Ugrás a Főoldalra!

<< Kronológia

Zinovjev és Trockij kizárása a pártból

Grigorij Jevszejevics Zinovjev (oroszul Григорий Евсеевич Зиновьев), született Jelizavetgrad-ban (ma Kirovohrad, Ukrajna), 1883. szeptember 23-án (Julián naptár szerint szeptember 11-én), kivégezték Moszkvában,1936. augusztus 25-én. Eredeti neve Ovszej-Gerson Aronovics Radomiszlszkij (Овсей-Гершен Ааронович Радомысльский). Ifjúkorában anyja után a Hirsch-Apfelbaum (Гершен-Апфельбаум) nevet is használta. Bolsevik politikai és gazdasági vezető, szónok, a marxizmus–leninizmus egyik fő teoretikusa.

Az országos politikában

1918-ban Zinovjevet Petrográdba nevezték ki főkormányzónak. Urickij meggyilkolása után a várost megtámadták Jugyenyics tábornok fehérgárdista csapatai. „Zinovjev csak feküdt a díványon és sóhajtozott”, írta Trockij. A Vörös Hadsereg végül megvédte a várost, noha Lenin előzőleg fel akarta adatni, hogy ezzel megrövidítsék a frontvonalat, de Sztálin, Trockij és Zinovjev végül meggyőzték.

Lenin betegsége alatt Zinovjev aggódott, hogy Trockij lesz "Iljics" utóda, ezért Kamenyevvel és Sztálinnal ellene szövetkeztek. Erről valószínűleg Lenin is tudott. Lenin 1924 januárjában meghalt, s a trojka nekilátott kiszekírozni a pártból Trockijt. 1925-ben aztán fel is mentették hadügyi népbiztosi tisztéből. Zinovjev és Kamenyev is hamar szembekerült Sztálinnal. Beismerték, hogy a "trockistáknak" volt igazuk, már 1923-ban. 1926 áprilisától hallgatólagos szövetségesek lettek. Zinovjev maga mögött tudta ugyan az immár Leningrádra átkeresztelt város párttagságát, de az 1927-es november 7.-e felvonuláson egy rohamcsapat, "azzal az ürüggyel, hogy megóvja a tömegtől, bezárta egy épületbe" (Trockij). Mivel november végén kitették az országból Trockijt, Zinovjev és Kamenyev az év végére összehívott XV. pártkongresszuson a mellét verte, visszavonta korábbi nézeteit. Ezzel együtt Zinovjevet kizárták a pártból.

Lev Davidovics Trockij, született Bronstein (Лев Давидович Троцкий; Janovka, Oroszország, 1879. november 7. – Mexikóváros, Mexikó, 1940. augusztus 21.) zsidó származású orosz-szovjet marxista politikus, forradalmár, az 1905-ös oroszországi forradalom, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyik vezéralakja, a Vörös Hadsereg megalapítója.

Az árral szemben

1924 folyamán a Sztálin, Zinovjev és Buharin vezette pártbeli többség Trockijt politikailag elszigetelte. A „trockizmus” elleni kampányban vezéri aspirációkkal, „bonapartizmussal” vádolták. Elméleti vitáiban az általa képviselt „permanens forradalom” elmélete állt szemben a „szocializmus egy országban” doktrínájával, és ez a világforradalmi fellendülés elmúltával egyre nehezebben képviselhető, egyre absztraktabb lett. Zinovjev és Kamenyev már az 1925. januári plénumon ki akarta záratni Trockijt a KB-ből,de akkor csak a hadügyi népbiztos tisztségéből váltották le. 1925 végén Zinovjev és Kamenyev a NEP gyakorlatával kapcsolatban konfliktusba kerültek Sztálinnal, és szövetséget kötöttek Trockijjal. 1926 októberében a KB-plénumon Sztálin „szociáldemokrata elhajlással” vádolta Trockijt, ő a maga részéről a „forradalom sírásójának” nevezte Sztálint. A plénum Trockijt és Kamenyevet kizárta a Politikai Iroda tagjai közül.

Trockij utolsó pártbeli fellépéseikor már nyíltan szembehelyezkedett az egyre erősödő Sztálini többséggel. 1927 szeptemberében levelet írt a KB-hoz, s ebben látnoknak bizonyult: „A sztálini csoport további útja előre meg van írva. Ma meghamisítják szavainkat, holnap tetteinket fogják meghamisítani.” A forradalom 10. évfordulóján az ellenzék tüntetést szervezett Leningrádban, ezután Trockijt és Zinovjevet „ellenforradalmi demonstráció” szervezéséért kizárták a pártból. November 7-én a Nagy Színházban tartott ünnepségen bemutatták Eizenstein Október című filmjét, de ebből már kivágták azokat a felvételeket, ahol Trockij szerepelt.

forrás: wiki