Ugrás a Főoldalra!

A második világháború kronológiája
1939 - 1945

1939. szeptember 1. Németország megtámadja Lengyelországot


1939. szeptember 3. Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Németországnak
1939. szeptember 17. a Szovjetunió megtámadja Lengyelországot, a lengyel kormány nyugatra menekül
1939. szeptember 27. Varsó elestével befejezõdik Lengyelország felosztása
1939. szeptember 28. német-szovjet baráti szerzõdés és határegyezmény
1939. november 30. a Szovjetunió megtámadja Finnországot

A szovjet-finn háború
1940. március 12. Finnország békekötésre és területek átengedésére kényszerül


1940. április 9. Németország megtámadja Dániát és Norvégiát
1940. május 10. Németország megtámadja Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot, és támadásba lendül Franciaország ellen
1940. május 10. Churchill kormányt alakít Londonban
1940. május 14. Hollandia kapitulál
1940. május 26. - június 4. a brit-francia haderõ evakuálása Dunkerque-bõl


1940. május 28. Belgium kapitulál
1940. június 7. a norvég kormány és a király elmenekül az országból, Quisling német bábkormányt alakít
1940. június 10. Olaszország hadat üzen Nagy-Britanniának és Franciaországnak
1940. június 14. a németeke bevonulása Párizsba
1940. június 18. Londonban De Gaulle tábornok vezetésével megalakul a Szabad Franciaország mozgalom
1940. június 22. a francia-német fegyverszünet aláírása


1940. június 28. szovjet bevonulás Besszarábiába és Észak-Bukovinába
1940 augusztusa a Szovjetunióhoz csatolják a balti államokat, Litvániát, Lettországot és Észtországot
1940. augusztus 13. az Anglia elleni légi háború kezdete


1940. augusztus 30. a második bécsi döntés


1940. szeptember 12. olasz támadás Egyiptom ellen
1940. szeptember 15. az angliai csata vége
1940. szeptember 27. Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi szerzõdést


1940. október 28. olasz támadás Görögország ellen
1940. december 18. Hitler aláírja a Barbarossa fedõnevû tervet a Szovjetunió elleni hadjáratról


1941. február 14. Líbiába érkezik Rommel Afrika-hadteste


1941. március 25. a jugoszláv kormány csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
1941. március 27. Jugoszláviában megdöntik a németbarát kormányt
1941. április 6. Németország megtámadja Jugoszláviát és Görögországot
1940. április 10. Horvátország kikiáltja függetlenségét
1941. április 13. Japán és a Szovjetunió semlegességi szerzõdést köt
1941. június 22. Németország megtámadja a Szovjetuniót
1941. július 12. Nagy-Britannia és a Szovjetunió együttmûködési szerzõdést köt
1941. augusztus 14. meghirdetik az angol-amerikai Atlanti Chartát


1941. szeptember 29. a Szovjetunió csatlakozik az Atlanti Chartához
1941. október Todzsó Hideki lesz Japán miniszterelnöke


1941. december 5-6. Moszkvánál megállítják és visszaszorítják a német csapatokat
1941. december 7. Japán támadás Pearl Harbor ellen


1941. december 8. az USA és Nagy-Britannia hadat üzem Japánnak
1941. december 11. Németország és Olaszország hadat üzen az USA-nak
1942. január 1. Nagy-Britannia, az USA, a Szovjetunió és Kína aláírják az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát
1942. január 20. a Wannsee-konferencián a németek a zsidó-kérdés végsõ megoldásáról döntenek


1942. június 3-7. a japán flotta veresége a Midway-szigeteknél


1942. október 23. a brit csapatok döntõ támadása El-Alameinnél a német-olasz haderõ ellen


1942. november 8. a szövetségesek észak-afrikai partraszállása
1942. november 19. Sztálingrádnál szovjet ellentámadás indul
1943. január 13. Hitler meghirdeti a totális háborút


1943. január 14-16. a szövetségesek casablancai konferenciáján elfogadják a feltétel nélküli kapituláció elvét


1943. február 2. a Sztálingrádnál bekerített 6. német hadsereg leteszi a fegyvert
1943. április 13. a németek feltárják a katyni tömegsírokat
1943. április 19.-május 16. a varsói gettó felkelés
1943. május 13. a német-olasz csapatok fegyverletétele Észak-Afrikában
1943. július 5. a kurszki csata kezdete


1943. július 10. a szövetségesek partraszállása Szicíliában
1943. július 25. Mussolini bukása, fordulat Olaszországban


1943. szeptember 8. Olaszország feltétel nélküli fegyverszünetet kér
1943. november 25. a kairói konferencia
1943. november 28. - december 1. a teheráni konferencia
1943. december 12. szovjet-csehszlovák barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény
1944. június 4. a szövetségesek bevonulnak Rómába
1944. június 6. a normandiai partraszállás
1944. július 20. merénylet Hitler ellen
1944. augusztus 1. - október 2. a varsói felkelés
1944. augusztus 19 - 25. felkelés Párizsban, a francia csapatok bevonulnak a fõvárosba
1944. augusztus 23. a román kiugrás, Antonescu letartóztatása
1944. augusztus 29. Szlovákiában felkelés robban ki
1944. augusztus 30. De Gaulle Ideiglenes Kormányt alakít Franciaországban
1944. október 23 - 26. a Fülöp-szigeteknél az amerikai flotta döntõ gyõzelmet arat Japán felett
1944. december 21. német offenzíva az Ardennekben
1945. január 1. Lengyelo.ban szovjet támogatással létrejön a baloldali lublini kormányt
1945. január 12. Lengyelországban megindul a szovjet hadsereg döntõ offenzívája
1945. február 4 - 11. a jaltai találkozó
1945. április 12. Roosevelt halála
1945. április 25. az amerikai és szovjet katonák elbai találkozása
1945. április 28. Mussolini kivégzése
1945. április 30. Hitler öngyilkossága
1945. május 2. a szovjet hadsereg elfoglalja Berlint
1945. május 8. Németország kapitulációja
1945. június 26. az ENSZ alapokmányának aláírása
1945. július 17. - augusztus 2. a potsdami konferencia
1945. augusztus 6. atomtámadás Hirosima ellen
1945. augusztus 9. atomtámadás Nagasaki ellen. Aznap a szovjet csapatok Mandzsúriában megtámadják a japán hadsereget
1945. szeptember 2. Japán feltétel nélküli kapitulációja

Részletesebb kronológia

1939


1939 augusztus 31. - Hitler 1. számú hadmûveleti utasítása.
1939 szeptember 1. - Németország hadüzenet nélkül megtámadja Lengyelországot.
1939 szeptember 2. - Olaszország nem hadviselõnek nyilvánítja magát.
1939 szeptember 3. - Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Új- Zéland és India hadat üzen Németországnak. * Megalakul a brit háborús kabinet.
1939 szeptember 5. * A lengyel csapatok visszavonulnak a Visztula mögé.
* Az Egyesült Államok semlegesnek nyilvánítja magát.
1939 szeptember 6. * Krakkó elesik. * Francia csapatok Saarbrücken térségében átlépik a német határt, kb. 8 km mélységben.
1939 szeptember 9. * Lódz eleste.
1939 szeptember 10. * Kanada hadat üzen Németországnak.
1939 szeptember 12. * A brit expedíciós hadsereg elsõ egységei megérkeznek Franciaországba.
1939 szeptember 13. * Franciaországban háborús kormány alakul.
1939 szeptember 14. * Magyarország nem hadviselõnek nyilvánítja magát.
1939 szeptember 17. * A német csapatok a Bugtól nyugatra befejezik a lengyel hadsereg bekerítését. * Szovjet csapatok benyomulnak Kelet-Lengyelországba. * Egy német tengeralattjáró elsüllyeszti a brit Courageous anyahajót.
1939 szeptember 22. * Lemberget (Lvov) elfoglalják a szovjet csapatok.
1939 szeptember 23. * Magyarország és a Szovjetunió között helyreáll a diplomáciai kapcsolat.
1939 szeptember 27. * Varsó kapitulál.
1939 szeptember 28. * Német-szovjet barátsági szerzõdést írnak alá Moszkvában. A határt a Bug folyónál jelölik ki. * Szovjet-észt kölcsönös segítségnyújtási szerzõdés.
1939 szeptember 30. * W. Sikorski tábornok vezetésével Párizsban lengyel emigráns kormány alakul. * A francia csapatokat kivonják a német területekrõl.
1939 október 1-2. * Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát a Szovjetunióhoz csatolják.
1939 október 5. * A Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási szerzõdést erõszakol Lettországra.
1939 október 6. * Kock és Lublin körzetében az utolsó lengyel egységek is leteszik a fegyvert. * Hitler „békeajánlatot” tesz Nagy-Britanniának és Franciaországnak.
1939 október 8. * Nyugat-Lengyelországot bekebelezi a német birodalom.
1939 október 9. * Hitler hadmûveleti utasítása a nyugati offenzívára vonatkozóan.
1939 október 10. * Franciaország elutasítja a német békeajánlatot. * Szovjet-litván kölcsönös segítségnyújtási szerzõdés.
1939 október 12. * A brit kormány sem fogadja el Hitler béketervét.
1939 október 14. * G. Prien vezetésével egy német tengeralattjáró Scapa Flow-nál elsüllyeszti a Royal Oak brit csatahajót.
1939 október 19. * Brit-francia-török egyezmény.
1939 október 27. * A szovjetek által megszállt kelet-lengyel területeket Ukrajnához ill. Belorussziához csatolják.
1939 november 3. * Az Egyesült Államok kongresszusa módosítja a semlegességi törvényt, ezzel lehetõség nyílik fegyverszállításra a hadviselõ felek részére (Cash and Carry).
1939 november 8. * Münchenben bombamerényletet kísérelnek meg Hitler ellen.
1939 november 30. * Szovjet csapatok hadüzenet nélkül megtámadják Finnországot.
1939 december 13. * A La Plata torkolatánál tengeri csata brit egységek és a német Admiral Graf Spee páncéloshajó között. A súlyosan sérült német hajó 17-én Montevideoban elsüllyeszti önmagát. december 14. * A finn konfliktus miatt a Népszövetség kizárja tagjai sorából a Szovjetuniót.

1940


1940 január 5-8. * Suomussalminál a finn csapatok súlyos vereséget mérnek a szovjetekre.
1940 január 16. * Hitler tavaszra halasztja a nyugati támadást
1940 január 27. * Megkezdõdik a Norvégia és Dánia elleni agressziós terv (Weserübung-terv) kidolgozása.


1940 február 1-3. * Sikertelen szovjet offenzíva a Mannerheim-vonal ellen.
1940 február 11. * Német-szovjet gazdasági egyezmény.
1940 február 11-13. * A szovjetek egy újabb támadás során áttörik a Mannerheim-vonalat.


1940 március 8. * Finn delegáció Moszkvában tárgyalásokat kezd a fegyverszünetrõl.
1940 március 12. * Moszkvában aláírják a szovjet-finn fegyverszünetet. Finnország kb. 50 ezer km2 területet veszít.
1940 március 18. * Hitler – Mussolini találkozó a Brenner-hágónál. Mussolini kinyilvánítja Olaszország készségét a hadbalépésre.
1940 március 20. * E. Daladier lemondása után P. Reynaud alakít kormányt Franciaországban.
1940 március 28. * Franciaország és Nagy-Britannia bejelentik, hogy nem kötnek különbékét.


1940 április 9. * Németország megtámadja Dániát és Norvégiát. A dánok harc nélkül megadják magukat, Norvégia ellenáll.
* Oscarsborgnál egy norvég üteg egyetlen lövéssel megbénítja a német Blücher nehézcirkálót, amely torpedótalálatok következtében elsüllyed.
1940 április 10-13. * Brit-német tengeri ütközet Narviknál, súlyos német vereséggel.
1940 április 14-17. * Brit és francia csapatok szállnak partra Norvégiában.
1940 április 27. * Himmler parancsa nyomán koncentrációs tábort létesítenek a lengyelországi Auschwitzban (Oswiecim).
1940 április 28. * Brit csapatok elfoglalják Narvikot.


1940 május 5. * A norvég kormány Londonba menekül.
1940 május 7. * A németek befejezik Közép- és Felsõ-Norvégia meghódítását.
1940 május 10. * A britek elfoglalják Izlandot és a Feröer-szigeteket.
* Német csapatok (megsértve Belgium, Hollandia és Luxemburg semlegességét) megkezdik a nyugati offenzívát.
* Chamberlain brit miniszterelnök lemond, utóda Winston Churchill.
1940 május 13. * Német csapatok átkelnek a Maas (Meuse) folyón, Namur és Sedan között.
* Dinant és Liege eleste.
május 14. * Bombatámadás Rotterdam ellen. 900 halott.
május 15. * Hollandia kapitulál. Londonban holland emigráns kormány alakul.
május 16-17. * A britek bombázzák a Ruhr-vidéket. Megkezdõdik a stratégiai légiháború Németország ellen.
május 17. * A németek elfoglalják Brüsszelt.
május 18. * Antwerpen és Ostende is német kézre kerül.
május 19. * M. Weygand lesz a francia-brit haderõ fõparancsnoka a 16-án lemondott M. Gamelin helyett.
május 20. * A németek páncélos egységei elérik a Somme torkolatát, ezzel kettévágják a szövetséges csapatokat.
május 22. * Churchill és Weygand részvételével haditanácsot tartanak Vincennes-ben.
május 24. * Hitler Dunkerque elõtt leállítja a német támadást.
május 27. * Megkezdõdik a Dynamo-hadmûvelet, a szövetséges csapatok evakuálása Dunkerque-bõl.
május 28. * Belgium feltétel nélkül kapitulál, a kormány Londonba menekül.


június 3. * Mussolini közli Hitlerrel hadba lépési szándékát.
június 4. * Véget ér Dunkerque kiürítése.
június 5. * Új német offenzíva Franciaországban. A Weygand-vonal áttörése a Somme és az Aisne folyóknál.
június 8. * A britek kiürítik Narvikot.
június 9. * Rouen bevétele.
* Norvégia kapitulációja.
június 10. * Olaszország hadüzenete Nagy-Britanniának és Franciaországnak.
* Norvégiában Quisling alakít kormányt.
június 11. * Olaszország megtámadja Franciaországot.
* A francia kormány Tours-ba települ.
június 14. * A németek bevonulnak Párizsba.
június 15. * Német katonai parádé Párizsban.
* A németek áttörik a Maginot-vonalat. Verdun eleste.
* Litvániát elfoglalják a szovjet csapatok.
június 16. * Reynaud francia miniszterelnök lemond.
* A németek elérik a Loire-t.
június 17. * Franciaországban Pétain marsall alakít kormányt, és fegyverszünetet kér.
* A Szovejtunió megszállja Észt- és Lettországot.
június 18. * Hitler – Mussolini megbeszélés Franciaország további sorsáról.
* Londonban Charles de Gaulle bejelenti a harc folytatását.
június 20. * A franciák Olaszországtól is fegyverszünetet kérnek.
június 21. * Lyon eleste.
* Olasz hadmûveletek Franciaországban.
június 22. * Compiegne-ben Franciaország feltétel nélkül leteszi a fegyvert a németek elõtt.
június 24. * Rómában aláírják az olasz-francia fegyverszünetet.
június 26. * A Szovjetunió ultimátumot intéz Romániához Besszarábia és Észak-Bukovina átadása érdekében.
június 28. * A román kormány eleget tesz a szovjet követeléseknek.
* A brit kormány elismeri a de Gaulle vezette Szabad Franciák Nemzeti Bizottságát.


július 3. * Brit haditengerészeti egységek Oranban megtámadják a francia flottát, súlyos veszteségeket okozva.
július 4. * A Pétain-kormány megszakítja Nagy-Britanniával a diplomáciai kapcsolatokat.
július 9. * Brit-olasz tengeri ütközet Punta Silónál.
július 10. * Teleki Pál magyar miniszterelnök Münchenben Hitlerrel tárgyal.
* Az elsõ nagyszabású német légitámadás Anglia ellen.
július 11. * Pétain teljhatalmat kap. A francia kormány Vichy-be költözik.
július 16. * Hitler 16. sz. hadmûveleti utasítása az Anglia elleni partraszállásra (Seelöwe-terv).
július 19. * Hitler „utolsó békeajánlata” Nagy-Britanniának.
július 31. * A Führer titkos utasítást ad a Szovjetuinó elleni támadási terv kidolgozására.


augusztus 1. * Hitler 17. sz. hadmûveleti utasítása. Megkezdõdik az angliai csata. [Dowding] [Göring]
augusztus 3. * Litvánia a Szovjetunió tagállama lesz.
augusztus 4-17. * Olasz csapatok elfoglaják Brit-Szomáliát.
augusztus 5. * Lettországot bekebelezi a Szovjetunió.
augusztus 6. * Észtország is szovjet tagállam lesz.
augusztus 13. * Sorozatos német légitámadások Anglia ellen.
augusztus 16. * Turnu Severinben román-magyar tárgyalások kezdõdnek. A megbeszélések 24-én eredménytelenül érnek véget.
augusztus 17. * Hitler meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró háborút.
augusztus 20. * Nagy-Britanniában kihirdetik az ostromállapotot.
augusztus 25. * Az elsõ brit légitámadás Berlin ellen.
augusztus 30. * A második bécsi döntés: Észak-Erdély és a Székelyföld Magyarországhoz kerül.


szeptember 2. * Brit-amerikai szerzõdés: 50 régi típusú rombolóért cserébe az amerikaiak nyugat-indiai támaszpontokat kapnak.
szeptember 4. * Hitler beszédében angliai inváziót ígér.
* I. Antonescu lesz az új román miniszterelnök.
szeptember 6. * Horthy Miklós kormányzó bevonul Nagyváradra.
* Károly román király lemond fia, Mihály trónörökös javára.
szeptember 7. * A craiovai egyezmény értelmében Románia átengedi Dél-Dobrudzsát Bulgáriának.
szeptember 13. * Olasz támadás indul Egyiptom ellen.
szeptember 14. * Vasgárdista államcsíny Romániában.
szeptember 15. * Óriási légi ütközet Anglia felett (az „angliai csata napja”). [Hurricane] [Me-109] [Spitfire]
szeptember 16. * Az olaszok elfoglalják Sollumot és Sidi Barranit.
szeptember 22. * Japán és a Vichy-kormány megállapodása indokínai támaszpontok japán kézbe vételérõl.
szeptember 27. * Berlinben Németország, Olaszország és Japán aláírják a háromhatalmi egyezményt.


október 8. * Magyarországon keresztül német csapatok vonulnak be Romániába.
október 12. * A Führer tavaszra halasztja az angliai inváziót.
október 23. * Hitler – Franco találkozó Hendaye-ben. Spanyolország kinyilvánítja, hogy nem lép be a háborúba.
október 24. * Montoire-ban Hitler és Pétain a britek elleni együttmûködésrõl tárgyalnak.
október 28. * Olasz támadás Görögország ellen.
* Hitler – Mussolini találkozó Firenzében.
október 29. * Brit bejelentés a görögök megsegítésérõl.
* Jugoszlávia semlegesnek nyilvánítja magát az olasz-görög konfliktusban.


november 2-3. * Görög ellentámadás, amely visszaveri az olaszokat.
november 3. * Brit csapatok érkeznek Görögországba.
* Hitler eldönti, hogy beavatkozik a görögországi harcokba.
november 5. * F.D. Roosevelt-et harmadszor is elnökké választják.
november 11. * Németellenes tüntetés Párizsban.
november 11-12. * Brit-olasz tengeri összecsapás Taranto térségében. Az olaszok súlyos veszteségeket szenvednek. [Conte di Cavour]
november 12-15. * Molotov szovjet külügyminiszter Berlinben tárgyal.
november 14-15. * Heves légitámadások Coventry ellen. A várost lerombolja a Luftwaffe.
november 14-22. * A görögök ellentámadásba mennek át, mely során kiverik az olaszokat Görögországból.
november 20. * Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
november 23. * Románia csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez.
november 24. * Szlovákia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.


december 6. * Badoglio marsall lemond, utóda Cavallero tábornok.
december 7. * Canaris tengernagy, az Abwehr vezetõje Spanyolországban tárgyal.
december 9. * Wavell tábornok vezetésével a britek ellentámadást indítanak Egyiptomban.
december 11. * Brit csapatok visszafoglalják Sidi Barranit.
december 12. * Belgrádban Jugoszlávia és Magyarország örök barátsági szerzõdést kötnek.
december 13. * Hitler 20. sz. hadmûveleti utasítása a Görögország elleni támadásra (Marita-terv).
* Laval menesztése.
december 16. * Wavell seregei elérik Sollumot.
december 18. * Hitler 21. sz. hadmûveleti utasítása: támadási elõkészületek a Szovejtunió ellen (Barbarossa-terv).
december 19. * Az olaszok német péncélosokat kérnek segítségül Afrikában.
december 22. * A. Eden lesz a brit külügyminiszter.
december 29. * Roosevelt a rádióban bejelenti, hogy országa a „demokrácia arzenálja” lesz.

