Ugrás a Főoldalra!

<< Kronológia

Szovjet - Lengyel megnemtámadási szerződés

Laza karmozdulatokkal aláírták Moszkvában a lengyel-szovjet megnemtámadási egyezményt. Sztálin a "ravasz róka" már akkor is tudta, hogy az 1921-es rigai békét (mely jelentős orosz nyelvű népességet és területeket juttatott a győztes lengyeleknek) fel fogja rúgni, amint lehetőség adódik rá.
Érdekes ez a megnemtámadási szerződés, hiszen a lengyelek sem igazán fűztek hozzá komoly reményeket. Amit az is bizonyít, hogy amikor Hitler Csehszlovákiát fenyegette a szovjetek hajlandónak mutatkoztak szláv testvéreik megsegítésére, ám ehhez a semleges Lengyelországon keresztül vezetett volna a sereg útja. A lengyelek nem engedtek be szovjet haderőt, bölcsen. Aztán amikor a nácik szétcincálták Csehszlovákiát, persze nekünk magyaroknak is leesett belőle: Felvidék, Kárpátalja, a lengyel keselyű is lecsapott a vitatott Teschen-vidékre.
Sok örömük nem telt benne, mert 1939. szeptember 1-jén (a gliwicei provokácót felhasználva) a német csapatok már meg is rohanták a lengyeleket, akik különben a III. Birodalommal is kötöttek megnemtámadási szerződést. Sokra nem mentek vele. És amikor a lengyeleket szétzúzták, akkor a segítőkész Vörös Hadsereg bevonult a keleti lengyel területekre. Persze erről a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos részében már megegyeztek.
A szovjetek és a németek együtt irtották ki a lengyel nemességet, értelmiséget, katonatiszteket. Az egyik legbrutálisabb akció a szovjetek katyni mészárlása volt, ahol többezer lengyel tisztet lőttek agyon.