Ugrás a Főoldalra!

<< Kronológia

II. Miklós és családjának kivégzése

Miklós és családja a lemondását követően még öt hónapot töltött Carszkoje Szelóban az ideiglenes kormány foglyaként. A cári család méltósággal és zokszó nélkül viselte el sorsát. Az ideiglenes kormány nem tudott mihez kezdeni a foglyokkal, ezért megpróbálták rávenni Angliát, hogy fogadja be őket. A cár első unokatestvére, V. György brit király azonban attól tartott, hogy az orosz cári család befogadása diszkreditálná a monarchiát a brit munkások szemében, ezért elutasította a kérést.


Az Ipatyev-ház Jekatyerinburgban

A családot „biztonságuk érdekében” 1917 nyarán a nyugat-szibériai Tobolszkba költöztették. Az októberi forradalom után a bolsevikok kezébe került, akik talán a legjobban utálták a cárt és családját.

1918 tavaszán a családot továbbköltöztették az uráli Jekatyerinburgba, egy mérnök birtokára, az Ipatyev-házba. 1918. július 16-áról július 17-ére virradóra a Jakov Jurovszkij vezette bolsevik őrzőosztag a moszkvai szovjet kormány legfelső szintű parancsára kivégezte az Ipatyev-ház pincéjében az egész családot, és a három főnyi személyzetet. Ezután a hullákat becsavarták a saját ágyneműjükbe, és teherautóval kivitték a közeli erdőbe. Itt savval leöntötték őket, és két testet elégettek, a többit pedig elásták.

A sajtó másnap hírt adott a cár kivégzéséről, de azt állították, a cárnét és a gyermekeket továbbszállították egy biztonságosabb helyre. Ez később számos találgatásnak szolgáltatott alapot.

A kivégzést azzal indokolták, hogy a cárhoz hű seregek, a „fehérek” túl gyorsan közelednek Jekatyerinburghoz, és ki akarják szabadítani a cárt. Jekatyerinburg csak egy hónap múlva került a fehérek kezére, de a Romanov-család további 17 tagját megölték.


" II. Miklós kétségtelenül becsületes ember és jó családapa volt, de természettől fogva rendkívül gyenge akaratú. Nem készült fel az uralkodásra, és egy cseppet sem örült, amikor ennek terhe a nyakába szakadt… Miután lelkiismeretesen végighallgatta minisztereinek szokásos jelentéseit, melyek roppant untatták, kisietett a tárgyalóteremből a szabadba fát
vágni; ez volt ugyanis kedvenc időtöltése.
"

forrás: Wiki