Ugrás a Főoldalra!

<< Kronológia

Az oroszországi szocialista szövetségi szovjet köztársaságnak a szovjetek V. összoroszországi kongresszusa által 1918. július 10-i ülésében elfogadott alkotmánya
(alaptörvénye)


Első rész

 

A dolgozó és kizsákmányolt nép jogainak deklarációja

 

Első fejezet


1. Oroszország a munkás-, katona- és parasztküldöttek szovjetjeinek köztársasága. Minden központi és helyi hatalom a szovjeteké.


2. Az Oroszországi Szovjet Köztársaság szabad nemzetek szabad szövetségének alapján mint a nemzeti szovjet köztársaságok szövetsége alakul meg.

 

Másodlik fejezet


3. Amikor alapvető feladatául tűzi ki az embernek ember által való mindennemű kizsákmányolása megszüntetését, a társadalom osztályokra tagozódásának teljes kiküszöbölését, a kizsákmányolók ellenállásának kíméletlen elnyomását, a társadalom szocialista szervezetének és a szocializmus győzelmének valóraváltását valamennyi országban, a munkáskatona- és parasztküldöttek III. összoroszországi kongresszusa határozatilag kimondja:


a) A föld szocializálásának megvalósítása céljából a föld magántulajdona megszűnik, és az egész föld az egész nép vagyona lesz, és a dolgozók kapják meg miden váltságdíj fizetése nélkül az egyenlősítő földhasználat elvei alapján.


b) Minden erdő, a föld méhe és az állami jelentőségű vizek, továbbá az egész élő és holt felszerelés, a mintagazdaságok és a mezőgazdasági vállalatok állami tulajdonba mennek át.


c) Első lépésként ahhoz, hogy a gyárak, üzemek, bányák, vasutak (és) a termelés és a közlekedés más eszközei a Szovjet Munkás-Paraszt Köztársaság tulajdonába menjenek át, (a kongresszus) megerősíti a munkásellenőrzésről és a Népgazdasági Főtanácsról szóló törvényt abból a célhól, hogy biztosítsa a dolgozók hatalmát a kizsákmányolók fölött.


d) A Szovjetek III. Összoroszországi Kongresszusa úgy tekinti a cár, a földbirtokosok és a burzsoázia kormányai által kötött kölcsönök annulálásáról (semmissé nyilvánításáról) szóló szovjet törvényt, mint a nemzetközi bank- és finánctőke elleni első csapást, s annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a szovjethatalom szilárdan fog haladni ezen az úton, egészen a tőke igája elleni nemzetközi munkásfelkelés teljes győzelméig.


e) A kongresszus megerősíti valamennyi banknak a munkás-paraszt állam tulajdonába vételét, mint egyik feltételét annak, hogy a dolgozó tömegek felszabaduljanak a tőke igája alól.


f) A kongresszus a társadalom élősdi rétegeinek felszámolása és a gazdaság megszervezése céljából bevezeti az általános munkakötelezettséget.


g) Annak érdekében, hogy a hatalom teljességét biztosítsa a dolgozó tömegek számára, és kiküszöbölje a kizsákmányolók uralma visszaállításának minden lehetőségét, a munkások és parasztok szocialista Vörös Hadseregének megalakítását és a vagyonos osztályok teljes lefegyverzését.

 

Harmadik fejezet


4. A Szovjetek III. Összoroszországi Kongresszusa, amikor annak a megingathatatlan eltökéltségének ad kifejezést, hogy kiragadja az emberiséget a finánctőke és az imperializmus karmaiból, amelyek a most folyó, minden háború között legbűnösebb háborúban vérözönnel árasztották el a földet, teljes mértékben csatlakozik a szovjethatalom által folytatott politikához, a titkos szerződésekkel való szakításnak, a jelenleg egymás ellen harcoló hadseregek munkásai és parasztjai közötti legszélesebb körű lövészárok-barátkozás megszervezésének és a népek közötti demokratikus, annexiók és hadisarc nélküli, a nemzetek szabad önrendelkezésén alapuló béke mindenáron, forradalmi rendszabályok útján való elérésének politikájához.


5. A Szovjetek III. Összoroszországi Kongresszusa ugyanezen célból nyomatékosan hangsúlyozza, hogy teljes mértékben szakítani kell a burzsoá civilizáció barbár politikájával, amely néhány kiválasztott nemzet kizsákmányolóinak jólétét Ázsia, s általában a gyarmatok és a kisországok százmilliókra menő dolgozó népének leigázására építette fel.


