Ugrás a Főoldalra!

<< Kronológia

Rentenmark bevezetése, az infláció felszámolása Németországban

A birodalmi márka (németül: Reichsmark; jele: RM) Németország pénzneme volt 1924 és 1948 között. Váltópénze a birodalmi pfennig volt (Reichspfennig; 1 birodalmi márka = 100 birodalmi pfennig).

A háború előtti aranymárka bankjegyeinek aranyra történő átváltását a háború kitörésekor megszüntették, a márka így papírértékké vált, a vesztes háború utáni gazdasági-pénzügyi válság hiperinflációhoz vezetett. A birodalmi márka bevezetését az 1923-ban kibocsátott járadékmárkához (Rentenmark) köthető stabilizációs program tette lehetővé. Miután az inflációt sikerült visszaszorítani, egy 1924. augusztus 30-án kelt törvény október 11-i hatállyal elrendelte a birodalmi márka forgalomba hozatalát és törvényes fizetőeszközként való elfogadását. Értkéke megegyezett a járadékmárkáéval, árfolyamát az aranystandardhoz kötötték a háború előtti aranymárkáéval megegyező paritáson.

Már a törvény életbe lépése előtt forgalomba kerültek a korábbi réz egy- és kétpfennigesek, illetve megindult az ezüst egy- és hárommárkások (még csak Mark és nem Reichsmark felirattal) verése. Tervezték a császárság idején vert arany tíz- és húszmárkások ismételt bevezetését is, de ez nem történt meg. Végül 1, 2, 4 (csak 1932-ben), 5, 10 és 50 birodalmi pfennigeseket, valamint 1, 2, 3 és 5 birodalmi márkásokat vertek.

Das wertlose Reichsmark-Papiergeld von vorher wird Ende 1923 / Anfang 1924 verbrannt

Banknote 2 Rentenmark 1923