Ugrás a Főoldalra!

<< Kronológia

Németország belép a Népszövetségbe

Népszövetség:

A Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) a kor ENSZ-nek megfelelő szervezete. Létrehozását a párizsi békekonferencia írta elő 1919-ben, amelyben elsősorban Woodrow Wilson amerikai elnök javaslatára alkotta meg a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) Egyezségokmányát, amelyet aztán beiktattak valamennyi békeszerződésbe. Az alapító okmány szerint a „Magas Szerződő Felek avégből, hogy a békét és biztonságot előmozdítsák …kötelezettséget vállalnak a háború elkerülésére, …nyílt becsületes nemzetközi összeköttetést tartanak fenn, …a nemzetközi jog szabályait ezentúl a kormányok kölcsönös magatartásának valóságos zsinórmértékéül határozottan elismerik, …mindennemű szerződéses kötelezettségnek lelkiismeretes tiszteletben tartását biztosítják…"
A szövetség két fő szerve a Közgyűlés és a Tanács. A Népszövetségnek nem minden állam a tagja a játék kezdetétől fogva. Természetesen mindenkinek joga van belépni a szervezetbe, ha a tagok 2/3-a támogatja ebben, és saját belátása szerint távozhat is a szervezetből. Ezekben az esetekben az államszervezetének megfelelő mennyiségű hatás fogja érinteni, így egy demokrácia esetében komoly következményei lesznek a távozásnak, míg mondjuk egy katonai diktatúra akár különféle plusz hatásokat is kaphat. Fontos, hogy a Közgyűlésben csak az szólalhat fel, aki a szervezet tagja, és a Tanács által hozott döntéseket is csak a tagok esetében lehet érvényre juttatni.

Fájl:Origin of the League of Nations.png

Közgyűlés:

automatikusan tagja minden olyan állam, amely a Népszövetségnek is tagja. Minden nemzetnek 3 delegáltja és egy szavazata van. A beérkező felvételi kérelmeket itt szavazzák meg, és amennyiben a tagok 2/3-a a felvétel mellett van, úgy az országot felveszik a szervezet soraiba. Továbbá a Közgyűlésben terjeszthetik be a tagok különféle problémáikat, és itt szavaznak a Tanács nem állandó tagjairól is.

Tanács:

a Népszövetség végrehajtó testülete. A Tanács állandó tagjai Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és a Szovjetunió. A Tanács állandó tagja volt Németország(1926-1933) és Japán is a szövetségből való kilépése előtt. Ezen kívül a tanácsnak még négy ideiglenes tagja lehet, akiket évente választanak. A Tanács bármilyen ügyet tárgyalhat az érintett országok bevonásával, és akár döntéseket is hozhat vagy felszólíthatja az adott országot valamire, azonban mindezt csak teljes egyetértés esetén teheti. Amennyiben egy tanácstag is az adott javaslat ellen szavaz, úgy az nem lép érvénybe.
Tagjai: Afganisztán, Albánia, Argentin Köztársaság, Ausztria, Belga Királyság, Bolívia, Bulgária, Chile, Csehszlovákia, Dánia, Dél-Afrika, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Egyesült Királyság, Észtország, Etiópia, Finnország, Francia Köztársaság, Görögország, Haiti, Holland Királyság, Jugoszlávia, Kanada, Kínai köztársaság, Kolumbia, Kubai Köztársaság, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Mexikói Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Peru, Perzsia, Portugál Köztársaság, Románia, Spanyol Köztársaság, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Thaiföld, Törökország, Uruguay, Venezuela