Ugrás a Főoldalra!

<< Kronológia

A Young-terv kidolgozása

A versailles-i szerződésben Németország 1918-ban nemcsak vereségét ismerte el az első világháborúban, hanem pénzügyi jóvátételre is kötelezték. Az egyezmény ezt az összeget nem maximálta, hanem egy jóvátételi bizottságra bízta az ügyet. Persze már a versailles-i szerződés is kirótt 20 milliárd aranymárka fizetési kötelezettséget Németországra, ami akkor hétezer tonna arany árának felelt meg. Ez azonban csak a kezdet volt.

1920-ban, a boulogne-i tanácskozáson 269 milliárd aranymárkát követeltek a győztesek. Ez az összeg később folyamatosan csökkent. Ahogyan azt Németh István írja a Németország története című könyvében, a győztes hatalmak végül Párizsban, 1921. január 29-én Berlint 226 milliárd aranymárka jóvátételre kötelezték, amit 42 év alatt kellett volna visszafizetniük a németeknek.

Németország azonban az első világháború után hatalmas gazdasági válságot élt át, így folyamatosan csökkent az esélye annak, hogy vissza tudja fizetni az adósságokat. 1921 április-májusában a második londoni konferencia már „csak” 132 milliárd aranymárkát követelt Berlintől Németh szerint. Végül 1924-ben és 1930-ban az USA közbelépett, és a Dawes- és a Young-tervek révén jelentős összegeket hitelezett Németországnak, hogy az tudja törleszteni a főleg a franciáknak járó jóvátételt. Némileg csökkentették a németek által fizetendő összeg éves nagyságát is az 1924-es Dawes-tervben, de még ekkor sem szabtak végleges határidőt a visszafizetésre.

1930: a Young-terv

1929-30-ban viszont előkerült a második amerikai akció, a Young-terv, amely 1930-ben lépett életbe, méghozzá visszamenőleges, 1929-es hatállyal. Ez a terv végre megállapította a jóvátétel határidejét: 59 évre szabták ezt, tehát 1988-ig kellett volna törlesztenie Berlinnek. Összesen 112 milliárd aranymárkát követeltek ekkor Németországtól. A Young-terv azonban már születésekor „halálra volt ítélve”, hiszen éppen ekkoriban, 1929-ben tört ki a gazdasági világválság, és Németország egyre kevésbé tudott megint törleszteni.