6. A Szovjetek III. Összoroszországi Kongresszusa üdvözli a Népbiztosok Tanácsának politikáját, amely proklamálta Finnország teljes függetlenségét, megkezdte a csapatok kivonását Perzsiából, és kihirdette Örményország önrendelkezési jogát.

 

Negyedik fejezet


7. A Munkás-, Katona- és Parasztküldöttek Szovjetjeinek III. Összoroszországi Kongresszusa úgy vélekedik, hogy most, amikor a proletariátus döntő harcát vívja kizsákmányolóival, a kizsákmányolóknak nem lehet helyük a hatalom egyetlen szervezetében sem. A hatalomnak teljes egészében és kizárólag a dolgozó tömegek és teljes jogú képviseletük - a munkás-, katona- és parasztküldöttek szovjetjeit kell megilletnie.


8. Ugyanakkor a Szovjetek III. Összoroszországi Kongresszusa, amikor arra törekszik, hogy létrehozza Oroszország valamennyi nemzete dolgozó osztályainak valóban szabad és önkéntes s éppen ezért annál szorosabb és szilárdabb szövetségét, a maga feladatát arra korlátozza, hogy megállapítsa az Oroszországi Szovjet Köztársaságok Szövetségének alapelveit, minden egyes nemzet munkásaira és parasztjaira bízva, hogy teljhatalommal rendelkező szovjetkongresszusaikon önállóan határozzák el, részt óhajtanak-e venni és milyen feltételek mellett a szövetségi kormányban és a többi szövetségi szovjet intézményben.

 

 

Második rész

 

Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság Alkotmányának általános alaptételei

 

Ötödik fejezet


9. Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság alkotmányának, amely a jelenlegi átmeneti időt számításba vette, az az alapvető feladata, hogy felállítsa a városi és a falusi proletariátus és a legszegényebb parasztság diktatúráját mint erőteljes összoroszországi szovjethatalmat abból a célból, hogy teljesen elnyomja a burzsoáziát, megszüntesse az embernek ember által való kizsákmányolását, és bevezesse a szocializmust, amikor is nem lesz többé sem osztályokra való tagozódás, sem állami hatalom.


10. Az Oroszországi Köztársaság Oroszország összes dolgozóinak szabad szocialista társadalma. Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaságban minden hatalom az országnak városi és falusi szovjetekben egyesült egész munkáslakosságát illeti meg.


11. A sajátos életmód és nemzeti jelleg folytán egymástól különböző területek szovjetjei autonóm területi szövetségekbe egyesülhetnek, amelyeknek élén, éppen úgy, mint általában minden más egyéb létrehozható területi egyesülés élén, a szovjetek területi kongresszusai és azok végrehajtó szervei állanak.

Ezek az autonóm területi szövetségek a föderáció elvei alapján részei az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaságnak.


12. Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaságban a legfőbb hatalom a szovjetek összoroszországi kongresszusát, a kongresszusok közötti időben pedig - a szovjetek összoroszországi központi végrehajtó bizottságát illeti meg.


13. Abból a célból, hogy a dolgozók tényleges lelkiismereti szabadsága biztosíttassék, az egyház elválasztatik az államtól és az iskola az egyháztól, és a vallási és vallásellenes propaganda szabadsága minden állampolgár jogául ismertetik el.


14. Abból a célból, hogy a dolgozók tényleges véleménynyilvánítási szabadsága biztosíttassék, az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság megsemmisíti a sajtó függőségét a tőkétől, és a munkásosztály a szegényparasztság kezébe adja az újságok, röpiratok, könyvek és minden más sajtótermék kiadásához szükséges technikai és anyagi eszközöket, és biztosítja a sajtótermékek szabad terjesztését az egész országban.


15. Abból a célból, hogy a dolgozók tényleges véleménynyilvánítási szabadsága biztosíttassék, az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság, elismerve a Szovjet Köztársaság állampolgárainak azon jogát, hogy szabadon rendezzenek gyűléseket, mitingeket, felvonulásokat stb., munkásosztály és a szegényparasztság rendelkezésére bocsát a népgyűlések tartására alkalmas minden helyiséget berendezéssel, világítással és fűtéssel együtt.