1 9 4 1


január 1-2. * Légitámadások Bréma ellen.
január 5. * A britek Líbiában elfoglaják Bardia városát, és 45 ezer olasz foglyot ejtenek.
január 11. * Hitler 22. sz. hadmûveleti utasítása: német segítségnyújtás Olaszországnak.
január 18-20. * Hitler – Mussolini tárgyalások Berchtesgadenben.
január 20-23. * A Vasgárda sikertelen puccskísérlete Romániában
január 22. * Tobruk brit kézre kerül.
január 27. * Meghal Csáky István külügyminiszter. Utóda február 4-tõl Bárdossy László.


február 6. * Benghazit elfoglaják a britek. A 10. olasz hadsereg megsemmisül.
február 10. * Az Egyesült Államok kongresszusa elfogadja a kölcsönbérleti törvényt (lend-lease bill), amely március 11-én lép életbe.
február 11. * Az elsõ német alakulatok megérkeznek Tripoliba.
február 12. * Megalakul a Német Afrikahadtest. Parancsnoka Erwin Rommel.
február 14. * Nagy-Britannia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Romániával.
február 24. * A britek támadást indítanak Abesszínában.


március 1. * Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
március 2. * A németek bevonulnak Bulgáriába.
március 4. * Nagy-Britannia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Bulgáriával.
március 5. * Hitler 24. sz. hadmûveleti utasítása a Japánnal való katonai együttmûködésrõl.
március 7. * Brit csapatok érkeznek Görögországba.
március 20. * Moszkvában 1848-as honvédzászlókat adnak át a magyar követnek.
március 24. * A németek elfoglaják El-Agheliát.
március 25. * Jugoszlávia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
március 26-29. * Brit-olasz tengeri csata a Matapan-foknál. Az olaszok súlyos veszteségeket szenvednek.
március 27-29. * Német-japán megbeszélések Berlinben.
március 27. * Hitler 25. sz. hadmûveleti utasítása Jugoszlávia megtámadásáról.
* Katonai puccs Belgrádban. Pál régens lemond, II. Péter lesz a király.
március 30. * Budapesten magyar-német megállapodás a Jugoszlávia elleni közös hadmûveletekrõl.


április 2. * Részleges mozgósítás Magyarországon.
április 3. * Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lesz. Utóda Bárdossy László.
* Németbarát puccs Irakban.
* Churchill üzenete Sztálinnak a Szovjetunió ellen várható német támadásról.
április 4. * Olasz-német egységek visszafoglalják Benghazit.
április 6. * Német támadás Jugoszlávia és Görögország ellen. Belgrád bombázása.
* A britek beveszik Addis Abebát.
április 7. * Jugoszláv légitámadások Szeged és Pécs ellen.
április 10. * A németek elfoglalják Zágrábot. Horvátország kikiáltja függetlenségét.
* Rommel csapatai elérik az egyiptomi határt.
április 11. * Magyar hadmozdulatok kezdõdnek Jugoszlávia elen.
április 12. * Német csapatok elfoglalják Belgrádot.
* A magyar egységek beveszik Zombort és Szabadkát.
április 13. * A Szovjetunió és Japán megnemtámadási szerzõdést kötnek Moszkvában.
április 17. * Jugoszlávia kapitulációja.
április 19. * Bolgár csapatok vonulnak be Macedóniába.
április 20-23. * A görög csapatok leteszik a fegyvert.
április 24. * Hitler – Horthy találkozó Mönichkirchenben.
április 24-29. * A britek kivonulnak Görögországból.
április 25. * Hitler 28. sz. hadmûveleti utasítása Kréta elfoglalásáról.
április 27. * A németek bevonulnak Athénba.


május 5. * Hailé Szelasszié bevonul Addis Abebába.
május 10. * Rudolf Hess Nagy-Britanniába repül.
május 15. * A Barbarossa-terv megkezdésének elsõ kitûzött idõpontja.
május 20. * Német ejtõernyõs akció Kréta ellen.
május 24. * A Bismarck csatahajó elsüllyeszti a Hood-ot.
május 27. * Brit haditengerészeti egységek a tenger fenekére küldik a Bismarckot.
május 31. * A britek bevonulnak Bagdadba.


június 6. * Hitler titkos parancsa az elfogott szovjet politikai biztosok kivégézésérõl (Komissarbefehl).
június 15. * Horvátország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
június 19. * Brit offenzíva Eritrea ellen.
június 21. * Hitler levélben közli Mussolinivel a Szovjetunió elleni támadási szándékát.
június 22. * Németország hadüzenet nélkül megtámadja a Szovjetuniót.
* Olaszország és Románia hadat üzen a Szovjetuniónak.
június 23. * Szlovákia hadat üzen a Szovjetuniónak.
június 25. * Finnország hadat üzen a Szovjetuniónak.
június 26. * Ismeretlen hovatartozású repülõgépek Kassát bombázzák. 32 halott.
június 27. * Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak.
június 28-29. * Német és román katonai egységek pogromot rendeznek Iasiban. Az áldozatok száma 8 ezernél is több.
június 30. * Moszkvában megalakul az Állami Honvédelmi Bizottság. Vezetõje J. V. Sztálin.
* A Vichy-kormány megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval.


július 1. * A németek elfoglalják Rigát.
július 3. * Sztálin rádióbeszédében általános ellenállásra szólítja fel a népet és partizánháborút hirdet.
július 7. * A jugoszláv kommunisták J. Broz (Tito) vezetésével fegyveres felkelést indítanak a németek ellen.
* Amerikai tengerészgyalogosok szállnak partra Izlandon.
július 8. * Hitler kijelenti, hogy Moszkvát és Leningrádot le akarja törölni a föld színérõl.
július 9. * A német csapatok megsemmisítik a szovjet Nyugati Front csapatainak zömét.
* A német és az olasz kormány bejelenti a jugoszláv állam megszüntét.
július 10. * A németek megszállják Észtországot.
július 12. * Szovjet-brit kölcsönös segítségnyújtási szerzõdés aláírása Moszkvában.
július 16. * Szmolenszk eleste.
július 18. * A londoni csehszlovák kormány egyezményt köt a Szovjetunióval.
július 30. * A Szovjetunió felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a londoni lengyel kormánnyal.
* Magyar csapatok átkelnek a Bug folyón.


augusztus 1. * Nagy-Britannia és Finnország megszakítja diplomáciai kapcsolatait.
augusztus 5. * Német gyõzelem a szmolenszki katlancsatában.
augusztus 7. * Sztálin lesz a szovjet fegyveres erõk fõparancsnoka
augusztus 9-12. * Roosevelt – Churchill találkozó az Argentia-öbölben. 12-én elfogadják az Atlanti Chartát.
augusztus 19. * A magyar gyorshadtest bevonul Krivoj Rogba.
augusztus 21. * A németek Franciaországban bevezetik a túszrendszert.
augusztus 25. * Brit és szovjet egységek megszállják Iránt.
augusztus 27. * Kamenyec-Podolszkban két napon át tartó öldöklésben német SS katonák kb. 16 ezer, Magyarországról kitelepített zsidót mészárolnak le.
augusztus 28. * Amerikai-japán tárgyalások indulnak.


szeptember 3. * Auschwitzban elsõ alkalommal használják a Ciklon B ciángázt foglyok elpusztítására.
szeptember 8. * A németek elérik a Névát. Megkezdõdik Leningrád ostroma.
szeptember 19. * A németek beveszik Kijevet.
szeptember 29. * A Szovjetunió csatlakozik az Atlanti Chartához.
* A Kijev melletti Babij Jarnál 33 ezer zsidót ölnek meg a németek. A mészárlás másnap estig tart.


október 2. * A németek megkezdik a Tájfun-hadmûveletet, melynek célja Moszkva elfoglalása.
október 3. * Orel eleste.
október 11. * A magyarok elérik a Donyec folyót.
október 16. * Német-román csapatok elfoglalják Odesszát.
október 18. * Tojo vezetésével új japán kormány alakul.
október 19. * Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot.
október 25. * A németek beveszik Harkovot.


november 2. * Kurszk német kézre kerül.
november 5. * Szevasztopol ostromának kezdete.
november 7. * Moszkvában a Vörös Téren megtartják a hagyományos dísszemlét.
november 13. * Az U-81 német tengeralattjáró elsüllyeszti a brit Ark Royal repülõgép-hordozót.
november 15. * Átmeneti szünet után a németek folytatják Moszkva ostromát.
november 18. * A britek támadásba lendülnek Észak-Afrikában.
november 21. * Rosztov német kézen.
november 22. * A Ladoga-tavon megnyílik az „élet útja”.
november 28. * A szovjetek visszafoglalják Rosztovot.


december 5. * A Vörös Hadsereg ellentámadást indít Moszkvánál.
december 7. * Japán hadüzenet nélkül megtámadja az amerikai támaszpontot Pearl Harbornál.
* Anglia hadat üzen Finnországnak, Magyarországnak és Romániának.
* Hitler „Nacht und Nebel” rendelete.
december 8. * Japán hadat üzen az USA-nak, Nagy-Britanniának, Kanadának és Ausztráliának.
* Kína hadat üzen Japánnak, Németországnak és Olaszországnak.
december 9. * A japánok elfoglalják Bangkokot.
december 10. * A japánok elsüllyesztik a brit Prince of Wales és Repulse csatahajókat.
* Japán csapatok elfoglalják Guam szigetét.
december 11. * Németország és Olaszország hadat üzennek az USA-nak.
* Német-olasz-japán közös hadviselésre vonatkozó egyezmény.
december 12. * Magyarország és Románia hadat üzennek az USA-nak.
* India hadat üzen Japánnak.
december 13. * Rommel ellentámadása Észak-Afrikában.
* Bulgária hadat üzen az USA-nak és Nagy-Britanniának.
december 17. * Rooseveltet rendkívüli hatalommal ruházza fel a kongresszus.
december 19. * Hitler átveszi a szárazföldi erõk közvetlen fõparancsnokságát.
december 22. * Churchill Washingtonba utazik (Arcadia-konferencia).
* A japánok partra szállnak a Fülöp-szigeteken.
december 24. * A britek elfoglalják Benghazit.
december 25. * Hongkong japán kézre kerül.

1 9 4 2

január 1. * Washingtonban közzéteszik az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát.
január 2. * A japánok elfoglalják Manilát.
január 4. * Dél-Bácskában magyar csapatok „partizánvadászat” címén szerb polgárokat gyilkolnak meg Zsablyán és Csurgón.
január 11. * A japánok elfoglalják Kuala Lumpurt, valamint támadást indítanak Indonézia ellen.
január 18. * Német-olasz-japán katonai egyezményt írnak alá Berlinben.
január 20. * Az ún. Wannsee-konferencián R. Heydrich, az RSHA vezetõje körvonalazza a „végsõ megoldást”, azaz az európai zsidóság megsemmisítésére vonatkozó tervet.
január 21. * Rommel offenzívát indít Kirenaika visszavételére.
* Újvidéken magyar csapatok három napon keresztül gyilkolják a helyi szerb és zsidó lakosságot.
január 28. * Bengázi német-olasz kézen.
január 31. * A japánok elfoglalják a Malakka-félszigetet.


február 1. * Norvégiában megalakul a Quisling vezette kormány.
február 2. * Az amerikai Stilwell tábornok lesz Csang Kaj-sek katonai tanácsadója.
február 8. * Az amerikaiak feladják Guadalcanalt.
február 12. * A Scharnhorst és a Gneisenau német csatacirkálók és a Prinz Eugen nehézcirkáló áttörnek a La Manche-csatornán.
február 14. * Lengyelországban megalakul a Honi Hadsereg (Armia Krajowa).
február 15. * Szingapúr eleste.
február 19. * Horthy Istvánt kormányzóhelyettessé választják.
február 23. * Washingtonban aláírják az amerikai-brit kölcsönbérleti (lend-lease) egyezményt.
február 24. * Mozgósítják a 2. magyar hadsereget.
február 28. * Japán partraszállás Jáván.


március 7. * Rangoon japán kézen.
március 10. * Megalakul a Kállay Miklós vezette kormány.
március 15. * Háborúellenes tüntetés a budapesti Petõfi szobornál.


április 5. * Hitler 41. sz. hadmûveleti utasítása a nyári hadmûveletekre a szovjet fronton.
április 11. * Megkezdõdik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a frontra.
április 18. * A Hornet amerikai anyahajóról felszálló B-25-ösök Tokiót bombázzák.
április 29-30. * Hitler – Mussolini találkozó Berchtesgadenben. Témája : offenzíva Észak-Afrikában.


május 4-8. * Japán-amerikai tengeri csata a Korall-tengeren, egyik fél sem mondhatja gyõztesnek magát.
május 9. * Szovjet támadás Donyec térségében.
május 15. * A németek elfoglalják Kercset.
május 17. * Német ellentámadás indul Ukrajnában.
május 26. * Brit-szovjet szövetségi szerzõdést kötnek Londonban.
* Rommel csapatai Líbiában támadásba mennek át.
május 27. * Prágában merényletet követnek el R. Heydrich ellen, aki június 4-én belehal sérüléseibe.
május 28. * Német gyõzelem a harkovi katlancsatában.
május 30. * Moszkvában megalakul a Partizánmozgalom Központi Törzse.
május 30-31. * Ezer brit bombázó támadja Köln városát.


június 3-7. * A fordulat kezdete a Csendes-óceánon: Midway mellett az amerikaiak súlyos csapást mérnek a japán flottára.
június 5. * Az USA hadat üzen Magyarországnak, Romániának és Bulgáriának.
június 9-10. * Heydrich halálát megbosszulandó a németek elpusztítják a csehországi Lidicét.
június 21. * Tobruk német kézre kerül.
június 23. * Rommel csapatai átlépik az egyiptomi határt.
június 28. * A nyári német támadás kezdete a keleti fronton.
június 30. * A németek elérik El-Alameint.


július 1. * Német és román csapatok 250 napi ostrom után elfoglalják Szevasztopolt.
július 3-10. * Az elsõ el-alameini csata: sikertelen német áttörési kísérlet.
július 4. * W. Sikorski tábornok repülõszerencsétlenség áldozata lesz.
július 6. * A magyar csapatok elõörsei elérik a Dont.
július 17. * Megkezdõdik a volgai csata.
július 23. * A németek újra elfoglalják Rosztovot.
július 26. * Német támadás indul, a cél a Kaukázus.


augusztus 7. * A 8. angol hadsereg új parancsnoka Bernard Montgomery.
augusztus 9. * Krasznodar eleste.
augusztus 12. * Churchill Moszkvában tárgyalásokat kezd Sztálinnal.
augusztus 17. * Sikertelen brit-kanadai partraszállás Dieppe-nél.
augusztus 20. * Horthy István kormányzóhelyettes az orosz fronton halálos repülõbalesetet szenved.
augusztus 21. * Német zászló az Elbruszon, a Kaukázus legmagasabb csúcsán.
augusztus 22. * Brazília hadat üzen Németországnak és Olaszországnak.
augusztus 26. * Zsukov tábornokot kinevezik Sztálin helyettesévé.


szeptember 4. * Az elsõ légitámadás Budapest ellen.
szeptember 10. * A Kaukázusban elakad a németek támadása.
* A németek Sztálingrádtól délre is elérik a Volgát.


október 9. * Rendelet a Vörös Hadsereg reformjáról. Megszüntetik a politikai biztosok intézményét.
október 18. * Hitler kiadja hírhedt kommandóparancsát.
október 22. * Dwight Eisenhower lesz az észak-afrikai szövetséges csapatok fõparancsnoka
október 23. * Montgomery támadásba lendül El-Alameinnél.
október 27. * Japán-amerikai tengeri ütközet Santa Cruznál.


november 4. * Rommel visszavonulási parancsot ad ki.
november 8. * Torch-hadmûvelet: szövetséges partraszállás Észak-Afrika nyugati részén.
november 9. * A németek hídfõállást létesítenek Tuniszban.
november 10. * Az amerikaiak beveszik Casablanca és Oran városát.
november 11. * A németek bevonulnak Vichy-Franciaország területére.
* Végsõ német roham Sztálingrád ellen.
november 13. * A brit csapatok elfoglalják Tobrukot.
* Eisenhower – Darlan egyezmény Észak-Afrikáról.
november 14. * Német partraszállás Tuniszban.
november 19. * Támadásba lendül a szovjet Délnyugati és Doni Front.
november 20. * Offenzíva a Sztálingrádi Fronton is.
* Bengazi brit kézre kerül.
november 23. * Kalacsnál bezárul a gyûrû Sztálingrád körül.
november 27. * A németek Toulonban megtámadják a francia flottát, amely elsüllyeszti önmagát.


december 16. * Hitler rendelete a partizánok elleni harcról.
* A Délnyugati Front újabb offenzívája.
december 21. * Elakad a Sztálingrádnál bekerített csapatok felmentésére indított német támadás.
december 24. * Algírban meggyilkolják Darlan tengernagyot. Utóda Giraud tábornok.
december 28. * A németek megkezdik a visszavonulást a Kaukázusból.

