Ugrás a Főoldalra!

<< Kronológia

A Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) és A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

A Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) az ENSZ elődje. Létrehozását a párizsi békekonferencia írta elő 1919-ben, amelyben elsősorban Woodrow Wilson amerikai elnök javaslatára alkotta meg a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) Egyezségokmányát, amelyet aztán beiktattak valamennyi békeszerződésbe. Az alapító okmány szerint a „Magas Szerződő Felek avégből, hogy a békét és biztonságot előmozdítsák …kötelezettséget vállalnak a háború elkerülésére, …nyílt becsületes nemzetközi összeköttetést tartanak fenn, …a nemzetközi jog szabályait ezentúl a kormányok kölcsönös magatartásának valóságos zsinórmértékéül határozottan elismerik, …mindennemű szerződéses kötelezettségnek lelkiismeretes tiszteletben tartását biztosítják…"


A Tanácsnak először négy (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán), később hat állandó tagja volt (Magyarország 1922, Németország 1926 szeptemberében, a Szovjetunió 1934 szeptemberében lett a Tanács tagja). A Tanács általában évente háromszor-négyszer ülésezett. Mindenről, a nagy átfogó kérdésektől kezdve egészen az apró helyi konfliktusokig tárgyalhatott, bevonva az érintett országokat is. A Tanács csak egyhangú döntéseket hozhatott.
A Közgyűlésben az egy-egy szavazattal rendelkező tagállamok képviselői vettek részt. Új tagok felvétele a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozott, a döntéshez kétharmados többségre volt szükség. A Közgyűlés minden év szeptemberében ülésezett. A megvitatott kérdésekben a Közgyűlés csak egyhangúlag foglalhatott állást. A nem állandó tagok időszakonként váltották egymást.
A napi ügyeket a főtitkár irányítása alatt álló állandó Titkárság intézte.
A központi szervek munkáját autonóm szervezetek egészítették ki: a hágai székhelyű Állandó Nemzetközi Bíróság (ítélethozatal vitás ügyekben) és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (a munkafeltételek nemzetközi normáinak kidolgozása, ellenőrzése).

Sikerei:

Finnország és Svédország közötti határviták egyeztetése (1921)
A görög és jugoszláv csapatok bevonulásának megakadályozása az újonnan megalapított Albániába (1920-1923)
Görögországra befolyást gyakorolt, hogy csapatait hívja vissza Bulgáriából (1925)
Irak és Törökország közötti található Moszul határvitáinak egyeztetése (1926)
egy kis békecsapat kiküldése a Kolumbia és Peru közötti határvidékre

Kudarcai:

A Német Birodalom (1926-tól volt tag) és Japán 1933-ban kilépett a Népszövetségből.
Olaszország 1937-ben kilépett a Népszövetségből.
Magyarország 1939-ben kilépett a Népszövetségből.
Szovjetunió kizárása a Népszövetségből 1939-ben Finnország megtámadása miatt: december 3-án Väinö Tanner finn külügyminiszter előterjesztést tett a Népszövetségben, majd december 14-én, az alapokmány 16. pontja értelmében a szövetség agresszornak minősítette a Szovjetuniót és kizárta tagjai közül.


A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) az ENSZ szakosodott szervezete. 1919-ben alapították, fő célja: a munkavállalók alapvető munkaügyi és szociális jogainak védelme. 2007-ben 182 tagja volt.

Fő célkitűzései

Az ILO nemzetközi munkaügyi normákat alkot. Meghatározza többek között a kényszermunka tilalmát, a munkavállalók szervezkedési szabadságát, a kollektív szerződés kötését. A következő területeket emeli ki hangsúlyosan:
a munkaegészséggel- és biztonsággal kapcsolatos szabályozások erősítése,
az egyenlő esélyek és bánásmód érvényesülésének előmozdítása,
a társadalmi kirekesztés elleni harc, valamint
a munkahelyen az emberi méltóság megőrzését szolgáló intézkedések érvényesülésének elősegítése.
Támogatja a független munkavállalói és munkaadói szervezeteket, segítséget nyújt a munka világának különböző területein (képzés, munkajog, társadalombiztosítás stb.).