16. Abból a célból, hogy a dolgozók tényleges szövetkezési szabadsága biztosíttassék, az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság, miután megtörte a birtokos osztályok gazdasági és politikai hatalmát, s ezzel elhárította az összes akadályokat, amelyek a burzsoá társadalomban mind ez ideig meggátolták a munkásokat és a parasztokat abban, hogy szabadon szervezkedhessenek és működhessenek, a munkásoknak és a szegényparasztoknak megad mindennemű - anyagi és más jellegű - támogatást egyesüléseikhez és szervezkedéseikhez.


17. Abból a célból, hogy biztosíttassék a dolgozóknak a tudáshoz való tényleges hozzájutása, az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság feladatául tűzi ki, hogy lehetővé teszi a munkások és a szegényparasztok számára a teljes, sokoldalú és ingyenes oktatást.


18. Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság a munkát a köztársaság minden állampolgárnak kötelességévé teszi, és kihirdeti a jelszót: “Aki nem dolgozik, ne is egyék!”


19. Abból a célból, hogy a nagy munkás-paraszt forradalom vívmányai minden tekintetben megőriztessenek, az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság a köztársaság minden állampolgárának kötelességévé teszi a szocialista haza védelmét, és bevezeti az általános hadkötelezettséget. Csak a dolgozókat illeti meg az a megtisztelő jog, hogy a forradalmat fegyverrel a kezükben védhessék a nemdolgozó elemekre más katonai kötelezettségek teljesítése hárul.


20. Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság, minden nemzet dolgozóinak szolidaritásából kiindulva, az oroszországi állampolgárokat megillető minden politikai jogot megad az oroszországi köztársaság területén munkával foglalkozó és a munkásosztályhoz tartozó külföldieknek, vagy idegen munkát igénybe nem vevő külföldi parasztságnak, és elismeri a helyi szovjeteknek azt a jogát, hogy ezeknek a külföldieknek, minden zaklató formalitás mellőzésével, megadja az oroszországi állampolgársági jogot.


21. Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság menedékjogot nyújt minden olyan külföldinek, akit politikai vagy vallási okok miatt üldöznek.


22. Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság, amikor elismeri az állampolgárok egyenlő jogait, függetlenül faji és nemzeti hovatartozásuktól, a köztársaság alapvető törvényeivel ellenkezőnek ki bármilyen kiváltság vagy előjog felállítását vagy megtűrését ezen az alapon, valamint a nemzeti kisebbségek bármilyen természetű elnyomását vagy egyenjogúságuk korlátozását.


25. Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság, a munkásosztály egészének érdekeitől vezéreltetve megfosztja jogaitól azokat a személyeket és csoportokat, akik és amelyek a szocialista forradalom érdekeinek kárára használják ki e jogokat.


Harmadik rész

 

A szovjethatalom felépítése

 

A) A központi hatalom szervezete

 

Hatodik fejezet

 

 

A munkás-, paraszt-, vöröskatona-, és kozákküldöttek szovjetjeinek összoroszországi kongresszusáról

 

24. Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve a szovjetek összoroszországi kongresszusa.


25. A szovjetek összoroszországi kongresszusa a városi szovjetek képviselőiből alakul, 25 000 választóra egy képviselőt számítva, és a Szovjetek kormányzósági kongresszusainak képviselőiből, 125 000 lakosra egy képviselőt számítva.


1. Megjegyzés: Abban az esetben, ha a szovjetek kormányzósági kongresszusa nem előzi meg a szovjetek összoroszországi kongresszusát, akkor ez utóbbira a küldöttek a szovjetek járási kongresszusai közvetlenül küldik.


2. Megjegyzés: Abban az esetben, ha a szovjetek területi kongresszusa közvetlenül megelőzi a szovjetek összoroszországi kongresszusát, akkor ez utóbbira a küldötteket a szovjetek területi kongresszusa küldheti.


26. A szovjetek összoroszországi kongresszusát a szovjetek összoroszországi központi végrehajtó bizottsága évenként legalább kétszer összehívja.


27. A szovjetek rendkívüli összoroszországi kongresszusát a szovjetek összoroszországi központi végrehajtó bizottsága saját kezdeményezésére vagy a köztáraság egész népességének legalább egyharmadát kitevő helyiségei szovjetjeinek kívánságára hívják össze.