1 9 4 3

január 10. * Megkezdõdik a „Kalco”-hadmûvelet, a Sztálingrádnál bekerített német hadsereg felszámolása.
január 12. * Szovjet ellentámadás Leningrád térségében.
* A szovjet Voronyezsi Front offenzívájának megindulása. A 2. magyar hadsereg katasztrófájának kezdete.
január 13. * Németországban bevezetik az általános munkakötelezettséget.
január 14. * A casablancai konferencia kezdete. Churchill és Roosevelt mellett de Gaulle és Giraud is részt vesznek a megbeszéléseken.
* A szovjet csapatok Urivnál áttörik a magyar védelmet.
január 16. * Irak hadat üzen Németországnak.
január 18. * A szovjet csapatok rést nyitnak a leningrádi blokádon.
január 22. * A szovjetek utolsó rohamot indítanak Sztálingrádnál.
január 23. * Az angolok elfoglalják Tripolit.
január 24. * A 2. magyar hadsereget kivonják az arcvonalból. Jány Gusztáv vezérezredes kiadja nevezetes hadparancsát.
január 25. * Szovjet csapatok elfoglalják Voronyezst.
január 26. * Sztálingrádnál kettévágják a német erõket.
január 27. * Amerikai B-17-esek elsõ légitámadása németországi célpontok (Wilhelmshaven) ellen.
január 30. * A lemondott Raeder helyett Dönitz lesz a német haditengerészet új fõparancsnoka
január 31. * Seydlitz tábornok kapitulál Sztálingrádban.


február 1. * Paulus tábornagy fogságba esik.
február 2. * A 6. német hadsereg utolsó erõi is megadják magukat Sztálingrádnál. 90 ezer katona esik fogságba.
február 3. * Németországban 4 napos nemzeti gyászt rendelnek el.
február 5. * Mussolini leváltja vejét, Ciano külügyminisztert.
február 8. * Szovjet csapatok beveszik Kurszk városát.
február 9. * Hosszú harcok után az amerikaiak elfoglalják Guadalcanalt.
február 14. * Rommel sikeres támadása Afrikában, a Kasserine-hágónál.
* Rosztov szovjet kézre kerül.
február 16. * A szovjetek beveszik Harkovot.
február 18. * Goebbels meghirdeti a „totális háborút”.
február 19. * Német ellentámadás indul a szovjetek Déli Frontja ellen.
február 27. * Angol kommandósakció a norvégiai Vermorkban lévõ nehézvízüzem ellen.


március 2. * Tengeri ütközet a Bismarck-szigeteknél. Az amerikaiak elsöprõ gyõzelmet aratnak a japánok felett.
március 9. * Rommel betegszabadságra megy, utóda von Arnim vezérõrnagy.
március 16. * A szövetségesek támadásba lendülnek a Mareth-vonalon.
* A németek visszafoglalják Harkovot.


április 7-10. * Hitler – Mussolini találkozó Salzburgban.
április 13. * A németek bejelentik, hogy Katyn mellett kb. 4000 lengyel tiszt tömegsírjára bukkantak. A kivégzéseket a szovjet titkosrendõrség hajtotta végre.
április 17. * Horthy klessheimi látogatása Hitlernél.
április 18. * Amerikai vadászgépek lelövik a japán hadiflotta fõparancsnokát, Yamamoto tengernagyot szállító repülõgépet.
április 19. * Fellázad a varsói gettó. A május 16-ig tartó harcokban 12 ezer felkelõ elesik, késõbb 30 ezer foglyot agyonlõnek, 7 ezret megsemmisítõ táborok gázkamráiban végeznek ki.
április 24. * Megkezdõdik a 2. magyar hadsereg hazaszállítása.
április 26. * A Szovjetunió a katyni ügy miatt megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a londoni lengyel emigráns kormánnyal.
április 30. * Totális mozgósítás Japánban.


május 7. * A szövetségesek elfoglalják Tuniszt és Bizertát.
május 11-25. * A „Trident” fedõnevû konferencia Washingtonban Churchill és Roosevelt között. Témája a második front megnyitása.
május 13. * Afrikában véget ér a háború, 250 ezer német és olasz katona teszi le a fegyvert.
* Feloszlik a KOMINTERN.
május 24. * Dönitz a nagy veszteségek miatt visszarendeli a német tengeralattjárókat az Atlanti-óceánról.
május 27. * Franciaországban megalakul a CNR, az Ellenállás Nemzeti Tanácsa.
* Deakin százados vezetésével angol katonai misszió érkezik Titohoz.
május 30. * De Gaulle – Giraud megbeszélések Algírban.


június 11. * Brit csapatok elfoglalják Pantellira szigetét.
június 30. * Az amerikaiak partra szállnak a Salamon-szigeteken.


július 5. * Német ellentámadás indul Kurszk térségében (Zitadelle-hadmûvelet).
július 10. * Megkezdõdik a Husky-hadmûvelet: a szövetségesek partra szállnak Szicíliában.
július 11. * Szovjet ellentámadás Orel és Kurszk közelében (Kutuzov-hadmûvelet).
július 13. * A Zitadelle-hadmûvelet kudarcba fullad.
július 19. * Hitler – Mussolini találkozó Feltre-ben.
július 22. * Az amerikaiak beveszik Palermót.
július 24. * Az olasz fasiszta nagytanács ülése.
július 25. * Az olasz uralkodó felmenti Mussolinit. Utóda Badoglio marsall.
július 28. * Feloszlatják az olasz fasiszta pártot.


augusztus 1. * A japánok kikiáltják Burma függetlenségét.
augusztus 3. * Szovjet ellentámadás indul a Voronyezsi és a Sztyeppei Fronton.
augusztus 5. * A szovjetek visszafoglalják Orelt és Belgorodot.
* Az angolok beveszik Catania-t.
augusztus 17. * Szicilía egésze a szövetségesek kezére kerül.
augusztus 22. * A németek kivonulnak Harkovból.
augusztus 24. * Szmolenszkbe bevonulnak a szovjetek.


szeptember 3. * A Badoglio-kormány aláírja a feltétel nélküli kapitulációt.
* A britek partra szállnak Calabriában.
szeptember 8. * Nyilvánosságra hozzák az olasz megadást.
* A Donyec-medence egésze a szovjetek kezén.
szeptember 9. * A németek megszállják Észak- és Közép-Olaszországot.
* Amerikai partraszállás Salernonál.
* Irán hadat üzen Németországnak.
szeptember 10. * A németek megszállják Rómát.
szeptember 12. * Német ejtõernyõsök Otto Skorzeny vezetésével kiszabadítják a fogságban lévõ Mussolinit.
szeptember 17. * A szovjetek beveszik Brjanszkot.
szeptember 18. * A szövetségesek megszállják Szardíniát.
* Megalakul a salói olasz fasiszta köztársaság.
szeptember 20. * Bari a szövetségesek kezére kerül.
szeptember 25. * A szovjetek bevonulnak Szmolenszkbe.
szeptember 27. * Antifasiszta felkelés kezdõdik Nápolyban.
szeptember 30. * A Margarethe-terv: Magyarország német megszállásának elsõ terve.


október 1. * Angol-amerikai csapatok bevonulnak Nápolyba.
október 4. * A szövetségesek elfoglalják Korzikát.
október 13. * A Badoglio-kormány hadat üzen Németországnak.
október 19-30. * Szovjet-amerikai-brit külügyminiszteri találkozó Moszkvában.

 

1944


1944.01.01. - A Szovjetunióban a Kosciuszko-hadosztály bázisán megalakítják az 1. lengyel hadsereget. Parancsnoka: Zygmunt Berling tábornok.

1944.01.04. - Volhíniában a Belorusz Front eléri a Szovjetunió és a Lengyel Fõkormányzóság 1939-1941 közötti határát.

1944.01.06. - A Kárpátok védelmére mozgósítják az 1. magyar hadsereget.

1944.01.08. - Megkezdõdik a veronai per a Fasiszta Nagytanács azon tagjai ellen, akik 1943.07.24/25. éjszaka Mussolini ellen szavaztak. Több vádlottat 12-én kivégeznek, köztük a Duce vejét, Galeazzo Ciano gróf volt külügyminisztert.

1944.01.12. - A brit kormány Barcza György volt londoni követ útján inti a magyar kormányt, hogy ne szálljon szembe a szovjet haderõvel, mert a németekkel azonos elbánásban részesül.

1944.01.14. - A szovjet Volhovi Front Novgorod térségében támadást indít.

1944.01. 16. - Nagy-Britannia átadja a Szovjetuniónak az elsõséget a Romániának szóló fegyverszüneti feltételek kidolgozásában.

1944.01.20. - Szovjet csapatok foglalják vissza Novgorodot.

1944.01.22. - Amerikai csapatok szállnak partra az itáliai Anziónál és Nettunónál.

1944.01.24. - A 2. Ukrán Front, 26-án az 1. Ukrán Front támadást indít a Dnyeper mentén tartott kanyevi német hídfõ ellen.

1944.01.27. - A Balti, Leningrádi és Volhovi Front megtöri a német Észak Hadseregcsoport Leningrád körüli ostromgyûrûjét 1944.01. folyamán. Finn és román titkos kapcsolatfelvétel történik a Szovjetunióval, bolgár kapcsolatfelvétel a nyugati szövetségesekkel a háborúból történõ kiválásról.

1944.02.02. - Szovjet csapatok foglalják el Luckot és Rovnót.

1944.02.04. - Japán csapatok offenzívát kezdenek Burmában India irányába.

1944.02.14. - A második front irányítására megalakul a Szövetséges Expedíciós Haderõ Fõhadiszállása (Supreme Headquarters Allied Expeditionary Forces, SHAEF).

1944.02.16. - A Litván Ellenállás Legfelsõbb Bizottsága ideiglenes kormánnyá nyilvánítja magát és kimondja Litvánia függetlenségét (újjáalakulását). A németek elõl a kormány illegalitásba vonul, a késõbb bevonuló szovjet csapatok ellen még évekig partizánharcot folytat.

1944.02.17. - Amerikai csapatok szállnak partra az Eniwetok-szigeten. Négy nap alatt befejezik a sziget, ezzel a Marshall-szigetek elfoglalását.

1944.02.17/18. - Éjjel az amerikai haditengerészeti légierõ lerombolja a Truk-szigeti japán támaszpontot.

1944.02.20. - Megkezdõdnek a rendszeres amerikai légitámadások Németország ellen.

1944.02. 23. - A Szovjetunióban megkezdik a kollaborációval vádolt csecsenek és ingusok kitelepítését.

1944.02.26. - Bethlen István az Országgyûlés Véderõ Bizottságában javasolja Dél-Erdély katonai birtokba vételét egy román kiugrás lehetõsége miatt a Déli-Kárpátok hágóinak lezárására.

1944.02.26-28. - Hitler és Antonescu tárgyalásain szóba kerül a román csapatok esetleges részvétele Magyarország német megszállásában.

1944.02.28. - Hitler utasítást ad Magyarország megszállása terveinek véglegesítésére.

1944.02.29. - Az OKW kiadja a részletes utasításokat Magyarország megszállására a Délkelet Fõparancsnokságnak, illetve részletes tájékoztatást ad a Luftwaffe vezérkara, az SS vezérkara és az Abwehr II. osztálya számára. Megkezdik a kijelölt német csapatok összevonását.

1944.03.03. - Kaliforniában elsõ ízben dobnak le (töltet nélküli) atombombát.

1944.03.04. - Az 1. Ukrán Front támadást indít Podólia és Bukovina irányába a német Dél Hadseregcsoport ellen. A támadáshoz másnap csatlakozik a 2. Ukrán Front.

1944.03.07. - Bécsben pontosítják a Budapest megszállását elõsegítõ "Trójai faló" akciót.

1944.03.08. - A Szovjetunióban megkezdik a kollaborációval vádolt balkárok kitelepítését.

1944.03.10. - A 2. Ukrán Front elfoglalja Umanyt. Hazai földön megalakul a Görögország Nemzeti Felszabadítása Politikai Bizottsága.

1944.03.11. - Döntés születik Magyarország megszállásának idõpontjáról.

1944.03.12. - Hitler aláírja a hadmûveleti utasítást Magyarország megszállásának végrehajtására.

1944.03.13. - Bajnóczy József vezérezredes, a Honvéd Vezérkar fõnökének helyettese magyarázatot kér Fütterer altábornagy budapesti német légügyi attasétól a magyar határ mentén tapasztalható német csapatösszevonásokról. Budapesten korlátozzák az autóbuszforgalmat.

1944.03.15. - Magyarországon újraszabályozzák a légiriasztási jelzéseket. Londonban Károlyi Mihály gróf vezetésével megalakul az Angliai Magyar Tanács. A 3. Ukrán Front megkezdi az átkelést a Déli-Bugon.

1944.03.18. - Horthy kormányzóval, Szombathelyi Ferenc vezérezredes vezérkarfõnökkel és Ghiczy Jenõ külügyminiszterrel Hitler és Ribbentrop német külügyminiszter közli a megszállás tényét a klessheimi tárgyalásokon. Hitler 17 órakor elrendeli a megszálló csapatok elindítását, 21 órakor a megszállás "evolúciós" jellegû végrehajtását.

1944.03.18/19. - Éjszakától német csapatok szállják meg Magyarországot ("Margarethe").

1944.03.19. - Hitler Magyarország teljhatalmú birodalmi biztosává nevezi ki Edmund Veesenmayert. Szombathelyi a hazafelé tartó vonatról parancsot ad le a bevonuló németek barátságos fogadására. Farkas Ferenc altábornagy riadóztatja a VI. (debreceni), Veress Lajos altábornagy a IX. (kolozsvári) hadtestet. A Tisza vonalát lezáró németek a folyót nem lépik át, de Debrecent repülõerõkkel megszállják. Kisebb összetûzésekre kerül sor német és magyar csapatok között az újvidéki Duna-hídnál és néhány helyen, így a budaörsi repülõtéren, Gyõrött, Sopronban, Székesfehérvárott. A belügyminiszter gyülekezési tilalmat rendel el (03.31-én feloldják).

1944.03.20. - Adolf Eichmann utasítást ad zsidó tanács megalakítására. A Stern Samu elnökletével megalakult Magyar Zsidók Központi Tanácsát 04.22-én kormányrendelet törvényesíti. A londoni Petõfi Rádió áttér a napi adásokra (hetirõl).

1944.03.22. - A kormányzó Sztójay Döme szolgálaton kívüli altábornagy, volt berlini követet kormányalakítással bízza meg. A sátoraljaújhelyi börtön politikai foglyai fellázadnak és kitörnek.

1944.03.23. - Az 1. magyar hadsereg befejezi a felvonulást az Északkeleti-Kárpátokba, határvédelemre.

1944.03.24. - Az 1. Ukrán Front csapatai elfoglalják Kamienec-Podolszkot.

1944.03.25. - A brit-amerikai Vezérkari Fõnökök Egyesített Bizottsága elrendeli a stratégiai bombázások azonnali kiterjesztését Magyarországra.

1944.03.26. - Horthy fogadja von Weichs tábornagyot, a megszálló német csapatok fõparancsnokát. A német csapatok megszüntetik a magyar laktanyák zárlatát és a tiszai záróvonalat. A 2. Ukrán Front a Pruth folyónál eléri az 1940-1941 közötti román-szovjet határt.

1944.03.28. - Betiltják a Szociáldemokrata Pártot, a Kisgazdapártot és más politikai pártokat, illetve szervezeteket. A Hitler vezetésével tartott értekezleten megegyeznek a Honvédség lefegyverzés helyetti harcbevetésérõl a keleti fronton. A 3. Ukrán Front elfoglalja Nyikolajevet.

1944.03.29. - Magyarországon elrendelik a zsidók számára a sárga Dávid-csillag viselését, illetve tovább korlátozzák jogaikat. Betiltják a külföldi rádióadások hallgatását (a német adók kivételével). Elõbbi 04.5-én, utóbbi 04.2-án lép hatályba. Elõbbivel megkezdõdik az ún. zsidórendeletek kiadása. Szovjet csapatok foglalják el Csernovicet.

1944.04.01. - Magyarországon munkaszolgálatra hívják be a katonai szolgálatra alkalmatlan férfiak három évfolyamát. Az 1. magyar hadsereg a német Észak-Ukrajna Hadseregcsoport alárendeltségébe lép, és megkezdõdik átcsoportosítása Galíciába.

1944.04.03. - Megkezdõdik Magyarország angol-amerikai rendszeres légibombázása. Az elsõ támadás Budapest déli részét (Csepel, Pestszenterzsébet) éri.

1944.04.04. - Megszûnik a Magyar Megszálló Erõk Parancsnoksága, a VIII. hadtestparancsnokság Magyar Megszálló Csoport Parancsnoksággá, 05.1-én II. tartalék hadtestparancsnoksággá alakul.

1944.04.05. - A kormány légoltalmi kormánybiztosság felállításáról dönt, elrendeli Budapest (légoltalmi) kiürítését, valamint hadmûveleti területté nyilvánítja Erdélyt és Kárpátalját.

1944.04.07. - Budapesten megalakul a Légoltalmi Kormánybiztosság. A Baky László belügyi államtitkár elnökletével lezajlott magyar-német értekezlet nyomán Magyarországon elrendelik a zsidók gettókba költöztetését (28-án lép hatályba), valamint vagyonuk összeírását és zár alá vételét (16-án lép érvénybe).

1944.04.08. - A galíciai Delatyn térségében az 1. magyar hadsereg felveszi a harcérintkezést az 1. Ukrán Fronttal. Az 1. Ukrán Front az Északkeleti-Kárpátokban eléri Szlovákia határát. A 4. Ukrán Front támadást indít a Krím-félszigeten.

1944.04.08/09. - Éjszaka a brit légierõ megkezdi a Duna magyarországi szakaszának elaknásítását.

1944.04.10. - A 3. Ukrán Front visszafoglalja Odesszát. A 2. Ukrán Front megkezdi az átkelést a Szeret folyón.

1944.04.13. - Amerikai légitámadás éri Budapestet, Ferihegyet, Gyõrt és Szigetszentmiklóst.

