Ugrás a Főoldalra!

<< Kronológia

A versailles-i békeszerződés, kisebbségvédelmi szerződések

A versailles-i békeszerződés az I. világháború végeztével megkötött béke. Az Antant (a Szövetséges és Társult Hatalmak) írták alá 1919. június 28-án franciaországi versailles-i kastély Tükörtermében. A békeszerződés 1920. június 28-án lépett életbe, miután ratifikálta Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Japán.

A békeszerződést a párizsi békekonferencián fogalmazták meg és dolgozták ki. A legyőzött Németországnak semmi beleszólása nem volt a békeszerződés kidolgozásába. A békefeltételek rendkívül szigorúak voltak és ellent mondtak a fegyverszüneti tárgyalásokon tett ígéreteknek.

A szerződés értelmében Franciaországnak adták Elzász és Lotaringia területét, a Saar-vidéket pedig 1935-ig népszövetségi ellenőrzés alá helyezték. Németországtól elcsatoltak három kisebb területet Belgium javára, a Schleswigben tartott népszavazás után a tartomány északi részét visszaadták Dániának. Nyugat-Poroszország és Poznań (Posen) területét Lengyelország kapta meg, valamint korridort kapott a Balti-tengerhez (ezzel Kelet-Poroszországot elválasztották Németország többi részétől). Népszavazás eredményeként Felső-Szilézia egy része szintén Lengyelországhoz került. Danzigot (Gdańsk) szabad várossá nyilvánították. Németország gyarmatai az antant hatalmak és Japán mandátumterületei lettek. A Rajna mindkét partján demilitarizált övezetet hoznak létre, ami annyit jelentett, hogy 50-50 km-es körzetben nem tartózkodhatott ott német katona.

A békeszerződésben Németországot háborús agresszornak nyilvánították, ezért jóvátétel megfizetésére kötelezték. Ezt 1921-ben 33 millió dollárban állapították meg. Módot adtak a bűntetőintézkedések foganatosítására is, ha Németország fizetési hátralékba került volna.

A német hadsereg létszámát 100 000 főre korlátozták, megtiltották a páncélautók, harckocsik, tengeralattjárók, repülőgépek és mérges gázok gyártását. A Rajnától keletre eső 50 km széles sávot demilitarizált övezetté nyilvánították.

A békeszerződésbe belefoglalták a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmányát, amelyben a tagok garantálták egymás függetlenségét és területi integritását.

A KISEBBSÉGEK NEMZETKÖZI JOGI VÉDELMÉNEK TARTALMA ÉS MÛKÖDÉSE

1919 ÉS 1945 KÖZÖTT (részlet)

""1.1.A. AZ ÚN. KISEBBSÉGI SZERZÕDÉSEK

Az ún. kisebbségi szerzõdések a szövetséges és társult hatalmak, valamint az új, illetve területileg megnövekedett államok között jöttek létre.

Ezek a következõk:

1. A Lengyelországgal Versailles-ban 1919. június 28-án megkötött
szerzõdés:

1920. február 13-tól a Nemzetek Szövetségének védelme alatt az 1–12. cikkek.

2. A Csehszlovákiával Saint-Germain Laye-ban 1919. szeptember 10-én megkötött szerzõdés:

1920. november 29. óta a Nemzetek Szövetségének védelme alatt az I. és a II. fejezetek.

3. A Szerb–Horvát–Szlovén Állammal Saint-Germain Laye-ban 1919. szeptember 10-én megkötött szerzõdés:

1920. november 29-e óta a Nemzetek Szövetségének védelme alatt az 1–11. cikkek.

4. A Romániával Párizsban 1919. december 9-én megkötött szerzõdés:

1921. augusztus 30-a óta a Nemzetek Szövetségének védelme alatt
az 1–12. cikkek.

5. A Görögországgal Sèvres-ben 1920. augusztus 10-én megkötött szerzõdés (melyet az 1923. július 24-én kelt lausanne-i jegyzõkönyv módosított):

1924. szeptember 26-a óta a Nemzetek Szövetségének védelme alatt az 1–16. cikkek.""