28. A szovjetek összoroszországi Kongresszusa megválasztja a szovjetek összoroszországi központi végrehajtó bizottságát, amelynek legfeljebb 200 tagja lehet.


29. A szovjetek összoroszországi központi végrehajtó bizottsága teljes mértékben felelős a szovjetek összoroszországi kongresszusának.


30. A kongresszusok közötti időben a köztársaság legfőbb államhatalmi szerve a szovjetek összoroszországi központi végrehajtó bizottsága.

 

 

Hetedik fejezet

 

A Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságáról


31. A Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottsága az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság legfőbb törvényhozó, rendelkező és ellenőrző szerve.


32. A Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottsága szabja meg a munkás-paraszt kormány és a szovjethatalom minden szerve tevékenységének általános irányát az országban, egységesíti és összhangba hozza a törvényhozási és kormányzati munkákat, és ellenőrzi a szovjet alkotmány, valamint a Szovjetek Összoroszországi Kongresszusai és a szovjethatalom központi szervei által kiadott rendeletek életbeléptetését.


33. A Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottsága felülvizsgálja és megerősíti a Népbiztosok Tanácsa vagy az egyes hatóságok által előterjesztett dekrétumtervezeteket és egyéb javaslatokat, s maga is kiad dekrétumokat és rendeleteket.


34. A Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottsága hívja össze a Szovjetek Összoroszországi Kongresszusát, amelynek beszámol működéséről, és jelentést tesz az általános politikai vonalvezetésről és az egyes kérdésekről.


35. A Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottsága megalakítja a Népbiztosok Tanácsát az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság ügyeinek általános irányítására és az egyes osztályokat (népbiztosságokat) a kormányzat egyes ágazatainak vezetésére.


36. A Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának tagjai osztályokban (népbiztosságokban) dolgoznak, vagy a Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának külön megbízásait teljesítik.

 

Nyolcadik fejezet

 

A Népbiztosok Tanácsáról


37. A Népbiztosok Tanácsát illeti meg az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság ügyeinek általános irányítása.


38. Ezen feladat teljesítése végett a Népbiztosok Tanácsa dekrétumokat, határozatokat, utasításokat ad ki, és általában foganatosítja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az államélet helyes és gyors lefolyása megkíván.


39. A Népbiztosok Tanácsa minden rendelkezéséről és döntéséről haladéktalanul értesíti a Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságát.


40. A Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának joga van hatálytalanítani vagy felfüggeszteni a Népbiztosok Tanácsának bármelyik rendeletét vagy határozatát.


41. A Népbiztosok Tanácsának minden olyan rendelkezését és döntését, amelyeknek nagy általános politikai jelentősége van, megvizsgálás és megerősítés végett a Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottsága elé kell terjeszteni.


Megjegyzés: A halaszthatatlan végrehajtást kívánó rendszabályokat a Népbiztosok Tanácsa közvetlenül foganatosíthatja.


42. Az egyes népbiztosságok élén a Népbiztosok Tanácsának tagjai állanak.


43. 18 népbiztosság alakul, mégpedig: a) Külügyi, b) Hadügyi, c) Tengerészeti, d) Belügyi, e) Igazságügyi, f) Munkaügyi, g) Társadalombiztosítási, h) Közoktatási, i) Posta- és Távíróügyi, m) Földművelésügyi, n) Kereskedelmi és Ipari, o) Élelmezésügyi (Közellátásügyi), p) az Állami Ellenőrzés Népbiztossága, r) a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács, s) Közegészségügyi Népbiztosság.


44. Minden népbiztos mellett, az ő elnöklete alatt kollégium alakul, amelynek tagjait a Népbiztosok Tanácsa erősíti meg.


45. A népbiztosnak joga egyénileg dönteni a megfelelő népbiztosság hatáskörébe tartozó kérdésekről, jelentést téve azokról a kollégiumnak. Ha a kollégium nem ért egyet a népbiztos egyik vagy másik határozatával, a kollégium, anélkül, hogy a határozat teljesítését megakasztaná, panasszal fordulhat a Népbiztosok Tanácsához, vagy a Szovjetek Összoroszországi Végrehajtó Bizottságának Elnökségéhez.