1944.04.14. - Államközi egyezmény születik a német népcsoporthoz tartozó magyar állampolgárok SS-be történõ kötelezõ sorozására, 17 éves kortól. Az addigi egyezményektõl eltérõen meghagyják az önkéntesek magyar állampolgárságát. Szovjet csapatok foglalják el Tarnopolt.

1944.04.15. - A belügyminiszter betilt 4 pártot (Független Magyar Szocialista Párt, Független Magyar Polgári Párt, Polgári Szabadságpárt, Nemzeti Tábor-Magyar Szociáis Népmozgalom). A Bácskában megalakul a 18. SS önkéntes páncélgránátos hadosztály, az elsõ magyarországi felállítású és legénységû SS-alakulat (Horst Wessel).

1944.04.15. - Megkezdõdik a vidéki magyar zsidók kényszerlakhelyekre való összegyûjtése.

1944.04. közepén - Megalakul a Magyar Front.

1944.04.17. - Az 1. magyar hadsereg támadást indít Galíciában. A japán hadsereg offenzívát indít Dél-Kínában.

1944.04.22. - A királyi Olaszországban egységkormány alakul, elnöke továbbra is Pietro Badoglio.

1944.04.24. - Serédi Jusztinián római katolikus hercegprímás levélben, Ravasz László, a református püspöki kar elnöke személyesen tiltakozik Horthy kormányzónál a zsidóüldözés ellen.

1944.04.26. - A magyar minisztertanács elfogadja a 04.7-i "gettó-rendeletet".

1944.04.29. - Magyarországon teljes sajtócenzúrát vezetnek be. 1944.04.30. - Az 1. magyar hadsereg védelembe megy át Galíciában.

1944.05.01. - Magyarországon megalakul a 22. SS lovashadosztály (Ungarn, majd Maria Theresia).

1944.05.03. - A polgári repülést a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe utalják.

1944.05.04-05. - Bécsben német-magyar megegyezés születik a zsidók deportálásának rendjérõl.

1944.05.09. - A 4. Ukrán Front visszafoglalja Szevasztopolt.

1944.05.10. - Jóváhagyják a Szabolcs-hadrendet. Ravasz László személyesen tiltakozik Sztójay miniszterelnöknél a deportálások miatt. Serédi Jusztinián hercegprímás második levele Horthyhoz a zsidók érdekében.

1944.05.11. - A szövetséges 15. hadseregcsoport támadást indít az itáliai Gusztáv-vonal áttörésére.

1944.05.12. - A szovjet hadsereg befejezi a Krím-félsziget visszafoglalását.

1944.05.15. - Megkezdõdik a magyarországi (vidéki) zsidóság deportálása. A budapesti Apostoli Nunciatúra (vatikáni követség) tiltakozó jegyzéket juttat el a magyar kormányhoz.

1944.05.16. - A Szovjetunióban õrzött hadifoglyok magyar alakulat szervezését és németek elleni harcbavetését kérik. A kérést Sztálin elutasítja.

1944.05.17. - A Weiss Manfréd Mûveket 25 évre átadják az SS-nek, az SS és a tulajdonosok közti megegyezés alapján.

1944.05.18. - Monte Cassinónál a brit-lengyel haderõ áttöri a (1943.11. vége óta tartott) Gusztáv-vonalat. Brit-szovjet egyezményt írnak alá a hadmûveleti zónák elhatárolásáról a Balkánon: Görögország és Jugoszlávia brit, Románia és Bulgária szovjet övezet. A Szovjetunióban megkezdõdik a kollaborációval vádolt krími tatárok kitelepítése.

1944.05.23. - A kormányzó gazdasági csúcsminiszterré nevezi ki Imrédy Bélát. Német gépesített és légiszállítású egységek Drvarban kis híján elfogják Titót.

1944.06. elején - A Magyar Front kiáltványban szólít fel a németek elleni harcra.

1944.06.02. - Az angol-amerikai légierõ áttér az olasz és a szovjet támaszpontok közötti ún. ingabombázásokra. Magyarországon megkezdik a közlekedési csomópontok szisztematikus rombolását. Támadás éri Debrecent, Miskolcot, Püspökladányt, Szegedet és Szolnokot. A Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság ideiglenes kormánnyá alakul. Elnöke Charles de Gaulle. XII. Pius pápa tiltakozik a magyarországi zsidóüldözés ellen.

1944.06.04. - Brit-amerikai-francia csapatok vonulnak be Rómába. Titót Olaszországba evakuálják, majd Vis szigetére telepítik vissza.

1944.06.06. - Magyarországon az 1944:VIII.tc. hatályba lépésével egy évvel meghosszabbítják a Képviselõház mandátumát. Normandiai partraszállásukkal a nyugati szövetségesek megnyitják a második frontot.

1944.06.08. - Megkezdõdnek a német robotrepülõgép-támadások (V-1) London ellen.

1944.06.09. - Lemond III. Viktor Emánuel olasz király és Umberto trónörököst "a királyság helytartója" címmel államfõi hatalommal ruházza fel. Ugyancsak lemond Badoglio marsall miniszterelnök, Ivanoe Bonomi alakít kormányt.

1944.06.09. - Észak-Olaszországban megalakul a Mussolini hatalma és a németek ellen harcoló Szabadság Önkéntesei Hadtest. Parancsnoka Raffaele Cadorna tábornok.

1944.06.10. - A németek megtorlásként lerombolják a franciaországi Oradur-sur-Glane falut, lakosságát felkoncolják. A Leningrádi Front támadást indít Finnország irányába.

1944.06.12. - A kelet-lengyelországi frontra útbaindítják az 1. magyar lovashadosztályt, a Honvédség addig féltve õrzött elitalakulatát. Az angolszász légierõ megkezdi a magyarországi olajlétesítmények szisztematikus lerombolását.

1944.06.12-13. - Az elsõ tömeges robotrepülõgép-támadások (V-1) London ellen.

1944.06.13-14. - Herkulesfürdõn a román királyi udvar képviselõi, a hadsereg néhány vezetõje és kommunista vezetõk megállapodnak Románia átállításának menetérõl. A koordinálásra Katonai Bizottság alakul.

1944.06.15. - Ravasz László református püspök együttes fellépésre tesz javaslatot Serédi Jusztinián hercegprímásnak a zsidók megmentésére. Magyarországon megkezdik az ún. "zsidókönyvek" megsemmisítését. Amerikai csapatok szállnak partra Saipannál.

1944.06.16. - Rendelet a budapesti zsidók sárga csillaggal megjelölt házakba való költöztetésérõl.

1944.06.17. - Izland a 05.22-i népszavazás alapján kikiáltja függetlenségét (Dániától). Szabad francia csapatok szállnak partra Elba szigetén. Elfoglalását 19-re befejezik.

1944.06.19. - A szovjet Karéliai Front áttöri a finn Mannerheim-vonalat.

1944.06.19-20. - A Fülöp-szigeteknél az amerikai haditengerészeti légierõ két repülõgép- anyahajó elsüllyesztésével és közel 500 repülõgép lelövésével visszafordítja a támadó japán flottát.

1944.06.20. - A Leningrádi Front elfoglalja Viipurit (Viborgot).

1944.06.21. - A minisztertanács összevonja és katonai szervezetté nyilvánítja a Rendõrséget és a Csendõrséget. A protestáns egyházak közös memorandumot adnak át Sztójay Döme miniszterelnöknek, amelyben tiltakoznak a deportálások ellen. Sztójay a memorandumot nem veszi át.

1944.06.23. - Az 1. Balti, a 2. és 3. Belorusz Front offenzívát (Bagratyion) indít Belorussziában a német Közép Hadseregcsoport ellen.

1944.06.24. - Budapesten befejezik a zsidók gettóba költöztetését. A minisztertanács a deportálások lehetséges nemzetközi következményeivel foglalkozik.

1944.06.26. - Horthy a Koronatanácsban a deportálások leállítását kéri a kormánytól. Roosevelt amerikai elnök a svéd követségen keresztül Budapestre juttatott jegyzékében fegyveres megtorlást helyez kilátásba, ha nem függesztik fel a deportálásokat.

1944.06.27. - Szovjet támadás indul az 1. magyar hadsereg ellen Galíciában. Az 1. magyar hadseregnél együttmûködési megállapodást kötnek a szovjetek és a németek ellen egyaránt harcoló ukrán nemzeti partizánhadsereggel (UPA). Angolszász csapatok foglalják el Cherbourgot.

1944.06.28. - A 2. Belorusz Front elfoglalja Mogiljovot.

1944.06.29. - Serédi Jusztinián hercegprímás pásztorlevelet szerkeszt a deportálások ellen. Az Igazságügyminisztérium a pásztorlevelet lefoglaltatja.,

1944.06.30. - Az USA megszakítja a diplomáciai viszonyt Finnországgal.

1944.07.01. - A Lengyelországban harcoló Parasztzászlóaljak beolvad a Honi Hadseregbe (AK). 44 ország részvételéve megkezdõdik a 23-áig tartó Bretton Woods-i konferencia.

1944.07.02. - A legnagyobb amerikai légitámadás Magyarország (Budapest, Gyõr, Kassa, Mócs és Szõny) ellen.

1944.07.03. - A szovjet csapatok visszafoglalják Minszket.

1944.07.04. - Magyarországon korlátozzák a polgári személygépjármû-forgalmat.

1944.07.05. - Az 1. páncéloshadosztályt Horthy kormányzó Budapestre rendeli a fõvárosba hozott csendõralakulatok eltávolítására.

1944.07.06. - Horthy kormányzó megtiltja a budapesti zsidók deportálását, illetve általában a deportálások folytatását.

1944.07.08. - A csendõralakulatok elhagyják Budapestet.

1944.07.09. - A németek befejezik a vidéki magyar zsidók deportálását. A német csapatok feladják Caent.

1944.07.11. - A szovjet csapatok befejezik a 4. német hadsereg felszámolását a minszki katlanban.

1944.07.13. - Az 1. Ukrán Front megindítja a lemberg-sandomierzi offenzívát. Az 1. Balti Front elfoglalja Vilniust.

1944.07.14. - A német Eichmann-kommandó kísérletet tesz a kistarcsai táborban összegyûjtött zsidók deportálására. A transzportot magyar csendõrök Hatvanból visszafordítják.

1944.07.16. - Az 1. Ukrán Front 3. gárda-harckocsihadserege Koltovnál áttöri a galíciai német-magyar frontot.

1944.07.17. - Az amerikai légierõ elõször veti be a napalmbombát (a normandiai hadmûveletekben).

1944.07.18. - Az 1. Belorusz Front bekapcsolódik az 1. Ukrán Front támadásába. Lemond Tojo japán miniszterelnök. Hirohito császár Koiso tábornokot bízza meg kormányalakítással.

1944.07.20. - Sikertelen merénylet Hitler ellen. Az 1. Belorusz Front megkezdi az átkelést a Nyugati-Bugon.

1944.07.21. - Amerikai csapatok szállnak partra Guam szigetén. A Lengyel Munkáspárt megalakítja a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottságot, egyesíti a lengyel területen harcoló Népi Hadsereget (Armija Ludowa) a Szovjetunióból érkezõ 1. lengyel hadsereggel. Az így megalakuló, szovjet alárendeltségbõl lengyelbe átkerülõ Lengyel Fegyveres Erõk (Wojsko Polskie) parancsnoka Zygmunt Berling tábornok.

1944.07.23. - Az 1. Ukrán Front 18. hadserege a Kolomea-Dnyeszter sávban támadást indít az 1. magyar hadsereg ellen. Még aznap elfoglalja Ottiniát, ezzel rést üt a védelmen.

1944.07.24. - Az 1. Belorusz Front elfoglalja Lublint.

1944.07.25. - A 18. szovjet hadsereg elfoglalja Nadwornát. Németországban elrendelik a totális mozgósítást. Saint Lo-tól nyugatra amerikai offenzíva kezdõdik.

1944.07.26. - Az 1. magyar hadsereg megkezdi a visszavonulást a Kárpátok elõterében kiépített Hunyadi-állásba. A Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság egyezményt köt a Szovjetunióval, amelyben elismerik a Szovjetunió diktálta lengyel-szovjet határt. Az 1. Belorusz Front Radomnál eléri a Visztulát.

1944.07.27. - Az 1. Ukrán Front elfoglalja Lemberget és Stanislaut.

1944.07.28. - Az 1. magyar hadsereg parancsnokságát visszavonják Galíciából (Husztra települ át). Az 1. Belorusz Front elfoglalja Bresztet, az 1. Ukrán Front Przemyslt.

1944.07.29. - Az 1. Ukrán Front Sandomierz körzetében átkel a Visztulán.

1944.07.30. - Amerikai csapatok szállnak partra Új-Guineán.

1944.07.31. - Az 1. Balti Front eléri a Rigai-öbölt, s kettévágja a Baltikumban a német csapatokat.

1944.08.01. - Az amerikai csapatok Avranchesnél kitörnek Normandiából. A lengyel Honi Hadsereg kirobbantja a varsói felkelést. Lemond Ryti finn köztársasági elnök. Utóda Mannerheim marsall.

1944.08.02. - A Szovjetunió elismeri a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottságot. Törökország megszakítja a diplomáciai viszonyt Németországgal.

1944.08.04. - Az 1. Ukrán Front hídfõt foglal a Visztulán Baranownál.

1944.08.05. - Az 1. Ukrán Front balszárnyából megalakítják a 4. Ukrán Frontot, az Északkeleti-Kárpátokon keresztül a Magyarországra és Szlovákiába való betörés végrehajtására.

1944.08.06. - Az amerikai csapatok beveszik Bresztet.

1944.08.07. - Megszûnik a gazdasági csúcsminisztérium, Imrédy Béla kiválik a kormányból. A német csapatok ellentámadást indítanak a Normandiából kitört amerikai erõk elvágására az inváziós fõerõktõl.

1944.08.10. - Amerikai csapatok vonulnak be Nantes-ba. Az amerikai csapatok befejezik a Guam-sziget elfoglalását.

1944.08.11. - Nagy-Britannia az Európai Konzultatív Tanácsban kezdeményezi a Magyarországnak szóló fegyverszüneti feltételek kidolgozását, az alábbi fõbb pontokkal: a magyar fegyveres erõk és közigazgatás visszavonása az 1937.12.31-i határok mögé, a kapcsolatok megszakítása Németországgal és szövetségeseivel, a magyar területen tartózkodó német erõk leszerelése és internálása, a magyar haderõ leszerelése és hadianyagainak átadása a szövetségeseknek, a hadifoglyok, az internáltak, a politikai és faji alapon elítéltek szabadon bocsátása, a szövetségesek szabad mozgásának biztosítása és ellátása, Szövetséges Ellenõrzõ Bizottság fogadása. Felkelés robban ki Firenzében. Brit-amerikai csapatok 22-én bevonulnak a városba.

1944.08.15. - Az USA csatlakozik az 08.11-i brit javaslathoz, azzal, hogy a magyar fegyverszüneti ajánlatot attól a politikai csoporttól kívánatos elfogadni, amely háborúba léptette az országot, s hogy a brit-amerikai álláspontot egyeztetni kell a Szovjetunióval is. Amerikai-francia csapatok szállnak partra Dél-Franciaországban.

1944.08.17. - Megalakul a Póthadsereg Parancsnokság, parancsnoka Beregfy Károly vezérezredes. Német felkérés nyomán a magyar kormány határozatot hoz, hogy a jugoszláv partizánok ellen Horvátország területén magyar csapatok is bevethetõk. Mannerheim finn elnök felmondja a Németország felé fennálló finn kötelezettségeket. Brit csapatok foglalják el Falaise-t, a német ellentámadás Normandia irányába elakad.

1944.08.18. - Horthy kormányzó elismeri a Nemzetközi Vöröskereszt illetékességét a Magyarországon lévõ 1939-es lengyel menekültekre. Az 1. Ukrán Front elfoglalja Sandomierzet.

1944.08.19. - Chamboisnál az amerikai és a kanadai csapatok találkoznak, ezzel bekerítik az ellentámadó német erõket és megnyitják az utat a Szajna-medence felé (Falaise-i zsák). Kitör a párizsi felkelés. A felkelõk katonai vezetõje Henry Raoul-Tanguy ezredes.

1944.08.20. - A 2. és a 3. Ukrán Front megindítja a jasi-kisinyovi hadmûveletet.

1944.08.21. - Összeül a 09.28-ig brit, amerikai, szovjet, 09.29-tõl brit, amerikai, kínai összetételben ülésezõ Dumbarton Oaks-i konferencia.

1944.08.22. - Amerikai csapatok foglalják el Toulont.

1944.08.23. - Bukarestben a királypárti katonai csoport I. Mihály király irányításával megdönti Ion Antonescu marsall, miniszterelnök, conducator (államvezetõ) hatalmát. Románia átáll a szövetségesek oldalára. Constantin Sanatescu vezérezredes alakít kormányt. A katonai-fasiszta (sic!) diktatúra felszámolását bejelentõ királyi deklaráció egyben felszólítja a román hadsereget Észak-Erdély elfoglalására. A Román Nagyvezérkar újonnan kinevezett fõnöke, Gheorghe Mihail hadosztálytábornok parancsot ad a román hadseregnek a német hadsereg kiverésére Románia terülétérõl, és elrendeli az 1940.08.30-i második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt területek elfoglalását. Kolozsvárott megalakul az Erdélyi Magyar Tanács. Vezetõi gróf Teleki Béla és báró Bánffy Dániel.

1944.08.24. - A magyar Koronatanács elrendeli a határvédelmi erõk megerõsítését, és teljes határzárat rendel el a magyar-román határon. A Honvéd Vezérkar mozgósítja a Fõvezérséget, a pótalakulatokat, a IX. (kolozsvári) hadtestet és a Székely Határvédelmi Erõket. A belügyminiszter betilt minden politikai pártot és pártpolitikai tevékenységet. Edmund Veesenmayer, a Nagynémet Birodalom magyarországi tejhatalmú követe kétszer is fogadja Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom vezetõjét. A román hadvezetés távozásra szólítja fel a német katonai szerveket a romániai helységekbõl. Hajnali 04 órakor a román hadsereg Bukarestben és több helyen megtámadja a német csapatokat. A német légierõ 10 órától bombázza Bukarestet. Kirobban az ellenségeskedés a német és a román haderõ között. Bécsben Horia Sima vezetésével németbarát román ellenkormány alakul. Leclerc tábornok 2. francia páncéloshadosztálya áttör Párizs irányába.

