Ugrás a Főoldalra!

<< Kronológia

Stresai közös nyilatkozat

1935-ben kiadják a stresai nyilatkozatot, melyben az olasz, francia és angol kormányfők leszögezték, hogy megengedhetetlennek tartják a nemzetközi szerződések egyoldalú felbontását. Megerősítették az Anschluss tilalmát. (A nyilatkozatot gyarmati ellentétekkel terhelt)


Balról jobbra Teruzzi olasz tábornok, Grandi, londoni olasz nagykövet, Simon és Ciano Galeazzo sajtófőnök, Mussolini veje egy stresai hotelben

Hivatalos jelentés a négynapos stresai tanácskozásról

Stresa, április 14.

Az olasz, francia és angol kormányok képviselői Stresában megvizsgálták az általános európai helyzetet és megállapították teljes egyetértésüket a különböző megvitatott kérdések szempontjából:
I. Megállapodtak közös irányvonalban, amelyet a francia kormánynak a Népszövetség Tanácsához benyujtott jegyzéke körül kifejlődő vitában követnek.


II. A megszerzett tájékoztatások megerősítették a tárgyalókat abban a meggyőződésben, hogy folytatni kell azokat a tárgyalásokat, amelyek a keleteurópai biztonság már régóta óhajtott fejlődésére irányulnak.


III. A három kormány képviselői újból megvizsgálták az osztrák helyzetet és újból megerősítik azt az elhatározást, hogy egymással tanácskozni fognak a foganatosítandó rendszabályok szempontjából, amelyek akkor válnak szükségessé, ha Ausztria függetlenségét vagy területi épségét veszélyeztetve látnák.


IV. Ami a Kelet-Európa számára javasolt légi egyezményt illeti, a három kormány képviselői megállapították az elveket és eljárási módokat, amelyekhez ragaszkodni kell és teljes igyekezettel tanulmányozni fogják a londoni nyilatkozatban meghatározott öt hatalom megegyezésének előkészítését.


V. A fegyverkezések kérdésére rátérve, a három hatalom képviselői sajnálattal állapították meg, hogy a német kormány egyoldalú eljárása súlyosan megrendítette a közvélemény bizalmát a béke rendjének szilárdításában. Másrészt a német fegyverkezés nagy mértéke megsemmisítette mindazoknak a kvantitatív tervezeteknek értékét, amelyeken mindeddig a leszerelésre irányuló erőfeszítések alapultak és teljesen megsemmisítette azokat a reményeket is, amelyek ezeket az erőfeszítéseket táplálták. Ennek ellenére a három hatalom képviselői továbbra is csatlakozni akarnak minden gyakorlati jellegű erőfeszítéshez, amely nemzetközi szabályzatot akar létesíteni a fegyverkezések korlátozására.


VI. A három kormány képviselői tudomásul vették azt az óhajt, amelyet azok az államok terjesztettek elő, amelyeknek katonai rendelkezéseit a saint-germani, trianoni és neuilly-i békeszerződések határozták meg, hogy ezeket a rendelkezéseket revideálják. Elhatározták tehát, hogy diplomáciai úton értesítik erről a többi érdekelt államot. Megegyeztek abban, hogy az érdekelt államoknak ajánlani fogják, hogy ezt a kérdést megvizsgálják a megegyezéssel való rendezés szempontjából, úgyhogy az az általános biztonsági kerete és a regionális biztonsági rendszerbe beleilleszkedjék.


A fenti hivatalos jelentésen kívül az angol és olasz kormány hivatalos nyilatkozatot is adott ki a locarnoi szerződésre vonatkozóan, amelyben ünnepélyesen megerősítik mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket az egyezmény alapján magukra vállaltak és kijelentik, hogy megfelelő esetben hűségesen teljesíteni fogják annak rendelkezéseit.


A három nagyhatalom képviselői még egy zárónyilatkozatot is tettek, amely a következőképpen szól:
A három hatalom, amelynek politikája a béke kollektív megőrzése a Népszövetség keretein belül, megállapítja teljes egyetértését abban, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel szeme fog helyezkedni a szerződések egyoldalú megváltoztatására irányuló minden törekvéssel, amely veszélyeztetné Európa békéjét; ebből a célból a három hatalom szoros és szivélyes együttműködésben fog eljárni.

Forrás: wiki, huszadikszazad.hu