Ugrás a Főoldalra!

A párizsi békeszerződések

Aláírásával zárult le a második világháború Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára, 1947. február 10-én.

A békeszerződést a Külügyminiszterek Tanácsának ülésén fogalmazták meg, az előkészítő tárgyalások (1946. július 29–október 15.) után. Az öt békeszerződést egyszerre írták alá. Ezek alapelveikben hasonlóak egymáshoz, mely elveket az 1945-ös potsdami konferencia során fogalmazták meg. A magyar békeszerződést a 1947. évi XVIII. törvény hirdette ki, 1947. február 10-én.

A békeszerződések

A háborút Olaszország, Románia, Bulgária, Finnország és Magyarország a Hitler-ellenes koalíció nagyhatalmaival kötött fegyverszüneti szerződéssel fejezte be. A fegyverszünet azonban ideiglenes állapot, időtartama alatt az érintett országok nem rendelkeztek teljes önállósággal, szuverenitásukat a Szövetséges Ellenőrző bizottság (SZEB) korlátozta. A nagyhatalmak korábban (1945. július) már Potsdamban létrehozták a Külügyminiszterek Tanácsát, ez készítette elő a békeszerződések tervezeteit. 1946 nyarán ült össze 21 ország részvételével a párizsi békekonferencia. Formálisan meghallgatták a vesztes országok képviselőit. A diktátum jellegű szerződést 1947. február 10-én írták alá az országok.
Bulgária elvesztette a háború idején Görögországtól és Jugoszláviától elvett területeket, viszont megtarthatta Dél-Dobrudzsát. Jóvátétel: 45 millió dollár.
Finnország kénytelen volt a Szovjetuniónak átengedni az 1940-es békében már szereplő területeket Leningrád közelében, valamint Petsamo vidékét. Jóvátétel: 300 millió dollár.
Magyarországnak ismét vissza kellett vonulnia trianoni határok mögé, három várost elcsatoltak, az országban állomásozhattak az orosz csapatok Jóvátétel: 300 millió dollár.
Olaszország elvesztette afrikai gyarmatait, elismerte Etiópia és Albánia függetlenségét. Az isztriai félszigetet és Fiumét Jugoszlávia kapta meg, Trieszt visszakerült Olaszországhoz. Jóvátétel: 360 millió dollár.
Románia megkapta Észak-Erdélyt, viszont kénytelen volt átengedni Bukovinát és Besszarábiát a Szovjetuniónak. Jóvátétel: 300 millió dollár.

A német kérdés 1945-47-ben

A háború befejezése után a szövetségesek megszállták Németországot, Németország megszűnt létezni. Először a SZET irányította, a legfelső kormányhatalmi szervezet, élén Eisenhower, Montgomery és Zsukov tábornokokkal. Az ország területén és Berlinben négy megszállási zóna jött létre.
1947. január 1-jén az amerikai és angol övezet egyesítéséből létrejött Bizónia. 1948-ban a francia területeket is ide csatolták, így jött létre Trizónia. A szovjetek a keleti részt szállták meg. A nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió között erősödött az ellentét a jóvátétel miatt. 1947-ben a Külügyminiszterek Tanácsa elutasította a jóvátételre és a Ruhr-vidék elfoglalására tett szovjet javaslatot. 1948-ban Londonban összehívtak egy konferenciát a német kérdés rendezésére, ide már a Szovjetuniót is meghívták. 1948 júniusában a nyugati zónában bevezették a márkát, nyugat Berlint blokád alá vonták. Légi járatokkal törték át a blokádot. Az ellenségeskedésnek az lett a vége, hogy Trizóniából megalakult a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), ugyanebben az évben a szovjet zónából a Német Demokratikus Köztársaság (NDK). A német állam kettészakadt.

Forrás: kidolgozott érettségi tételek | Érettségi

 

A magyar békeszerződés

A magyar békeszerződés öt fő részből állt:

1. területi rendelkezések: visszaálltak a trianoni békeszerződésben kijelölt határok, kis módosítással. Csehszlovákia öt Pozsony-környéki falura tartott igényt. Ebből három falut kapott meg (Oroszvár, Horvátjárfalu, Dunacsún). 1946. február 27-én Magyarország és Csehszlovákia lakosságcserére vonatkozó szerződést kötött, ezt az 1947. évi XV. törvény hirdette ki. A lakosságcsere a magyarországi szlovákok számára önkéntes, a szlovákiai magyarok számára azonban kötelező jellegű volt.

2. politikai rendelkezések: Magyarország köteles tiszteletben tartani az emberi jogokat. Feladatként tűzte ki a szerződés Magyarország számára a fasiszta szervezetek betiltását és feloszlatását.

3. háborús bűnösök felelősségre vonása: Sor került a népbíróságok felállítására, melynek következtében eddig soha nem látott felelősségre vonások kezdődtek. Nem kímélték az államférfiakat sem, példásul Bárdossy, Imrédy és Szálasi ügyében is a népbíróság mondta ki a halálos ítéletet. Emellett kiadatásokra is sor került (pl.: Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök Jugoszláviának történő kiadatása, majd kivégzése).

4. fegyveres erők: E tekintetben a párizsi békeszerződés engedékenyebb Trianonhoz képest. A hadsereg létszámát 65 ezer főben maximalizálták, de nem tiltották be a sorkatonaságot. A légierő 5 ezer főt számlálhatott, illetve 70 repülőgépet tarthatott. Magyarország rendelkezhetett nehézfegyverzettel, de atomfegyver gyártása, illetve megszerzése tilos volt. A szerződés rendelkezett továbbá arról, hogy a szövetséges erők 90 napon belül kötelesek elhagyni az országot, ez alól azonban kivételt képezett az a szovjet fegyveres erő, mely az ausztriai megszállási zóna fenntartásához elengedhetetlen volt.

5. jóvátétel: 300 millió dollár fizetésére kötelezett a szerződés, ebből 200 millió a Szovjetuniónak, 70 millió Jugoszláviának és 30 millió Csehszlovákiának járt. Emellett felállították az erőszakos szerzés vélelmét, melynek értelmében a Magyarországon található szövetséges tárgyak erőszakkal kerültek az ország területére. Ez egy megdönthető vélelem volt, melynek ellenkezőjét természetesen Magyarországnak kellett bizonyítania.

A Párizsi békeszerződés a Dunával nem foglalkozott, arról külön egyezmény született 1948-ban, Belgrádban.

A Párizsi békeszerződés Trianonhoz képest sokkal rövidebb és tömörebb volt. Emellett különbség még, hogy a párizsi szerződés nem rendelkezett az ENSZ-ről, csupán utalást tett arra nézve, hogy az ENSZ támogatni fogja Magyarország felvételét.