1944.08.25. - Horthy kormányzó lemondatja Sztójay Döme miniszterelnököt, és Lakatos Géza vezérezredest kéri fel kormányalakításra. A minisztertanács foglalkozik egy dél- erdélyi támadás gondolatával, majd elnapolja ülését. Elõzõleg a hajnalban Németországból hazaérkezett Vörös János vezérezredes, vezérkarfõnök elnökletével tartott vezérkari értekezlet állást foglal a védelmi rendszer kiterjesztésének szükségességérõl a Déli-Kárpátokra. Heinrich Himmler SS birodalmi vezetõ elrendeli Otto Winkelmann SS- Obergruppenführernek, a magyarországi SS és rendõri erõk parancsnokának, hogy a rendelkezésre álló erõkkel szállja meg a Déli-Kárpátok hágóit, egyben utal arra, hogy a magyar-román háborút elkerülendõ magyar csapatok nem indíthatnak katonai akciót Románia ellen. E naptól a román haderõ betöréseket hajt végre a Székelyföldre és a Dél-Alföldre. Románia hadat üzen Németországnak. Párizs városparancsnoka, Dietrich von Choltitz tábornok harc nélkül átadja a várost. Stockholmban szovjet-finn fegyverszüneti tárgyalások kezdõdnek. Himmler megtiltja a további deportálásokat.

1944.08.26. - Az elõzõ nap elnapolt ülését folytató magyar minisztertanács arra a német kérdésre, hogy Magyarország bekapcsolódik-e egy Dél-Erdély felé indítandó német támadásba, igennel válaszol, annak kikötésével, hogy az együtt történik német csapatokkal, nem jár együtt a magyar haderõ szétforgácsolásával, s az csak a résztvevõ magyar csapatok (német) felfegyverzése és felvonulásának befejezése után indul meg. A 2. Ukrán Front jobbszárnya az Úz és a Csobányos völgyében, valamint az Ojtozi- szorosban átlépi Magyarország határát, és felveszi a harcérintkezést a székely határõrséggel. Bukarestben befejezõdnek a harcok. Bulgária egyidejû semlegességi nyilatkozatot juttat el Moszkvába és Berlinbe.

1944.08.27. - A szovjet csapatok elfoglalják Sósmezõt, az elsõ magyar községet (az Ojtozi-szorosban). Ugyancsak elfoglalják Úzvölgy-fûrésztelepet, idõben még Sósmezõ elõtt. A szovjet csapatok elfoglalják Foksányt és Galacot.

1944.08.28. - Horthy kormányzó táviratilag megbízza báró Bakach-Bessenyey György volt berni magyar követet, hogy a magyar fegyverszüneti szándék fogadtatásának kitapogatására lépjen kapcsolatba az angolszász szövetségesekkel. Horthy kormányzó fogadja Szálasi Ferenc pártvezetõt. A kolozsvári IX. hadtestparancsnokságból feláll a 2. magyar hadsereg-parancsnokság.

1944.08.29. - Lakatos Géza szolgálaton kívüli vezérezredes vezetésével új kormány lép hivatalba. Kirobban a Szlovák Nemzeti Felkelés. Josef Tiso elnök hívására a német hadsereg megszállja Szlovákiát

1944.08.30. - Kétnapos tárgyalásokra Budapestre érkezik Heinz Guderian vezérezredes, a német szárazföldi csapatok fõparancsnokságának (OKH) megbízott vezérkari fõnöke. Szálasi Ferenc nyilas-hungarista pártvezetõt fogadja Edmund Veesenmayer német követ. Sanatescu román miniszterelnök ultimátumot intéz Magyarországhoz, amelyben a második bécsi döntéssel visszacsatolt területek kiürítésére szólít fel. Román bombatámadás éri Nagyváradot, Szászrégent, Debrecent, Kecskemétet és Ceglédet. Szovjet csapatok foglalják el Ploiestit. A Szovjetunió jegyzékben követeli Bulgáriától, hogy tiltsa meg német csapatok átvonulását és tartózkodását területén, egyben elutasítja a 26-i bolgár semlegességi nyilatkozatot.

1944.08.31. - A 2. Ukrán Front balszárnya bevonul Bukarestbe. Amerikai-francia csapatok foglalják el Marseille-t.

1944.09.01. - A Legfelsõ Honvédelmi Tanács elrendeli az aktív határvédelmet Észak- Erdélyben. Az amerikai Külügyminisztérium leszögezi, hogy a fegyverszünet megkötését követõen a magyar politikai vezetés nem maradhat hatalmon, a Habsburg-ház nem térhet vissza a hatalomba Magyarországon, s hogy az országban reformokat kell kezdeményezni. A 3. Ukrán Front Gyurgyevónál, másnap Dobrudzsában eléri a dunai bolgár határt. Eisenhower amerikai tábornok átveszi a nyugati hadszíntér fõparancsnokságát Montgomery brit tábornagytól.

1944.09.02. - Az amerikai Külügyminisztérium nyilatkozatot ad ki, hogy Magyarországnak megadási és fegyverszüneti kérelmével mindhárom fõ szövetségeshez egyaránt kell fordulnia. A francia (másnap az amerikai) csapatok elérik Lyont. Finnország elfogadja az elõzetes fegyverszüneti feltételeket, és megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal.

1944.09.03. - A brit csapatok bevonulnak Brüsszelbe. Felkelés robban ki Antwerpenben.

1944.09.04. - A minisztertanács döntést hoz támadás indításáról másnap hajnalban Dél- Erdélyben. Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar fõnöke memorandumában leszögezi, hogy Németország elvesztette a háborút, bármikor összeomolhat, így Magyarország megmentése érdekében a Honvédségnek hamarabb kell birtokba vennie a Déli- Kárpátok hágóit, mint a szovjet csapatoknak. Brit csapatok foglalják el Antwerpent. Megszûnnek a hadmûveletek a finn-szovjet fronton. Muraviev bolgár miniszterelnök megszakítja a diplomáciai viszonyt Németországgal.

1944.09.05. - A kormány bevezeti a Honvédségben a rögtönítélõ bíráskodást. A Minisztertanács határozatot hoz Nemzetõrség felállításáról. A 2. magyar hadsereg Kolozsvár térségébõl támadást indít. Még aznap elfoglalja Tordát. A 2. Ukrán Front centruma Dél-Erdély irányába fordul a Havasalföldrõl. A 3. Ukrán Front eléri a román-szerb határt. A Szovjetunió hadat üzen Bulgáriának.

1944.09.06. - A 2. magyar hadsereg eléri a Kis-Küküllõt. Amerikai csapatok foglalják el Liege-t. Bulgáriában felkelés robban ki (10-ére gyõz).

1944.09.07. - A magyar kormány felfüggeszti a választott önkormányzatok mûködését. A Koronatanács ultimátumot intéz az OKW-hez, hogy küldjön 24 órán belül öt páncélos hadosztályt az erdélyi hadmûveletekhez, ellenkezõ esetben Magyarország kénytelen lesz fegyverszünetet kérni.

1944.09.07. - A Koronatanács megállapítja egy esetleges fegyverszünet magyar részrõl támasztandó feltételeit: a szövetséges csapatok csak hadászati fontosságú pontokat szálljanak meg, a megszállásban román és csehszlovák csapatok ne vegyenek részt, a magyar biztonsági szervek (Rendõrség, Csendõrség) vegyenek részt a rendfenntartásban, a német csapatok akadálytalanul hagyhassák el az országot. Románia hadat üzen Magyarországnak. A 2. Ukrán Front fõerõi átlépik a Déli-Kárpátokat.

1944.09.08. - Megérkezik a német válasz az elõzõ napi ultimátumra: négy hadosztállyal (ebbõl egy páncélos) tudnak azonnali segítséget nyújtani, a német csapatok úgy védik Magyarországot, mint saját területüket, de letörnek minden, belsõ felfordulásra utaló kísérletet. A magyar minisztertanács a háború folytatása mellett dönt. A 2. hadsereg támadását parancsnoka, Veress Lajos vezérezredes a Maros-vonalon leállítja a Déli-Kárpátokon átkelt szovjet csapatok közeledése miatt. A 3. Ukrán Front átlépi a román-bolgár határt. A 4. Ukrán Front támadó hadmûveletbe kezd az Északkeleti-Kárpátokban. Az 1. Ukrán Front megindítja duklai támadó hadmûveletét. Megkezdõdnek a német V-2 rakétatámadások London ellen.

1944.09.09. - Bulgáriában a Hazafias Front alakít kormányt. Miniszterelnök: Kimon Georgiev.

1944.09.10. - A titkos tanácsosok ülése Vörös János vezérezredes, vezérkarfõnök tájékoztatóját követõen úgy dönt, hogy másnapra hívják össze a minisztertanácsot, s ott kormányzói akaratként jelentsék be fegyverszünet kérését. Jelen van többek között Lakatos Géza miniszterelnök, Csatay Lajos honvédelmi és Hennyey Gusztáv külügyminiszter, illetve gróf Bethlen István és gróf Károlyi Gyula volt miniszterelnökök. Megkezdõdik Székelyföld kiürítése. Bulgária hadat üzen Németországnak. Dijonnál egyesül a délrõl támadó 6. és az északról támadó 12. szövetséges hadseregcsoport, ezzel kialakul az összefüggõ nyugati arcvonal. Amerikai csapatok foglalják el Luxembourg várost.

1944.09.11. - A minisztertanácsban Horthy Miklós kormányzó bejelenti: fegyverszünetet kér. A kormány lemond, mire a kormányzó visszavonja elhatározását. A minisztertanács (aznapi második) ülésén Lakatos Géza miniszterelnök bejelenti, hogy a kormányzó elállt a fegyverszünet kérésének szándékától. Felkérik Vörös János vezérezredes vezérkarfõnököt, hogy utazzon a német fõhadiszállásra, s ott érje el a megígért katonai segítség megadását. Churchill brit miniszterelnök és Roosevelt amerikai elnök részvételével megkezdõdik a (19-ig tartó) második quebeci értekezlet. Az amerikai csapatok elérik a német határt Triernél.

1944.09.12. - Vörös Jánost fõhadiszállásán fogadja Hitler. Vörös kéri a már Magyarországra érkezett német páncéloscsapatok átirányítását Budapest térségébõl a frontra, nagy mennyiségû fegyver és lõszer átadását a Honvédség részére, illetve a magyar katonai vezetés biztosítását a magyarországi hadmûveletekben. Hitler megígéri a kérések teljesítését, a vezetés kivételével. Hozzájárul a Budapest térségében állomásozó 23. páncéloshadosztály frontra küldéséhez, s nagyerejû offenzívát helyez kilátásba a magyar térségben 1945 elejére. Nagy-Britannia, az USA és a Szovjetunió egyezményt ír alá Németország és (külön) Berlin három megszállási övezetre osztásáról, az 1937.12.31-i német határokon belül. Moszkvában aláírják a szövetséges hatalmak és Románia fegyverszüneti szerzõdését. Bécsben Alexandar Cankov németbarát emigráns "bolgár nemzeti kormányt" alakít.

1944.09.13. - A IV. magyar hadtest (19-tõl 3. hadsereg) Arad térségében támadást indít. Még aznap elfoglalja Aradot.

1944.09.13. - Szálasi Ferenc pártvezetõ kinevezi Kovarcz Emilt a hungarista erõk fõparancsnokává, és megbízza a hatalomátvétel elõkészítésével. Kovarcz Emilt, aki a 22. SS lovashadosztály pasaréti elhelyezési körletében rendezi be fõhadiszállását, ebben segíti Rajniss Ferenc, a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetsége vezetõje és Mosonyi Gábor, a hungarista erõk fegyverzetellátási felelõse. Tevékenységük még kiterjed a (hungarista) Rend és Védelem fegyveres pártszolgálatra és az Antibolsevista Fiatalok Táborára. Kovarcz Emil kapcsolatba lép Otto Winkelmann SS-Obergruppenführerrel, a magyarországi SS és rendõri erõk parancsnokával.

1944.09.14. - A szovjet csapatok kombinált szárazföldi-tengeri offenzívát kezdenek a Baltikumban. Az 1. Belorusz Front bevonul a Varsó melletti Pragába, de a Visztulát elérve leállítja támadását.

1944.09.15. - A 3. Ukrán Front csapatai bevonulnak Szófiába. Amerikai csapatok, átkelve a Marne folyón, elfoglalják Nancy-t.

1944.09.16. - Báró Bánffy Dániel, az Erdélyi Párt egyik vezetõje az erdélyi magyarság nevében emlékiratban kéri a kormányzótól az azonnali fegyverszünetet. Szálasi Ferenc tárgyal a katonai helyzetrõl Hans von Greiffenberg gyalogsági tábornok német katonai attaséval, a Wermacht magyarországi meghatalmazott tábornokával. Az 1. lengyel hadsereg átkel a Visztulán (23-ára a németek felszámolják a hídfõt).

1944.09.17. - Hollandiában brit-amerikai-lengyel csapatok megindítják a II. világháború legnagyobb ejtõrnyõs hadmûveletével kombinált offenzívájukat (Market Garden). A bolgár csapatok bekapcsolódnak a 3. Ukrán Front hadmûveleteibe.

1944.09.18. - Horthy kormányzó (utólag szovjet részrõl letagadott) üzenetet kap a Szovjetunió tárgyalási készségérõl a fegyverszünetrõl (Makarov-levél).

1944.09.19. - A IV. hadtest törzsébõl megalakul a 3. magyar hadsereg-parancsnokság, alárendeltségében a VII. hadtesttel és a IV. hadtestparancsnokság feladatát átvevõ VIII. hadtesttel. Aláírják a szövetséges hatalmak és Finnország fegyverszüneti szerzõdését.

1944.09.20. - A Magyar Front memorandumot intéz a kormányzóhoz a fegyverszünetrõl. Finnország megszakítja a diplomáciai viszonyt Magyarországgal. Az 1. Ukrán Front a Duklai-hágóban Szlovákia területére lép. Tallinban deklarálják Észtország függetlenségét (újjáalakulását).

1944.09.21. - A Lakatos-kormány bemutatkozik az országgyûlésben. A 3. magyar hadsereg kiüríti Aradot. A német szárazföldi csapatok fõparancsnoksága Magyarország területén megerõdített vonalak kiépítését rendeli el. Tito Moszkvába utazik. 29-én egyezményt ír alá a szovjet csapatok jugoszláviai harctevékenységérõl.

1944.09.22. - A kormányzó megbízásából Náday István vezérezredes a nyugati szövetségesek itáliai fõhadiszállására repül, hogy tájékozódjon a fegyverszünet feltételeirõl. Ott azonban csak mint önként hadifogságot választó tábornokot fogadják. Szálasi az általános helyzetrõl és személyi kérdésekrõl tárgyal Otto Winkelmannal. Az OKH engedélyezi az 1. magyar hadsereg visszavonulását az Északkeleti-Kárpátokban kiépített Árpád-vonalba. Szovjet csapatok foglalják el Tallint.

1944.09.24. - A kormányzónál tartott bizalmas értekezleten döntés születik fegyverszüneti delegáció kiküldésérõl Moszkvába. Jelen van ifj. Horthy Miklós, Ambrózy Gyula, a kabinetiroda fõnöke, Vattay Antal altábornagy, a Kormányzó Katonai Irodájának fõnöke, báró Bánffy Dániel (Erdélyi Párt) és gróf Zichy Ladomér kettõs birtokos (akinek a magyar-szlovák határt átszelõ birtokán át távozik majd a delegáció).

1944.09.25. - A Honvédelmi Minisztérium Nemzetõrség felállítását rendeli el (lásd 12.3.). Veszprémben megalakul a 101. vadászrepülõ-ezred. Magyarország egész területét német hadmûveleti területté nyilvánítják, az OKH (szárazföldi csapatok fõparancsnoksága) rendelkezése alatt. Az 1. magyar hadsereg a galíciai Hunyadi-állásból, illetve a magyar határon kiépített Szent László-állásból megkezdi a visszavonulást az Árpád-vonalba (Wintersport). Hitler elrendeli a Volkssturm (Népi Rohamosztag) felfegyverzését.

1944.09.26. - Hitler vezetésével (10.2-ig tartó) megbeszélés-sorozat kezdõdik a magyarországi helyzetrõl. Megegyezés születik, hogy csak magyar kiugrási kísérlet esetén hajtanak végre fegyveres akciót, s hogy ez esetben Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom vezére legyen a legfõbb magyar vezetõ. Veesenmayer teljhatalmú német követet, akinek javaslatát elfogadva történik a döntés, felelõssé teszik Szálasi biztonságáért. Veesenmayer közli Szálasival Hitler döntését, tárgyal vele a hatalom átvételérõl és kormánya összetételérõl. Megkezdik a budapesti hatalomátvétel katonai elõkészítését. Bulgária megszakítja a diplomáciai viszonyt Magyarországgal. Arnheimnél elakad a Market Garden hadmûvelet.

1944.09.28. - Elindul Moszkvába a Faragho Gábor vezérezredes, a Csendõrség fõfelügyelõje vezette fegyverszüneti delegáció. Tagja gróf Teleki Géza és Szent-Iványi Domokos miniszterelnökségi tanácsos. A küldöttség 10.1-én érkezik Moszkvába. A 3. Ukrán Front, a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg és a 2. bolgár hadsereg megindítja a belgrádi hadmûveletet.

1944.10.01. - Moszkvában megkezdõdnek a (11-ig tartó) fegyverszüneti tárgyalások a magyar delegációval. A tárgyalásokat a szövetségesek részérõl Kuznyecov vezérezredes, a Vörös Hadsereg helyettes vezérkari fõnöke vezeti. Dél-Magyarországon megalakul a 31. SS önkéntes gránátoshadosztály. A finn hadsereg harcot kezd az országot északon el nem hagyó német csapatok ellen. Kanadai csapatok kelnek át a belgiumi Lipót-csatornán.

1944.10.02. - A (nyilas hatalomátvételt elõsegítõ) Panzerfaust-akció pontosítására Budapestre érkezik Walther Wenck páncélos tábornok, az OKH vezérkari fõnökének helyettese. 10.3-4-én vezetésével megtárgyalják a nyilas hatalomátvétel technikai kérdéseit. Edmund Veesenmayer budapesti német követ közli Szálasi Ferenccel, hogy a kormányzó és a miniszterelnök szerepét a jogfolytonosság biztosításával kell átvennie. A honvéd lovasalakulatok nevét (kitüntetõ jelleggel) huszárra módosítják. A német csapatok befejezik a varsói felkelés leverését. Brit csapatok szállnak partra a Peloponnészosz-félszigeten.

1944.10.03. - Az OKH visszavonulást rendel el a Görögországot és Macedóniát megszállva tartó E Hadseregcsoportnak.

1944.10.04. - A szovjet csapatok Kelet-Poroszországban átlépik a Harmadik Birodalom határát.

1944.10.05. - Szálasi utasítja Gera Józsefet, a nyilas pártépítés vezetõjét, hogy a Rend és Védelem nevû pártmilíciát szervezze át fegyveres pártszolgálattá. A német Észak Hadseregcsoportot Kurlandban bekerítik. Craiovában bolgár-jugoszláv egyezményt írnak alá a bolgár csapatok jugoszláviai harctevékenységérõl.

