Ugrás a Főoldalra!

Szovjet - Finn háború

Téli háború


A szovjet tengeri blokád Észtország felett 1940 elején1939 végén kirobbant a szovjet–finn háború. Erre már korábban lehetett számítani, mert a Szovjetunió – a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében – korábban Észtországban, Lettországban, majd Litvániában is bábkormányt hozott létre, majd segítségnyújtás ürügyén megszállta azokat. A finnek is tudták, mit tervez a Szovjetunió, ezért új taktikát dolgoztak ki. Tudták, hogy egy nyílt összecsapásban a finn hadsereg alulmaradna a hatalmas Vörös Hadsereggel szemben. Ezért nem a hadsereg megállítását, hanem a lassítását tűzték ki célnak. Jól megerősített védelmi rendszert építettek ki, amely tökéletesen kiegészítette az ország természeti adottságait.

Novemberben a Szovjetunió Leningrád biztonságára hivatkozva ultimátumban követelte a Leningrádtól mintegy 30 kilométerre lévő Viborg és környékének átadását Finnországtól, cserébe Észak-Karéliában lényegében értéktelen területeket ajánlottak fel. A finn kormány elutasította az ultimátumot, amit november 30-án a szovjet Vörös Hadsereg hadüzenet nélkül támadása követett. Kitört az ún. téli háború.

A harmincas évek szovjetunióbeli pereinek idején a tapasztalt és képzett tisztjeitől megfosztott, emiatt rosszul vezetett (Vorosilov marsall) szovjet csapatok egymást követő támadási kísérletei sorra megtörtek a finn ellenálláson, így a háború a tervezettnél jobban elhúzódott.

A franciák és az angolok expedíciós erőt terveztek küldeni a finnek megsegítésére, a semleges Svédország azonban német támadástól tartva vonakodott átengedni területén a szövetségeseket. A finn kormány felhívásaira külföldi önkéntesek érkeztek az országba, köztük nem hivatalosan egy magyar zászlóalj is. Mire az expedíciós csapatok átengedéséről szóló megállapodás megszületett, a szovjetek 1940. február 11-19-én a befagyott Balti tengeren keresztül megkerülték a finn erődrendszert, a Mannerheim-vonalat, és március 3-án megkezdték Viipuri ostromát. A finn erők kezdeményezésére március 12-én békét kötöttek. A finnek nem bírták a háborút, amibe a Szovjetunió kényszerítette őket. Bár Finnország több mint 40 000 négyzetkilométer nagyságú területet, 22 830 katonát vesztett el, bérbe adta a Hankö-félszigetet, támaszpont céljára, mégis megőrizte önállóságát. A finnek katonai sikerei és a mintegy 270 000-es szovjet katonai veszteség a szovjet Vörös Hadsereg lebecsüléséhez vezettek. A békeszerződés a szovjet ultimátumban megszabott vonalon túl a Murmanszki kikötő környezetében (Ribacsij-félsziget) és Finnország keleti határvonalán (Salla-föld) is területek átengedését követelte Finnországtól.

A világháború első nagyobb tengeri ütközetében 1939. december 13-án Dél-Amerika partjainál a brit flotta megrongálta és a montevideói kikötőben körbezárta az Admiral Graf Spee zsebcsatahajót, melyet saját legénysége a La Plata folyó torkolatánál elsüllyesztett.


Filipp I. GolikovCarl Gustaf von MannerheimKirill A. MereckovAlekszandr A. NovikovPavel A. RotmisztrovSzemjon K. Tyimosenko

Balról - jobbra: Golikov, Mannerheim, Mereckov, Novikov, Rotmisztrov, Tyimosenko
Nyikolaj Ny. Voronov
Voronov

Ajánló: Index Fórum