46. A Népbiztosok Tanácsa teljes egészében felelős a Szovjetek Összoroszországi Kongresszusának és a Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának.

Ugyanilyen panasztételi joga van a kollégium egyes tagjainak is.


47. A népbiztosi cím kizárólag az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság általános ügyeit vezető Népbiztosok Tanácsának tagjait illeti meg, s a szovjethatalom egyetlen más képviselőjének sem adományozható sem a központban, sem pedig vidéken.


 

Kilencedik fejezet

 

A Szovjetek Összoroszországi Kongresszusának és a Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának hatáskörébe tartozó ügyekről


48. A Szovjetek Összoroszországi Kongresszusának és a Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának hatáskörébe tartoznak az összes általános állami fontosságú kérdések, jelesen:


a) Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság Alkotmányának megerősítése, módosítása és kiegészítése.


b) Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság egész kül- és belpolitikájának általános irányítása.


c) Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság határainak megállapítása és megváltoztatása, valamint egyes területrészeinek vagy az őt megillető jogoknak az elidegenítése.


d) Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság részét képező területi Szovjet Szövetségek határainak és hatásköreinek megállapítása, valamint a közöttük felmerülő viták eldöntése.


e) Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaságba a Szovjet Köztársaság új tagjainak a felvétele és egyes részei kiválásának elismerése az Oroszországi Szövetségből.


f) Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság területének általános közigazgatási felosztása és a területi egyesülések megerősítése.


g) Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság területén érvényes mérték-, súly- és pénzrendszer megállapítása és megváltoztatása.


h) Kapcsolat a külföldi államokkal, a hadüzenet és a békekötés.


i) Kölcsönök, vám- és kereskedelmi szerződések, valamint pénzügyi megállapodások megkötése.


j) Az egész népgazdaság, valamint egyes ágai alapjainak és általános tervének megállapítása az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság területén.


k) Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság költségvetésének megerősítése.


1) Országos adók és szolgáltatások megállapítása.


m) Az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság fegyveres erői szervezeti alapjainak megállapítása.


n) Az egész államra kiterjedő érvényű törvényhozás, bírói szervezet és bírói eljárás, polgári és büntető törvényhozás stb.


o) Mind a Népbiztosok Tanácsa egyes tagjainak, mind a Népbiztosok Tanácsa egészének kinevezése és elmozdítása, valamint a Népbiztosok Tanácsa elnökének megerősítése.


p) Általános rendelkezések kiadása az oroszországi állampolgári jogok megszerzéséről és elvesztéséről, és a külföldiek jogáról a köztársaság területén.


r) Általános és részleges amnesztiaadás joga.


49. A felsorolt kérdéseken kívül a Szovjetek Összoroszországi Kongresszusának és a Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának hatáskörébe tartoznak mindazon kérdések, amelyeket döntésük alá esőknek minősítenek.


50. A Szovjetek Összoroszországi Kongresszusának kizárólagos hatáskörébe tartoznak:


a) A szovjet alkotmány alapvető irányelveinek megállapítása, kiegészítése és megváltoztatása.


b) A békeszerződések ratifikálása.


51. A 49. cikkely c) és h) pontjaiban megjelölt kérdések feletti döntés csak abban az esetben engedhető át a Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának, ha a Szovjetek Összoroszországi Kongresszusának összehívása nem lehetséges.

 

Tizenötödik fejezet

 

A választások ellenőrzéséről és hatálytalanításáról, valamint a küldöttek visszahívásáról


70. A választások lefolyásának egész anyaga az illetékes szovjet elé kerül.


71. A szovjet a választások ellenőrzésére mandátumvizsgáló bizottságot nevez ki.


72. A mandátumvizsgáló bizottság az ellenőrzés eredményéről jelentést tesz a szovjetnek.


73. A szovjet dönt a vitás jelöltek megerősítésének kérdésében.


74. Egyes jelöltek meg nem erősítésének esetén a szovjet új választásokat rendel el.


75. Abban az esetben, ha a választás teljesen szabálytalan, a választás hatálytalanításáról a szovjethatalomnak sorrendben felsőbb szerve dönt.


76. A szovjet választások hatálytalanítása tekintetében a legfelsőbb fórum a Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottsága.


77. A választóknak, akik a szovjetbe küldöttet küldenek, joguk van bármikor visszahívni őt, és új választásokat tartani az általános szabályzat szerint