1944.10.06. - A 2. Ukrán Front általános támadást indít a Délkelet-Alföldön. Az 1. Ukrán Front elfoglalja a Duklai-hágót.

1944.10.08. - A 2. magyar hadsereg megkezdi a visszavonulást Észak-Erdélybõl. A németek elrabolják Bakay Szilárd altábornagyot, a budapesti I. hadtest parancsnokát, a tervezett kiugrás katonai biztosításának egyik fõvárosi kulcsemberét.

1944.10.09. - Moszkvában Molotov szovjet külügyminiszter a magyar küldöttség elé terjeszti a fegyverszünet elõzetes feltételeit. Megalakul a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége. Tagjai: Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom, Magyar Nemzeti Szocialista Párt, Nemzeti Szocialista Front, Magyar Élet Pártja, Magyar Megújulás Pártja, Erdélyi Párt. Elnöke: Jaross Andor (lásd 10.30.).

1944.10.09-18. - Szovjet-brit kormányfõi és külügyminiszteri találkozó Moszkvában.

1944.10.09-20. - A debreceni páncéloscsatában a magyar-német csapatok kiharcolják a 2. magyar és a 8. német hadsereg kitörését Észak-Erdélybõl.

1944.10.10. - A Koronatanács elfogadja az elõzetes fegyverszüneti feltételeket, ezt táviratilag tudatja a Moszkvában tárgyaló magyar fegyverszüneti delegációval, és kéri a Budapest felé nyomuló szovjet csapatok leállítását. Budapesten kommunista-szociáldemokrata egységfrontról írnak alá megállapodást.

1944.10.11. - Faragho Gábor (egyedül) Moszkvában aláírja a Magyar Királyság és a szövetséges hatalmak között kötendõ fegyverszünet elõzetes feltételeit. A kormányzó Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar fõnöke jelenlétében a kiugrásról tárgyal Szakasits Árpáddal, az MSZDP, valamint Tildy Zoltánnal, a FKgP illegalitásban lévõ elnökével mint a Magyar Front vezetõivel. Horthy Vattay Antal altábornagy, a Kormányzó Katonai Irodájának fõnöke jelenlétében a kiugrás elõkészítésérõl tárgyal Miklós Béla vezérezredessel, az 1. magyar hadsereg parancsnokával. Vattay külön fogadja Veress Lajos vezérezredes, a 2. magyar hadsereg parancsnokának személyes küldöttét, Geréb László alezredest. A szovjet csapatok elfoglalják Szegedet.

1944.10.12. - Szovjet csapatok foglalják el Nagyváradot. A szovjet hadvezetés leállítja a támadást a Duna-Tisza közén ott, ahol magyar csapatokkal állnak szemben.

1944.10.13. - Deszken (Szeged mellett) Malinovszkij marsall, a 2. Ukrán Front parancsnoka fogadja (szovjet kérésre) a Honvéd Vezérkar képviseletében a kiugrással kapcsolatos katonai együttmûködés megbeszélésére hozzá küldött Utassy Loránd ezredest. Molotov szovjet külügyminiszter Moszkvában bemutatja a 11-én aláírt elõzetes magyar fegyverszüneti feltételeket Churchill brit miniszterelnöknek és Eden külügyminiszternek, akik elfogadják az okmányt. A szovjet csapatok elfoglalják Rigát. Athént kiürítik a német csapatok.

1944.10.14. - Faragho Gábor vezérezredes, a Moszkvában lévõ magyar fegyverszüneti delegáció vezetõje táviratban figyelmezteti a kormányzót, hogy a 11-én aláírt elõzetes fegyverszüneti feltételek végrehajtását a szövetségesek követelésére 48 órán belül meg kell kezdeni. Az USA kormánya táviratban elfogadja a 11-én a magyar delegációval aláírt elõzetes fegyverszüneti feltételeket. A minisztertanács a fegyverszüneti feltételekrõl és a kormányzó fegyverszünet-kérési jogáról vitatkozik. Kormányzói utasításra szabadon bocsátják a politikai foglyokat. Szovjet-jugoszláv csapatok megkezdik Belgrád ostromát.

1944.10.15. - 08:30-kor Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer kommandója (502. SS ejtõernyõs vadászzászlóalj) elrabolja ifj. Horthy Miklóst. 10:30-kor utoljára ül össze Horthy Miklós elnökletével a Koronatanács. A kormányzó bejelenti, hogy fegyverszünetet kér (!), Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar fõnöke hadmûveleti tájékoztatót tart, a kormány lemond, de a kormányzó kérésére változatlan összetételben azonnal újjáalakul. 12:00-kor Horthy fogadja Edmund Veesenmayer teljhatalmú birodalmi követet, s tájékoztatja a kiugrás szándékáról. Veesenmayer kérésére a kormányzó fogadja Rudolf Rahn salói német nagykövetet, Hitler különmegbízottját. A déli órákban Aggteleky Béla altábornagyot, a budapesti I. hadtest kormányzóhû parancsnokát helyettese, Hindy Iván vezérõrnagy letartóztatja. 13:10-kor, majd 14:00-kor a rádióban elhangzik Horthy fegyverszüneti proklamációja. 14:50-kor a csapatoknak rádión Vörös János vezérezredes, vezérkarfõnök nevével szignált parancsot adnak le, hogy a proklamáció nem értelmezhetõ a Honvédség fegyverletételeként, a harcot folytatni kell. 15:00 óra után németek szállják meg a fõvárosi Duna-hidak hídfõit. 16:00 óra után németek és nyilas pártszolgálatosok foglalják el a Rádiót. 16:15-kor beolvassák a Beregfy Károly vezérezredest Budapestre rendelõ felhívást. 17:20-kor a rádióban beolvassák a Vörös János vezérkarfõnök nevével szignált hadparancsot a fegyveres küzdelem folytatásáról. 21:40-kor a rádióban elhangzik Szálasi Ferenc kiáltványa a hatalom átvételrõl és a harc folytatásáról Németország oldalán.

1944.10.16. - Hajnalban a németek õrízetbe veszik Horthy Miklós kormányzót, Lakatos Géza miniszterelnököt és környezetüket. Reggel 6 órától az 503. német páncélososztály, a 22. SS lovashadosztály részei és az 502. SS ejtõernyõs vadászzászlóalj ostrom alá veszi a Budai Várat. A Testõrség rövid védekezés után, Lakatos Géza miniszterelnök utasítására beszünteti a tüzet. Délelõtt Horthy Mikós kormányzó elutasítja a nála jelentkezõ Szálasi Ferencet, késõ délután német nyomásra aláírja lemondását és Szálasi kormányalakítási megbízatását. Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom pártvezetõje elnökletével megalakul a Nemzeti Összefogás Kormánya. Honvédelmi miniszter Beregfy Károly vezérezredes, aki magának tartja fenn a Honvéd Vezérkar fõnökének teendõit is, belügyminiszter Vajna Gábor, külügyminiszter báró Kemény Gábor. Szálasi Ferenc elnökletével megalakul a Kormányzótanács. Tagja Beregfy Károly, Rajniss Ferenc és dr. Csia Sándor. Vajna Gábor elrendeli a Nemzeti Számonkérés Szervezete felállítását. Parancsnoka Orendy Norbert csendõr ezredes. Az 1. magyar hadsereg parancsnoka, Miklós Béla vezérezredes és vezérkari fõnöke, Kéri Kálmán vezérkari ezredes átmegy a fronton. A 2. magyar hadsereg parancsnokát, a Horthy kormányzó akadályoztatása esetére homo regiussá kinevezett Veress Lajos vezérezredest a németek letartóztatják.

1944.10.17. - Horthyt és családját a németek elszállítják Budapestrõl. Megkezdõdik a fegyveres erõk és testületek, valamint az államigazgatási testületek tagjainak spontán felesketése Szálasira. Az 1. magyar hadsereg megkezdi a visszavonulást az Északkeleti-Kárpátokból. Az 1. hadsereg volt parancsnoka, Miklós Béla vezérezredes Alsóvereckérõl átállási felhívást bocsát ki, amit korábban hadifogságba esett hivatásos magyar katonák visznek át a fronton. Az 1. magyar hadsereg parancsnokságát László Dezsõ altábornagy, a 2. hadseregét Major Jenõ altábornagy veszi át. A 3. hadsereg parancsnoka, Heszlényi József altábornagy a helyén marad. Tito elrendeli Jugoszláviában a "nép- és osztályellenességgel való leszámolást", ami mintegy 20-40 ezer délvidéki magyar felkoncolásához vezet.

1944.10.18. - A Szálasi-kormány elrendeli a totális mozgósítást. A szovjet vezetés kormányalakításra tesz javaslatot a még Horthy által kiküldött fegyverszüneti delegációnak, Horthy államfõi mivolta jogfolytonosságának elismerésével. A fegyverszüneti delegáció átalakul egy emigráns magyar kormány szerepét betölteni kívánó Moszkvai Magyar Bizottsággá. Eisenhower és Montgomery tábornokok tanácskozásán eldöntik, hogy a döntõ offenzívát csak 1945-ben indítják meg nyugatról.

1944.10.19. - A belügyminiszter engedélyezi a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom mûködését, a többi pártra és politikai szervezetre vonatkozó tilalmat fenntartja. A Magyar Állam Vasutakat katonai vezetés alá helyezik. A szovjet csapatok behatolnak Debrecenbe (elfoglalását 20-án hajnalra fejezik be).

1944.10.20. - Szálasi miniszterelnök új honvédesküt vezettet be, amelyben a katonáknak reá, Magyarországra és a hungarizmusra (ilyen sorrendben) kell felesküdniük. Beregfy honvédelmi miniszter felhívást bocsát ki a felállítandó magyar SS-alakulatokba történõ jelentkezésre. Budapesten magyar-német tárgyalások kezdõdnek a katonai együttmûködés további kérdéseirõl (lásd 10.23.). A szovjet kormány újabb javaslatot tesz a Moszkvai Magyar Bizottságnak emigráns magyar kormány alakítására. Megkezdõdik a budapesti zsidóság (gyalogos) kihajtása Nyugat-Magyarországra és Ausztriába, munkaszolgálatra. Belgrád elfoglalásával befejezõdik a 3. Ukrán Front, a bolgár és a jugoszláv csapatok belgrádi hadmûvelete. Amerikai csapatok szállnak partra a Fülöp-szigetekhez tartozó Leytei-öbölben. Albániában Ideiglenes Demokratikus Kormány alakul.

1944.10.21. - Amerikai csapatok foglalják el Aachent.

1944.10.22. - A szovjet csapatok Norvégia területére lépnek.

1944.10.23. - Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy honvédelmi miniszterhelyettes és Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer, a magyarországi SS és rendõri erõk parancsnoka megállapodást kötnek a katonai együttmûködésrõl, amelynek értelmében német területen, német szervezeti elvek alapján, német fegyverzettel, magyar személyi állománnyal fel kell állítani négy SS gránátoshadosztályt és négy hungarista honvédhadosztályt, elõbbit a Waffen-SS és a Honvédség (kettõs), utóbbiakat a Honvédség hadrendi elemeként, folytatni kell az okt. 12-én felállított Szent László hadosztály szervezését, ki kell telepíteni német területre a magyar katonaiskolákat, a 16-20 éves fiúkat és leventéket, illetve a magyar anyagi és kulturális értékeket, a Birodalomba települõ magyar alakulatok felett a magyar Póthadsereg Parancsnokság veszi át a vezetést, Magyarország 190 ezer 35 év feletti segédszolgálatost biztosít a német haderõ számára, valamint szükség esetén teljes 16-70 év közötti férfilakosságát a német hadvezetés rendelkezésére bocsátja. A három nagyhatalom elismeri Franciaország de Gaulle tábornok vezette Ideiglenes Kormányát.

1944.10.23-26. - A Fülöp-szigeteknél, a Leytei-öbölben lezajlik az amerikai és a japán flotta közt a II. világháború legnagyobb tengeri ütközete. Az amerikai flotta döntõ gyõzelmet arat.

1944.10.24. - Magyarországon megszüntetik a német szállítások vámkezelését.

1944.10.25. - A Szovjetunió helyreálítja a diplomáciai kapcsolatot a királyi Olaszországgal.

1944.10.26. - Megalakul a Nemzeti Számonkérés Szervezete. A VIII. hadtestparancsnokságot kijelölik az 10.23-i egyezményben szereplõ 8 új hadosztály felállítására. A szovjet csapatok elfoglalják Munkácsot.

1944.10.27. - Budapesten, a nyilas hatalomátvétel óta elõször ül össze az Országtanács. Elnöke a Felsõház elnöke, tagja a Képviselõház elnöke, a Kúria (másod-) elnöke, a Közigazgatási Bíróság (másod-) elnöke és az esztergomi érsek. Az ülésen, amelyen jelen van Szálasi, a miniszterelnöki ellenjegyzés hiánya ellenére hitelesnek ismerik el Horthy Miklós kormányzó lemondó levelét, így az 1937:XIX. törvénycikk alapján az állami fõhatalmat az Országtanácsra szálltnak nyilvánítják, s 11.03-ra ideiglenes nemzetvezetõ-választásra összehívják az Országgyûlést. Az Országtanács elõtt Szálasi Ferenc leteszi a miniszterelnöki esküt. A szovjet csapatok elfoglalják Ungvárt. A szovjet csapatok befejezik észak-norvégiai hadmûveleteiket. Besztercebánya bevételével a német csapatok befejezik a szlovákiai felkelés leverését.

1944.10.28. - Befejezõdik az 1. Ukrán Front duklai támadó hadmûvelete. Aláírják a szövetséges hatalmak és Bulgária fegyverszüneti szerzõdését.

1944.10.29. - Szálasi miniszterelnök Magyarország teljes területét hadmûveleti területté nyilvánítja. A 2. Ukrán Front a Duna-Tisza közén támadást indít Budapest menetbõl történõ elfoglalására (11.2-án az Attila-vonal dél-pesti szektorában elakad).

1944.10.30. - A honvédelmi miniszter az ország teljes területét hadmûveleti területté nyilvánítja. Ravasz László református püspök-elnök, a dunamelléki egyházkerüllet püspökeként levélben kéri Szálasitól Budapest nyílt várossá nyilvánítását. Megalakul a Felsõházi Tagok Nemzeti Szövetsége. Elnöke József fõherceg (lásd 10.9.). Szabadkán megkezdõdik a jugoszláv állam által kollaboránsnak minõsített magyar etnikumú személyek kivégzése.

1944.10.31. - Szovjet csapatok foglalják el (másodszor, végleg) Nyíregyházát.

1944.11.01. - Farkas Ferenc vezérezredes, országos elhelyezési kormánybiztos elrendeli a kormányszervek kitelepítését a front által veszélyeztetett fõvárosból. A német (gerilla) Werwolf-mozgalom keretében megalakul a Hungarista Légió (Kopjásmozgalom). Vezetõje: Korponay Miklós vezérkari százados. Szovjet csapatok foglalják el Kecskemétet. Chichagóban 12.7-ig tartó nemzetközi értekezlet kezdõdik a polgári légi közlekedés szabályozására,

1944.11.02. - A nyilas hatalomátvétel óta elõször ül össze a Képviselõház. Szálasi Ferenc leteszi az államfõi esküt a Szent Koronára. Kormányának miniszterei leteszik a hivatali esküt az Országtanács elõtt. Görögországban befejezõdnek a hadmûveletek.

1944.11.03. - A Felsõház és a Képviselõház együttes ülésén elfogadja Horthy Miklós kormányzó lemondását és Szálasi Ferenc nemzetvezetõi jogkörrel történõ felruházását. Kormányrendelet jelenik meg az állami, a katonai és a párt vezetõszerveinek kitelepítésérõl Budapestrõl (Gyepûrendszer). A kormány rendeletet hoz a zsidók vagyonának átszállásáról az államra. Friessner vezérezredes, a német Dél Hadseregcsoport parancsnoka Budapest és a pesti hídfõ katonai parancsnokává nevezi ki Hermann Breith páncélos tábornokot, a III. páncéloshadtest parancsnokát.

1944.11.04. - Az Országgyûlés elfogadja az Országtanács 10.27-i határozatát az államfõi poszt betöltésérõl, ezzel Szálasi Ferenc miniszterelnök, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom pártvezetõje a Hungarista Munkaállam nemzetvezetõjévé válik. Szöllõsi Jenõ miniszterelnök-helyettes átveszi a Nemzeti Összefogás Kormányának vezetését Szálasi Ferenctõl. Az Országos Elhelyezési Kormánybiztosság kijelöli a vezetõ állami, katonai és pártszervek települési helyeit a Budapestrõl történõ evakuálás után (Gyepûszállások).

1944.11.04. - Beregfy Károly vezérezredes honvédelmi miniszter 18 évrõl 17-re szállítja le a hadkötelezettség alsó határát. A 2. Ukrán Front támadást indít a Tisza-vonalról, s elfoglalják Szolnokot és Ceglédet. Budapesten a robbantásra elõkészített Margit híd két pesti íve véletlenül felrobban. Franklin Delano Rooseveltet (egyedülállóan) negyedszer is az Amerikai Egyesült Államok elnökévé választják.

1944.11.05. - Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar volt fõnöke Moszkvából átállási felhívást bocsát ki a Honvédség számára.

1944.11.06. - Miklós Béla vezérezredes, az 1. magyar hadsereg volt parancsnoka csatlakozik a Moszkvai Magyar Bizottsághoz.

1944.11.07. - A 3. Ukrán Front hídfõt foglal a Duna jobb partján a Baranya-háromszögben.

1944.11.08. - Vörös János csatlakozik a Moszkvai Magyar Bizottsághoz.

1944.11.09. - Budapesten megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. Elnöke Bajcsy-Zsilinszky Endre.

1944.11.10. - Zalaegerszeg térségében megkezdõdik a 25. SS gránátoshadosztály (Hunyadi) felállítása. (12.23-tól a sziléziai Neuhammerben folytatódik.) Churchill Párizsban elismeri de Gaulle igényét Franciaország részvételére Németország megszállásában.

1944.11.11. - Kiss János nyugállományú altábornagy veszi át a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága Katonai Vezérkara vezetését.

1944.11.12. - Az angol légierõ elsüllyeszti a német TIRPITZ csatahajót. Több felszíni támadás nem éri a konvojokat. Megkezdõdik a budapesti zsidók gettóba költöztetése.

1944.11.13. - Mindszenty József veszprémi püspök átadja a dunántúli római katolikus püspökök 10.31-én keltezett memorandumát Szálasinak, amelyben kérik Budapest és a Dunántúl harc nélküli kiürítését. A Moszkvai Magyar Bizottság Molotov szovjet külügyminiszter részvételével megtartja a kormányalakítási tárgyalások elsõ fordulóját. A 3. magyar hadsereg parancsnoksága átveszi a Duna-vonal védelmének irányítását.

