek levágni, ez pedig az erődben lévő lovak számának csaknem fele volt. A védők helyzete a tél vége felé már kiláthatatlanná vált, az élelmiszerellátás szinte megszűnt, az emberek demoralizálódtak és a védelem meggyengült. Március 17-19-én a védők egy kitörési kísérletet tettek, ám az oroszok heves védekezése és puskatüze következtében kénytelenek voltak visszavonulni az erődbe, ötezer halottat hátrahagyva. Az orosz hadsereg feladva a passzív ostromot, váratlan rohamot hajtott végre, ám az erőd gyenge védelme még csodálatos módon tartani tudta magát. Márciusban az erőd parancsnoksága a frontparancsnoksággal egyetértésben megállapodott az erőd feladásáról. Március 22-én megkezdték a megmaradt hadianyag és élelmiszer megsemmisítését, majd felrobbantották a még épen maradt erődítményeket és ágyúkat. Március 23-án az erődparancsnokság az orosz hadsereg előtt kapitulált.

Fájl:Salissoglio1915.jpg