Ugrás a Főoldalra!

Párizs környéki békeszerződések>>

<<A háború előzményei

A versailles-i békeszerződés

az I. világháború végeztével megkötött béke. Az Antant (a Szövetséges és Társult Hatalmak) írták alá 1919. június 28-án franciaországi versailles-i kastély Tükörtermében. A békeszerződés 1920. június 28-án lépett életbe, miután ratifikálta Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Japán.
A békeszerződést a párizsi békekonferencián fogalmazták meg és dolgozták ki. A legyőzött Németországnak semmi beleszólása nem volt a békeszerződés kidolgozásába. A békefeltételek rendkívül szigorúak voltak és ellent mondtak a fegyverszüneti tárgyalásokon tett ígéreteknek.

A szerződés értelmében Franciaországnak adták Elzász és Lotaringia területét, a Saar-vidéket pedig 1935-ig népszövetségi ellenőrzés alá helyezték. Németországtól elcsatoltak három kisebb területet Belgium javára, a Schleswigben tartott népszavazás után a tartomány északi részét visszaadták Dániának. Nyugat-Poroszország és Poznań (Posen) területét Lengyelország kapta meg, valamint korridort kapott a Balti-tengerhez (ezzel Kelet-Poroszországot elválasztották Németország többi részétől). Népszavazás eredményeként Felső-Szilézia egy része szintén Lengyelországhoz került. Danzigot (Gdańsk) szabad várossá nyilvánították. Németország gyarmatai az antant hatalmak és Japán mandátumterületei lettek. A Rajna mindkét partján demilitarizált övezetet hoznak létre, ami annyit jelentett, hogy 50-50 km-es körzetben nem tartózkodhatott ott német katona.
A békeszerződésben Németországot háborús agresszornak nyilvánították, ezért jóvátétel megfizetésére kötelezték. Ezt 1921-ben 33 millió dollárban állapították meg. Módot adtak a bűntetőintézkedések foganatosítására is, ha Németország fizetési hátralékba került volna.
A német hadsereg létszámát 100 000 főre korlátozták, megtiltották a páncélautók, harckocsik, tengeralattjárók, repülőgépek és mérges gázok gyártását. A Rajnától keletre eső 50 km széles sávot demilitarizált övezetté nyilvánították.
A békeszerződésbe belefoglalták a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmányát, amelyben a tagok garantálták egymás függetlenségét és területi integritását.

Következménye

A németek elkeseredetten bírálták a békeszerződést. A ratifikálását követően több felülvizsgálaton és módosításon esett át, melynek során általában Németország javára korrigálták.
A jóvátétel fizetésére felvett kölcsönök kamatának utolsó törlesztése 2010 októberében esedékes. A jóvátételt ugyanis 1952-1990 között nem kellett fizetniük.

Fájl:German losses after WWI.svg