1944.11.14. - Szakváry Emil iparügyi miniszter és Edmund Veesenmayer német követ egyezményt ír alá a háború folytatásához fontos magyar iparágak áttelepítésérõl a Német Birodalomba. Miklós Béla vezérezredes volt parancsnok Moszkvából (ismételten) átállásra szólítja fel az 1. magyar hadsereg katonáit. Malinovszkij marsall, a 2. Ukrán Front parancsnoka a visszatérõ román hatóságok túlkapásai miatt, Sztálin jóváhagyásával szovjet katonai közigazgatást vezet be Észak-Erdélyben, egyben intézkedik a magyarellenes atrocitásokat elkövetõ Maniu-gárdák feloszlatásáról. A három nagyhatalom egyezményt ír alá arról, hogy Németország kapitulációját követõen az országban a legfõbb hatalom a háromtagú Ellenõrzõ Tanács kezébe megy át.

1944.11.15. - Beregfy Károly vezérezredes honvédelmi miniszter rendeletet ad ki minden magyar állampolgár katonai vagy munkaszolgálatos kötelezettségérõl.

1944.11. 16. - A Moszkvai Magyar Bizottság Molotov szovjet külügyminiszter jelenlétében megkezdi a kormányalakítási tárgyalások második, kétnapos fordulóját. A tárgyalásokon a szovjet fél Miklós Béla vezérezredest nevezi meg a leendõ kormány elnökeként.

1944.11.18. - A szovjet csapatok elfoglalják Gyöngyöst.

1944.11.20. - Beregfy Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter másodszor ad ki felhívást, ezúttal konkrétan a Hunyadi SS gránátoshadosztályba történõ jelentkezésre.,

1944.11.21. - A szovjet csapatok átkelnek a Csepel-szigetre.

1944.11.22. - Befejezõdik a Képviselõház, a Felsõház, a kormány Sopronba, Kõszegre és környékére (Gyepû-II), Szálasi Ferenc nemzetvezetõ és törzse a Bakonyban lévõ Farkasgyepü községbe (Gyepû-I) evakuálása a fõvárosból. Letartóztatják a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága vezetõit. Az angol-amerikai hadászati légierõ befejezi Közép- és Kelet-Magyarország rendszeres bombázását (nem ez az utolsó légitámadás). Amerikai csapatok elfoglalják Metzet.

1944.11.23. - Szálasi Ferenc nemzetvezetõ rendelete a Dolgozó Nemzet Hivatásrendje felállításáról. Hitler erõddé nyilvánítja a magyar fõvárost (Festung Budapest). A 17. szovjet légi hadsereg átveszi a Dunántúl légterét mint szövetséges hadmûveleti területet a 15. amerikai légi hadseregtõl és a 205. brit bombázó csoporttól. Amerikai és francia csapatok beveszik Strassbourgot. A londoni emigráns csehszlovák kormány kéri a nagyhatalmaktól a magyar etnikumú lakosság kitelepítését Szlovákiából.

1944.11.24. - Befejezõdik a Baltikumban folyó szovjet támadó hadmûvelet. A szovjet csapatok elfoglalják Hatvant. Megkezdõdik a kormányszervek kitelepülése Budapestrõl.

1944.11.25. - Serédi Jusztinián hercegprímás levélben tiltakozik Szálasinál a zsidóüldözés miatt. Megalakul a Fegyveres Nemzetszolgálat. Parancsnoka Návay Imre.

1944.11.26. - A 3. Ukrán Front, kitörve a dunai hídfõkbõl (Baranya-háromszög) támadást indít a Dél-Dunántúlon. Még aznap elfoglalja Mohácsot. Munkácson Kárpátalja Népi Bizottságainak elsõ kongresszusa határozatot hoz a közjogilag még Magyarországhoz tartozó, szovjet katonai megszállás alatt álló Kárpátalja Csehszlovákiától a Szovjetunióhoz történõ átcsatlakozásáról.

1944.11.27. - A három nagyhatalom negyedikként felveszi Szabad Franciaországot az Európai Tanácskozó Bizottságba.

1944.11.29. - Beregfy Károly vezérezredes Budapest teljhatalmú katonai biztosává nevezi ki Hindy Iván altábornagyot, a budapesti I. hadtest parancsnokát. Budapesten lezárják a gettót. A szovjet csapatok elfoglalják Pécset. Albániában befejezõdnek a hadmûveletek.

1944.11.30. - A szovjet csapatok elfoglalják Egert.

1944.12.01. - Sopronban a kitelepülés utáni elsõ ülését tartja a Képviselõház. Hitler felállítja a Budapest-erõd egységes parancsnokságát, és vezetõjévé kinevezi Otto Winkelmann SS-Obergruppenführert. Ravasz László, a Magyarországi Református Egyház püspök-elnöke levélben követeli Szálasitól a zsidóüldözés azonnali beszüntetését. Görögországban polgárháború robban ki.

1944.12.02. - Szálasi Ferenc miniszterelnök újabb rendeletet ad ki a társadalom Dolgozó Nemzet Hivatásrendjébe történõ tömörítésére. Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Tagjai: Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, (a legitimista) Kettõskereszt Szövetség és a szakszervezetek. De Gaulle, a francia Ideiglenes Kormány vezetõje (10-éig tartó) tárgyalásokat kezd Moszkvában (11.26-a óta a Szovjetunióban tartózkodik). A szovjet csapatok elfoglalják Miskolcot és Kaposvárt.

1944.12.03. - A magyar kormány rendeletet ad ki a Nemzetõrség átszervezésérõl Kisegítõ Karhatalommá (KISKA).

1944.12.03. - Megkezdõdik a brit csapatok burmai hadmûvelete.

1944.12.04. - Szálasi Ferenc nemzetvezetõ látogatást tesz Hitlernél. Beregfy Károly vezérezredes honvédelmi miniszter, a Honvéd Vezérkar fõnöke katonai egyezményt köt Wilhelm Keitel tábornaggyal, az OKW (Wermacht Fõparancsnoksága) fõnökével. A 2. Ukrán Front Ercsinél átkel a Dunán.

1944.12.05. - Moszkvában Molotov szovjet külügyminiszter, a Moszkvai Magyar Bizottság és az (ekkor bekapcsolódó) Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megtartja a kormányalakítási tárgyalások harmadik fordulóját. Megegyeznek új államiság deklarálásáról, ideiglenes nemzetgyûlés összehívásáról és a két szervezet képviselõibõl összeállított kormány ezen keresztül történõ megválasztásáról. Hitler a Budapest-erõd teljhatalmú parancsnokává nevezi ki Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführert. A 2. Ukrán Front felújítja támadását Észak-Magyarországon.

1944.12.07. - A bujkáló Bethlen István gróf jelentkezik a szovjet katonai hatóságoknál. December folyamán visszautasítja a kormányfõi felkérést.

1944.12.08. - Kivégzik az MNFFB elfogott katonai vezetõi egy részét: Kiss János nyugállományú altábornagyot, Nagy Jenõ nyugállományú ezredest és Tartsay Vilmos szolgálaton kívüli századost, a többieket fegyházbüntetéssel sújtják. Amerikai támadások kezdõdnek Iwo-Jima szigete, a Japánhoz vezetõ út kulcsa ellen.

1944.12.09. - A 105. szovjet nehéztüzérdandár 203 mm-es lövegekkel megkezdi Budapest rombolását. Szovjet csapatok foglalják el Vácot.

1944.12. 10. - A Szálasi-kormány 17-70 éves korig terjeszti ki az általános honvédelmi kötelezettséget. De Gaulle, a francia Ideiglenes Kormány elnöke és Sztálin Moszkvában aláírják a Francia Köztársaság és a Szovjetunió szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerzõdését.

1944.12.12. - A leendõ ideiglenes kormány tagjai megérkeznek Debrecenbe.

1944.12.13. - Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzetgyûlés Elõkészítõ Bizottsága.

1944.12.16. - A 6. SS páncélos-, a német 5. páncélos- és 7. hadsereg az Ardennekben offenzívát indít.

1944.12.20. - A 2. és a 3. Ukrán Front támadást indít Budapest bekerítésére.

1944.12.21. - Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyûlés. Az ideiglenes államfõi jogkörrel felruházott Elnökség elnöke Zsedényi Béla. A német csapatok felújítják támadásukat az Ardennekben. Az 5. német páncéloshadsereg megkezdi Bastogne ostromát.

1944.12.22. - Az Ideiglenes Nemzetgyûlés a Moszkvában összeállított kormánylista elfogadásával megválasztja az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Miniszterelnök dálnoki Miklós Béla szolgálaton kívüli vezérezredes, honvédelmi miniszter Vörös János szolgálaton kívüli vezérezredes, közellátási miniszter Faragho Gábor szolgálaton kívüli vezérezredes, külügyminiszter Gyöngyösi János, belügyminiszter Erdei Ferenc.

1944.12.23. - A nyugati német offenzíva eléri maximális kiterjedését. Az amerikai csapatok ellentámadást indítanak az Ardennekben.

1944.12.24. - A 3. Ukrán Front áttöri a Margit-vonalat a Kelet-Dunántúlon. Megkezdõdik Budapest ostroma. Kivégzik az MNFFB elfogott polgári vezetõjét, Bajcsy-Zsilinszky Endrét. A sziléziai Neuhammerben megkezdõdik a 26. SS gránátoshadosztály (Hungária) felállítása (nem fejezõdik be).

1944.12.25. - A szovjet kormány értesíti a brit és az amerikai kormányt a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszüneti kérelmérõl. A szovjet és a román csapatok elfoglalják Salgótarjánt.

1944.12.26. - Nagy-Britannia és az USA kormánya hozzájárul, hogy a Magyarországnak szóló fegyverszüneti feltételeket a szovjet kormány dolgozhassa ki. A szovjet 4. gárdahadsereg elfoglalja Esztergomot, a 7. gárdahadsereg Párkányt, Budapest körül bezárul a gyûrû. A 3. amerikai hadsereg eléri Bastogne térségét.

1944.12.27. - Moszkvában a három nagyhatalom megkezdi a Magyarországnak szóló fegyverszüneti egyezmény tervezetének vitáját. A temesvári hadifogolytáborban megalakul az 1. magyar önkéntes hadosztály.

1944.12.28. - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzen Németországnak. Gyöngyösi János külügyminiszter vezetésével az Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszüneti delegációja elindul Moszkvába.

1944.12.29. - Az USA kormánya bejelenti fegyverszünet-kötési szándékát a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal. Hõsi halált halnak a Budapesten körülzárt erõket megadásra felszólító szovjet parlamenterek: Steinmetz Miklós és Ilja Osztapenko századosok.

1944.12.30. - Az 1. bolgár hadsereg a Dráván át Magyarország területére lép.

1944.12.31. - A (lublini) Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottság Ideiglenes Kormánnyá alakul. Miniszterelnök: Edward Osóbka-Morawski. A Szovjetunió ezt 1945.01.4-én elismeri.

1945


1945.01.01. - A sziléziai Neuhammerben a magyar SS-hadosztályok összefogására megalakul a XVII. SS hadtestparancsnokság. Parancsnoka Feketehalmy-Czeydner Ferenc vezérezredes és SS-Obergruppenführer. Feketehalmy betegsége miatt a beosztást nem tudja elfoglani, ezért 02.4-én azt Ruszkay Jenõ vezérezredes és SS-Obergruppenführer veszi át. Elzászban a német G Hadseregcsoport offenzívát indít. Este megindul a Budapest felmentését célzó német támadás (Konrad).

1945.01.02. - A brit kormány bejelenti fegyverszünet-kötési szándékát a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal. Brit csapatok szállnak partra a Bengáli-öbölben.

1945.01.03. - Amerikai csapatok újabb ellentámadást indítanak az Ardennekben.

1945.01.04. - Megalakul az Országos Számonkérõ Iroda. Vezetõje Pethõ Tibor.

1945.01.06. - Churchill brit miniszterelnök és Eisenhower tábornok, a nyugati front fõparancsnoka az ardenneki német támadás nyomán kialakult helyzet miatt táviratban kéri Sztálint a késõbbre tervezett szovjet offenzíva mielõbbi megindítására. Minden magyar vadászalakulatot a 76. német vadászrepülõezred-parancsnokságnak rendelnek alá.

1945.01.07.- Megindul a Budapest felmentését célzó második német támadás (Konrad II). A londoni Petõfi Rádió utoljára sugároz.

1945.01.10. - Magyar megszálló csapatok indulnak útba Dániába.

1945.01.11. - A budapestet ostromló szovjet-román csapatokból megalakítják a Budapesti Csoportot.

1945.01.12. - Az 1. Ukrán és az 1. Belorusz Front megindítja a Visztula-Odera hadmûveletet.

1945.01.13. - A 2. a 3. Belorusz és az 1. Balti Front megindítja a kelet-poroszországi hadmûveletet.

1945.01.15. - A Budapesti Csoportból kivonják és Szlovákiába irányítják a 7. román hadtestet.

1945.01.16. - A belügyminiszter a túlkapások miatt megszünteti a nyilas Fegyveres Nemzetszolgálatot.

1945.01.17. - Összeomlik a német védelmi rendszer a Visztula mentén. A szovjet csapatok e napon bevonulnak Varsóba.

1945.01.18. - Megindul a Budapest felmentését célzó harmadik német ellentámadás (Konrad III). A szovjet csapatok elfoglalják Pestet.

1945.01.19. - Szovjet csapatok vonulnak be Krakkóba, illetve Lodzba.

1945.01.20. - Moszkvában aláírják a (debreceni) Ideiglenes Nemzeti Kormány és a szövetséges hatalmak közötti fegyverszüneti egyezményt. Francia csapatok támadást indítanak Elzászban.

1945.01.23. - Az 1. Ukrán Front eléri az Oderát.

1945.01.26. - Az ideiglenes államfõi jogok gyakorlására a debreceni Ideiglenes Nemzetgyûlés Politikai Bizottsága Nemzeti Fõtanácsot állít fel. Elnöke: Zsedényi Béla. Németországban elvileg megalakul a 1. hungarista honvédhadosztály (Kossuth). Felállítása a gyakorlatban nem történik meg. A San Franciscóban elõzõ nap összeült konferencia résztvevõi aláírják az ENSZ Alapokmányát (45 aláíróval és 6 közvetlenül csatlakozóval az alapító államok száma 51). A 2. Belorusz Front eléri a tengert, ezzel a Kelet-Poroszországban harcoló német erõket elvágja Németország többi részétõl.

1945.01.27.- A 4. gárdahadsereg, és a 2. szovjet hadsereg ellentámadást indít a Budapest felmentéséért támadó IV. SS páncéloshadtest ellen, ezzel megszûnik a fõváros felmentésének lehetõsége.

1945.01.28.- A magyar repülõalakulatokból légihadsereget szerveznek.

1945.01.29. - Az 1. Belorusz Front Poznantól délnyugatra átlépi az 1938-as német határt. Sziléziában elvileg megalakul a Gömbös és a Görgey SS gránátoshadosztály (felállításuk a gyakorlatban nem történik meg).

1945.01.30. - Elvileg megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány Honvédsége.

1945.01.31. - A meginduló harmadik ellentámadással megkezdõdik a német csapatok visszaszorítása az Ardennekben.

1945.02.03. - A Szövetséges Ellenõrzõ Bizottság elfoglalja állomáshelyét Debrecenben, az Ideiglenes Nemzeti Kormány székhelyén. A Magyarországra akkreditált diplomaták Angelo Rotta pápai nuncius, doyen vezetésével felkeresik Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführert, a Budapest-erõd parancsnokát, és megkísérlik rávenni a kapitulációra (sikertelenül). Az 1. Belorusz Front eléri az Oderát, és hídfõket alakít ki bal partján.

1945.02.04-11. - Jaltában tanácskozik Churchill brit miniszterelnök, Roosevelt amerikai elnök és Sztálin.

1945.02.06. - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatályon kívül helyezi a zsidótörvényeket és a zsidórendeleteket.

1945.02.08. - Az 1. Ukrán Front megindítja az alsó-sziléziai hadmûveletet. A brit-francia haderõ megindítja a maas-rajnai offenzívát.

1945.02.09. - Elzász elfoglalásának befejeztével helyreállnak Franciaország 1939. évi határai. A szövetségesek felzárkóznak a német határon kiépített Siegfried-vonalra.

1945.02.10. - A szovjet csapatok a Balti Flotta bevonásával megindítják a kelet-pomerániai hadmûveletet, s megkezdik a Kelet-Poroszországban bekerített 25 német hadosztály felszámolását.

1945.02.11. - Budapest német-magyar védõi kitörést kísérelnek meg.

1945.02.12. - Budán a szovjet oldalra átállt magyar önkéntesekbõl zászlóalj alakul.

1945.02.13. - Budapesten befejezõdnek a harcok.

1945.02.13-15. - Az angolszász légierõ lerombolja Drezdát.

1945.02.14. - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megkezdi a honvéd nevelõtiszti intézmény kiépítését.

1945.02.15. - Megalakul a Budai Önkéntes Ezred. Parancsnka Variházy Oszkár alezredes. Szálasi minden 12-70 éves magyar állampolgár mozgósítására elrendeli a Hungarista Munkahadsereg felállítását.

1945.02.16. - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzéteszi a magyar háborús bûnösök elsõ listáját.

1945.02.17. - Megszüntetik a szovjet Budapesti Csoportot.

1945.02.19. - Amerikai csapatok szállnak partra Iwo-Jima szigetén.

1945.02.19. - Pozsony térségében a 8. és a 22. SS lovashadosztály és honvédhadosztályok maradványaiból megalakul a 37. SS önkéntes lovashadosztály (Lützow).

1945.02.23. - A brit-amerikai-francia haderõ offenzívát indít a Ruhr-vidék ellen. Az amerikai csapatok bekapcsolódnak a maas-rajnai offenzívába.

1945.02.24. - Befejezõdik az alsó-sziléziai hadmûvelet, az 1. Ukrán Front felzárkózik a Neisse jobb partjára, annak Oderába torkollásától Penzigig.

1945.02.26. - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatályát vesztettnek jelenti ki a bécsi döntéseket, valamint a területi gyarapodásokra vonatkozó törvényeket és rendeleteket. Egyidejûleg betiltja — 25 fasisztának minõsített párttal és szervezettel együtt, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalmat, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, a Magyar Élet Pártját, a Magyar Megújulás Pártját, az Etelközi Szövetséget, az Ébredõ Magyarok Egyesületét, a Magyar Országos Véderõ Egyesületet és a leveneteszervezeteket.

1945.02.27. - Az amerikai csapatok elfoglalják Manilát, a Fülöp-szigetek fõvárosát.

1945.03.01-03. - A szovjet csapatok részekre vágják a Kelet-Poroszországot védõ német erõket.

1945.03.02. - Az amerikai csapatok Düsseldorftól délre elérik a Rajnát. A Szlovák Nemzeti Tanács határozatot hoz a Csehszlovákiába való visszatérésrõl.

1945.03.03. - Vörös János vezérezredes, az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere, egyben vezérkarfõnök javasolja Vorosilov marsallnak, a Szövetséges Ellenõrzõ Bizottság elnökének, hogy a Dunántúlon, a front mögött vessenek be általuk szervezett magyar partizáncsoportokat (javaslatát elutasítják).

1945.03.04. - Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány elsõ harcoló alakulata, a 6. gyaloghadosztály. Finnország hadat üzen Németországnak.

1945.03.05. - Az amerikai csapatok elérik Kölnt. A 9. amerikai hadsereg a kanadai csapatokkal egyesülve 15 német hadosztályt kerít be a Rajna bal partján.

1945.03.06. - A Dunántúlon a 6. SS páncéloshadsereg megindítja a német haderõ utolsó nagy offenzíváját (Grossoffensive) a II. világháborúban. Romániában dr. Groza Péter alakít kormányt.

1945.03.07. - Az épségben elfoglalt remageni hídon az amerikai csapatok átkelnek a Rajna jobb partjára. Ez az elsõ hídfõ a folyón. Belgrádban hivatalba lép a Josip Broz Tito vezette ideiglenes kormány, egyidejûleg megszûnik a londoni emigráns jugoszláv kormány.

1945.03.09. - Indokínában a japán csapatokok meglepetésszerûen lefegyverzik a francia gyarmati hadsereget.

1945.03.10. - A szovjet csapatok behatolnak a morva iparvidékre. Befejezõdik a szövetségesek maas-rajnai hadmûvelete, a 21. hadseregcsoport felzárkózik a Rajnára. Az amerikai légierõ lerombolja Tokio nagy részét.

1945.03. 15. - Az 1. Ukrán Front megindítja a felsõ-sziléziai hadmûveletet.

1945.03.16. - A 2. és a 3. Ukrán Front megkezdi Bécs irányú támadását. Az amerikai csapatok elfoglalják Iwo-Jima szigetét.

1945.03.17. - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletet fogad el a földreformról.

1945.03.19. - Hitler parancsot ad, hogy a Nagynémet Birodalom területén semmisítsenek meg minden katonai, ipari, közlekedési és ellátási objektumot ("Néró-parancs").

1945.03. 20. - A szövetségesek átkelnek a Saar folyón.

1945.03. 22. - A szovjet csapatok végleg elfoglalják Székesfehérvárt.

1945.03.22-24. - Moszkvában Eduard Benes, a Szlovák Nemzeti Tanács és négy cseh párt képviselõi megállapodnak a csehszlovák kormányprogramról.

1945.03.23. - Amerikai csapatok Oppenheimnél hídfõt foglalnak a Rajna jobb partján, ezzel megindul a Ruhr-vidéki támadó hadmûvelet.

1945.03.24. - Duisburg és Emmerich között a brit csapatok is megkezdik az átkelést a Rajnán a Ruhr-vidékre.

1945.03.24-26. - A 2. Ukrán Front üldözésbe megy át az Észak-Dunántúlon.

1945.03.25. - A Rajna bal partja teljes hosszában a szövetségesek birtokába kerül.

1945.03.27. - Az utolsó, magyar területen tartott Koronatanács döntést hoz a vezetõ állami, katonai és pártszervek Birodalomba történõ evakuálásáról (Gyepû-III). Megkezdõdik a Honvéd Légierõ áttelepítése a Birodalomba. Utoljára éri Londont V-2 rakétatámadás.

1945.03.28. - Utolsó székhelyérõl, Kõszegrõl a Szöllõsi-kormány áttelepül a Birodalomba. A szovjet csapatok elfoglalják Gyõrt. A szovjet csapatok elfoglalják Danzigot. Összeomlik a német csapatok Rajna-menti védelmi rendszere.

1945.03.29. - Szálasi Ferenc nemzetvezetõ és közvetlen környezete Kõszegrõl a Birodalomba települ.

1945.03. 30. - Hermann Balck páncélos tábornok, a 6. német hadsereg parancsnoka elrendeli a hadserege területén tartózkodó magyar csapatok lefegyverzését, és ugyanerre tesz javaslatot a hasonló szintû német parancsnokoknak.

1945.03. 31. - A szovjet csapatok, átkelve a Szudéta-hegységen, Csehország területére lépnek.

1945.03. folyamán - Pilsen térségében megkezdõdik a 2. hungarista honvédhadosztály (Petõfi) szervezése (felállítása a gyakorlatban nem történik meg).

1945.04.01. - A Ruhr-vidéket védõ német B Hadseregcsoport bekerítésbe kerül. Amerikai csapatok szállnak partra Okinawa szigetén (06.22-re foglalják el).

1945.04.02. - Delegálják és megválasztják az Ideiglenes Nemzetgyûlés budapesti képviselõit.

1945.04.04. - Csehszlovákiában meghirdetik az ottani magyarságot kollektíve megbélyegzõ és állampolgárságától megfosztó ún. kassai programot (a benesi kormányprogramot). A szovjet csapatok beveszik Pozsonyt, Trencsént és Körmöcbányát.

1945.04.05. - Moszkvában elõzetes magyar-szovjet, Prágában magyar-csehszlovák jóvátételi egyezményt írnak alá. A Szovjetunió felmondja a Japánnal 1941.04.13-án kötött semlegességi szerzõdést.

1945.04.06. - Megkezdõdik Königsberg ostroma. A 3. Ukrán Front megkezdi Bécs ostromát.

1945.04.07. - Sztálin engedélyezi az Ideiglenes Nemzeti Kormány által felállított 1. és 6. gyaloghadosztály hadmûveleti területre küldését. Az amerikai flotta elsüllyeszti a világ (eddig) legnagyobb csatahajóját, a 70 ezer tonnás japán YAMATO-t.

1945.04.09. - Königsberg német védõi kapitulálnak. A szövetséges 15. hadseregcsoport felújítja támadását Észak-Itáliában. Sztálin hozzájárul, hogy a román adminisztráció visszavegye Észak-Erdély közigazgatását a szovjet katonai közigazgatástól.

1945.04.11. - A szovjet csapatok elfoglalják Rábafüzes-hegyközséget, majd Szentimre-telepet, végül Magyarbüksöt, az utolsó magyar településeket. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenbõl Budapestre költözik. Az amerikai csapatok elérik az Elbát.

1945.04.12. - Az ország területét a Vas megyei Pinkamindszent határában lévõ Dénes-, majd Kapuy-major szovjet elfoglalásával elhagyja az összefüggõ front. Magyarországon befejezõdnek a hadmûveletek. A Szövetséges Ellenõrzõ Bizottság Budapestre költözik.

1945.04.12. - Meghal Franklin D. Roosevelt, az USA elnöke. Utóda az alelnök: Harry S. Truman.

1945.04.13. - A szovjet csapatok elfoglalják Bécset.

1945.04.14. - Megkezdõdik az Ideiglenes Nemzeti Kormány által felállított 6 majd az 1. gyaloghadosztály kiszállítása az ausztriai frontra.

1945.04.16. - Az 1. Ukrán, valamint az 1. és a 2. Belorusz Front megkezdi a berlini offenzívát. A Ruhr-vidéken bekerített német csapatok leteszik a fegyvert. Parancsnokuk, Walther Model vezértábornagy öngyilkosságot követ el.

1945.04.18. - A 3. amerikai hadsereg átlépi az 1937-es német-cseh határt.

1945.04.19. - Németországban és Észak-Itáliában megindul a szövetségesek végsõ offenzívája.

1945.04.20. - A szövetségesek elfoglalják Nürnberget.

1945.04.21. - A szövetségesek elfoglalják Bolognát. A Szovjetunió és a lengyel Ideiglenes Kormány barátsági, együttmûködési és kölcsönös segítségnyújtási szerzõdést ír alá.

1945.04.22. - Nauennél bezárul a Berlin körüli ostromgyûrû.

1945.04.23. - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány feloszlatja a Magyar Királyi Csendõrséget. Észak-Itáliában a brit-amerikai-lengyel haderõ eléri a Pó folyót.

1945.04.24. - A szovjet csapatok áttörnek Berlin védelmi gyûrûjén.

1945.04.25. - San Franciscoban megnyílik az ENSZ alakuló konferenciája. Az Elba menti Torgaunál a 58. szovjet gárda-lövészhadosztály és az amerikai 69. hadosztály találkozik. Ezzel kettévágják Németországot. Németországban kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes vezetésével bizottság alakul a nyugatra szorult magyarok képviseletére. Észak-Olaszország egyes városaiban antifasiszta felkelés tör ki.

1945.04.26. - Az angol csapatok elfoglalják Brémát.

1945.04.27. - Olasz partizánok elfogják és kivégzik Mussolinit.

1945.04.29. - Hitler Berlinben elkészíti politikai végrendeletét. Felszólít a harc végsõkig tartó folytatására, a szövetségesekkel való kapcsolatkeresés miatt árulónak minõsíti és megfosztja minden tisztségétõl Heinrich Himmlert, az SS, és Hermann Göringet, a légierõ birodalmi vezetõjét, s az államfõi hatalmat (nem Führer, hanem Reichspr(sident) Karl Dönitz flottatengernagyra, a német hadiflotta fõparancsnokára ruházza át.

1945.04.30. - Hitler öngyilkosságot követ el. A szovjet csapatok elfoglalják a berlini Reichstagot. Amerikai csapatok vonulnak be Münchenbe. Moravska Ostrava elfoglalásával befejezõdnek a hadmûveletek a morva iparvidéken.

1945.05.01. - Mattsee-ban (Ausztria, Salzkammergut tartomány) utoljára ül össze a magyar Koronatanács. Budapesten újraindítja adását a Magyar Rádió. Karl Dönitz vezetésével megalakul a Harmadik Birodalom utolsó kormánya.

1945.05.02. - A Dönitz-kormány a dán határhoz közeli Flensburgba költözik. Berlin helyõrsége kapitulál a szovjet csapatok elõtt. Az olaszországi német csapatok leteszik a fegyvert. Zágráb német helyõrsége kapitulál. Brit csapatok foglalják el Rangoont.

1945.05.03. - Az angol csapatok elfoglalják Hamburgot.

1945.05.04. - Az észak-európai német csapatok kapitulálnak. A Brenner-hágóban találkoznak a Németországból, valamint az Olaszországból elõrenyomuló szövetséges csapatok. Németország területén befejezõdnek a nagyobb hadmûveletek.

1945.05.05. - Prágában felkelés tör ki.

1945.05.06. - A német csapatok megkezdik a prágai felkelés leverését. Az 1. a 2. és a 4. Ukrán Front erõltetett menetben indul Prága felé. Befejezõdik a brit csapatok burmai hadmûvelete. Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok, a nyugati szövetséges erõk fõparancsnoka fogadja Karl Dönitz német államfõ követét, Hans-Georg von Friedeburg vezértengernagyot, a német hadiflotta (Dönitzet követõen kinevezett) parancsnokát. Eisenhower kapcsolatba lép a Szovjet Fõparancsnoksággal és javasolja, hogy a Jaltában elfogadott, állami-politikai jellegû kapitulációs okmány helyett aláírathassa a német haderõ feltétel nélküli fegyverletételét. Javaslatát elfogadják.

1945.05.07. - 02:41-kor Alfred Jodl vezérezredes, az OKW (Oberkommando der Wehrmacht, Véderõ Fõparancsnokság) vezetési törzsének fõnöke Reimsben, a nyugati szövetséges haderõ fõhadiszállásán aláírja a Nagynémet Birodalom haderejének feltétel nélküli kapitulációját a négy nagyhatalom tábornokai elõtt. A fegyverletétel végrehajtására a 11:00 órakor életbe lépõ okmány 48 órás határidõt szab.

1945.05.08. - Kelet-Poroszországban befejezõdnek a szovjet hadmûveletek.

1945.05.09. - Miután Sztálin a 7-i reimsi okmányt csak a kapituláció elõzetes jegyzõkönyvének tekinti s ragaszkodik a kapituláció német fõvárosban történõ aláírásához, 00:16-kor, 00:00 órai hatállyal Wilhelm Keitel tábornagy, az OKW fõnöke a Berlin melletti Karlshorstban (ismét) aláírja a Nagynémet Birodalom haderejének feltétel nélküli kapitulációját G. K. Zsukov marsall, a Szovjetunió fegyveres erõi fõparancsnokának helyettese, Carl Spaatz hadseregtábornok, az USA hadászati légierejének parancsnoka, Arthur Tedder brit légi marsall, a nyugati szövetséges csapatok fõparancsnokának (Eisenhower) helyettese és Jean-Marie de Lattre de Tassigny tábornok, az 1. francia hadsereg parancsnoka elõtt. A szovjet csapatok elérik Prágát.

1945.05.10. - Megalakul az Államrendõrség, ezen belül a kommunista Péter Gábor vezetésével a Budapesti Fõkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya.

1945.05.11. - Schörner tábornagy, a Csehországban harcoló német Közép Hadseregcsoport parancsnoka kapitulál.

1945.05.12. - A német Kurland Hadseregcsoport maradványai beszüntetik a harcot.

1945.05.13. - Megkezdõdik az Ideiglenes Nemzeti Kormány csapatainak hazaszállítása a hadmûveleti területrõl.

1945.05.15. - Magyarországon megszüntetik a légvédelmi készültséget. A horvát hadsereg beszünteti a harcot. Ezzel véget ér az európai háború. Ausztriában, a brit megszállási övezetbe került magyar csapatok vezénylõ parancsnokai megtartják a Magyar Királyi Honvédség utolsó tábornoki értekezletét.

1945.05.23. - Flensburgban letartóztatják a Dönitz-kormányt.

1945.06.04. - Leszerelik a svájci hadsereg mozgósított részeit.

1945.06.05. - Nagy-Britannia, az USA, a Szovjetunió és Franciaország nyilatkozatot tesz közzé a hatalom átvételérõl, a megszállásról és az ellenõrzésrõl Németországban, ahol megkezdi mûködését a négyhatalmi Szövetséges Ellenõrzõ Bizottság.

1945.06.09. - A Szovjetunió Legfelsõbb Tanácsa (több európai nagyvároséhoz hasonlóan) adományozza a "Budapest bevételéért" emlékérmet.

1945.06.10. - Amerikai csapatok szállnak partra Borneó szigetén.

1945.06.15. - Miklós Béla miniszterelnök és Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenõrzõ Bizottság elnöke aláírják a magyar-szovjet jóvátételi egyezményt.

1945.06.24. - Delegálják és megválasztják az Ideiglenes Nemzetgyûlés dunántúli képviselõit.

1945.06.26. - Németországban megalakul a Kereszténydemokrata Párt (CDU).

1945.06.28. - San Franciscóban 50 állam képviselõi aláírják az ENSZ alapokmányát (lásd 10.24.).

1945.06.29. - Csehszlovák-szovjet egyezményt írnak alá Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolásáról.

1945.06.30. - Befejezõdik a honvéd határõrség újjászervezése.

1945.07.09. - A négy nagyhatalom egyezményt köt Ausztria megszállási övezeteirõl.

1945.07.16. - Az amerikai Los Alamosban felrobbantják az elsõ atombombát.

1945.07.17. - A Berlin melletti Potsdamban 08.2-ig ülésezik a négy nagyhatalom csúcsértekezlete Truman amerikai elnök, Churchill, majd 07.28-tól a közben választási gyõzelmet arató Attlee brit miniszterelnök, illetve Sztálin szovjet vezetõ jelenlétében.

1945.07.24. - Truman amerikai elnök dönt az atombomba bevetésérõl Japán ellen.

1945.07.26. - A potsdami konferencia résztvevõi Japánt ultimátumban szólítják fel a megadásra.

1945.08.06. - Az amerikai légierõ ledobja a történelem elsõ bevetett atombombáját Hiroshimára.

1945.08.08. - A Szovjetunió hadat üzen Japánnak.

1945.08.09. - A szovjet csapatok Mandzsúriában megtámadják a japán Kvantung-hadsereget. Az amerikai légierõ atombombát dob Nagasakira.

1945.08.13. - Indokínában a Vieth Minh felkelést robbant ki a japánok ellen.

1945.08.14. - A császár fellépésére a japán kormány elfogadja a kapitulációt.

1945.08.20. - A visszatérõ francia gyarmati kormányzat lemondatja a japán érában is uralkodott Bao Dai vietnami császárt.

1945.08.22. - A szovjet hadsereg átlépi a koreai határt.

1945.09.01. - Szovjet csapatok szállnak partra a Kurili-szigeteken.

1945.09.02. - Japán kapitulációjával véget ér a második világháború. Ho Si Minh kikiáltja Vietnam függetlenségét.

1945.09.04. - A Grönland északkeleti partján álló Haudegen meteorológiai állomás személyzete megadja magát egy norvég hajónak. Ez az utolsó német kapituláció a II. világháborúban.

1945.09.06. - Brit csapatok vonulnak be Saigonba. Szöulban angol-amerikai, Phenjanban szovjet vezetésû Szövetséges Ellenõrzõ Bizottság alakul. Ezzel megkezdõdik Korea kettéválása.

1945.09.08. - Amerikai csapatok vonulnak be Tokióba.

1945.09.11. - Megkezdi munkáját a brit-amerikai-francia-szovjet-kínai (Kuomintang) Külügyminiszterek Tanácsa.

1945.09.13. - Az Új-Guineán harcoló japán csapatok leteszik a fegyvert. Ez az utolsó japán kapituláció, nem számítva néhány elszigetelt, a császári kapitulációról nem értesült, kis létszámú csoportot, amelyek számára sokszor csak évek múlva ér véget a háború.

1945.09.23. - Francia csapatok vonulnak be Saigonba. A vietnami felkelõk elleni hadmûveleteiket japán csapatok is támogatják.

1945.10.03. - Az USA Budapesten átadja a magyar hatóságoknak Szálasi Ferenc volt nemzetvezetõt és tíz volt nyilas vezetõt.

1945.10.24. - Életbe lép az ENSZ Alapokmánya, ez az ENSZ hivatalos megalakulási dátuma.

1945.11.20. - Nürnbergben megkezdi mûködését a háborús bûnöket vizsgáló Nemzetközi Katonai Törvényszék.

1945.11.29. - Az Alkotmányozó Nemzetgyûlés kikiáltja a Jugoszláv Köztársaságot.

1945.12.27. - Megalakul a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap.