Ugrás a Főoldalra!

<< Személyek

Magyar Szent Korona Országai
 Indivisibiliter ac Inseparabiliter
("Oszthatatlanul és elválaszthatatlanul")
Osztrák - Magyar Monarchia

A kezdetektől a 20. század végéig

Magyarország története dokumentumfilmek 1 - 46. rész


Az Osztrák–Magyar Monarchia hadszervezete, a Magyar Királyi Honvédség (1900–1918)
A magyar honvédség az első világháborúban
Ország hadsereg nélkül (1918)
A Vörös Hadsereg (1919)
Hadsereg és katonapolitika 1919–1940 között
Magyarország részvétele a második világháborúban
A honvédségtől a néphadseregig (1944–1956)
A magyar forradalom és szabadságharc (1956)
A Magyar Néphadsereg a Kádár-korszakban (1956–1989)
Néphadseregből Honvédség (1989–1995)

forrás: MEK- Wikipedia - MTV-online

 

Fájl:Arpadfeszty.jpg
Feszty_körkép (részlet)

A Magyar Királyság (ismert még a A Magyar Szent Korona Országai kifejezés is) 1000 és 1918, 1919. augusztus és 1946. február között a magyar állam hivatalos neve.
A királyságnak a kiegyezéstől (1867) 1918-ig három hivatalos nyelve volt: a magyaron kívül Fiuméban az olasz, Horvát-Szlavónországban pedig a horvát.
A Magyar Királyságot az 1918 előtti területtel gyakran a történelmi Magyarország, illetve a Nagy-Magyarország kifejezéssel jelölik.

 

Földrajza

A történelmi Magyar Királyság középpontjának helyét 1880-ban mérték ki Szarvas közelében. Mihálfi József főgimnáziumi tanár 1880-ban kiszámította, hogy a Kárpát-medence földrajzi közepe Szarvas térségébe esik. A helyiek rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a dolognak, melyet a kornak megfelelő eszközök segítségével büszkén népszerűsítettek. A Nagy-Magyarország mértani középpontját jelző Kreszan-féle szélmalmot azonban száz évvel ezelőtt lebontották, helyét sokáig mindössze egy malomkő jelölte. A jelenlegi szélmalmot Gödri István tervei alapján 1940-ben készítették el. 1932-ben újra felmérték a Magyar Királyság földrajzi középpontját. Az ekkor korrigált országközéppont az eredetitől fél kilométerrel távolabbra került, a szarvasi arborétummal szemben fekvő területre, a Holt-Körös és a Zöldpázsit-körgát közé. A kijelölt pontra egy dombot és egy szélmalom formájú emlékművet építettek, terméskőből.

Részei

A magyar állam nem volt tekinthető modern értelemben vett központosított monarchiának: különféle részei mindenkor jelentős önállósággal, esetenként államisággal is bírtak. Így lehettek részben katonai közigazgatású védterületek, részben önálló nemességgel rendelkező társországok, önálló városok stb. A Királysághoz való kapcsolódásuk nem volt tekinthető egyszerűen közigazgatásinak.

A hosszú távon ténylegesen birtokolt, részleges önállósággal rendelkező területek:

Erdély
Szlavónia
Horvátország
Dalmácia
Fiume (1772-től)
Átmenetileg vagy formálisan birtokolt területek:
Bosznia (Ráma)
Szerbia (Rácország)
Kunország (Havasalföld, Moldva)
Bulgária (Bolgárország)
Gácsország (Galícia) orosz fejedelemsége
Ladomér (Lodomeria, Vladimir) orosz fejedelemsége
Jeruzsálemi Királyság

Lásd még: Bánságok

Megjegyzés: A heraldikában a fentiek címerei a kiegyezés (1867) után a magyar címerben is megjelentek. A magyar nagycímer a Magyar Szent Korona Országainak címereit hiánytalanul tartalmazta, míg a magyar középcímer (mind a kettő a magyar kiscímert mint boglárcímert tartalmazza) csak az első csoport címereit foglalta magában.

Magyar Hiszekegy

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
Szeretném harsogni kétkedők fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!

 


Történelme

1920–1944

Az I. világháború után helyreállt Magyarország függetlensége, de a trianoni békeszerződés a korábbi államot feldarabolta. Az új „csonka-Magyarország” hivatalos neve továbbra is Magyar Királyság maradt, államformája királyság volt, de a trón betöltetlen maradt, mivel az antanthatalmak megtiltották IV. Károly visszatérését. Így az államfői hatalom ideiglenes rendezését a magyar történelemben ismert formulával oldották meg: az 1920 elején összeült Nemzetgyűlés titkos szavazással Horthy Miklóst választotta meg kormányzónak. Ugyanakkor az antanthatalmak nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy IV. Károly soha ne tudjon egy esetleges restaurációs kísérlettel újból a magyar trónra ülni. Így történhetett meg,hogy 1921-ben kétszer is megpróbált visszatérni, melyre a szomszédos országok tiltakozással és katonai beavatkozás lehetőségével válaszoltak. A románok és a csehek ténylegesen elkezdték a mozgósítást a Magyar Királyság ellen. Az akkori magyar külpolitika fő célja az elcsatolt korábbi, részben magyarok lakta területek visszaszerzése volt a békeszerződés revíziója révén.
A II. világháború végén az állam összeomlott, a királyság megszűnt és megalakult a második magyar köztársaság.

Fájl:AHK 100 1908 reverse.jpg

Közigazgatása

A Magyar Királyság vármegyéi 1881–1918

Abaúj-Torna • Alsó-Fehér • Arad • Árva • Bács-Bodrog • Baranya • Bars • Békés • Bereg • Beszterce-Naszód • Bihar • Borsod • Brassó • Csanád • Csík • Csongrád • Esztergom • Fejér • Fogaras • Gömör és Kis-Hont • Győr • Hajdú • Háromszék • Heves • Hont • Hunyad • Jász-Nagykun-Szolnok • Kis-Küküllő • Kolozs • Komárom • Krassó-Szörény • Liptó • Máramaros • Maros-Torda • Moson • Nagy-Küküllő • Nógrád • Nyitra • Pest-Pilis-Solt-Kiskun • Pozsony • Sáros • Somogy • Sopron • Szabolcs • Szatmár • Szeben • Szepes • Szilágy • Szolnok-Doboka • Temes • Tolna • Torda-Aranyos • Torontál • Trencsén • Turóc • Udvarhely • Ugocsa • Ung • Vas • Veszprém • Zala • Zemplén • Zólyom

Horvát-Szlavónország vármegyéi

Belovár-Kőrös • Lika-Korbava • Modrus-Fiume • Pozsega • Szerém • Varasd • Verőce • Zágráb

A folytonosság kérdése

Az államiság tekintetében az ezeréves folytonosság kimutatása a 19. században vált politikailag fontossá, miután a 18. századig élő nemesi hungarus-tudat helyébe a nyelvközpontú magyar nemzeti tudat lépett. Ez az állam területén élő más nemzetiségek és a germán Habsburg-uralommal szemben határozta meg magát, a Kárpát-medence területén levő soknemzetiségű országban politikai kizárólagosságra tört, s ehhez keresett közjogi megalapozást.
Lengyelországtól vagy Németországtól eltérően a Magyar Királyság neve és a meghatározó politikai intézmények folyamatosan léteztek 1001-től fogva, de azok folyamatosan átalakultak, ezért nehéz egy olyan jellemzőt kiválasztani, amely önmagában megtestesíthetné a politikai folytonosságot.
Az ősi magyar uralkodó család, az Árpád-ház férfiágon kihalt, azután pedig különféle vegyesházi királyok következtek. Az 1526-os mohácsi csata után katonailag összeomlott az ország, és politikailag is három részre szakadt. Az állam teljes szuverenitása, a függetlenség 1918-ig hiányzott. A törököt kiűző Habsburgok nem egyesítették az országot, erre egészen a kiegyezésig kellett várni, amikor is újra megteremtődött a korlátozott államiság. A nemesség soraiban is nagy változások következtek be. A lakosság nemzetiségi összetételében és nyelvi arculatában szintúgy.
A Szent Korona-tan közjogi funkciót tulajdonított a Szent Koronának, a hatalom legfőbb forrásaként tekintett rá. Eszerint például a Királyság hivatalos elnevezése A Magyar Szent Korona Országai volt, amelybe tágabb értelemben valamennyi olyan területet (országokat, tartományokat) beleértettek, amelyek az Árpád-házi királyok alatt a Szent Korona birtokában voltak.

Térképek

Fájl:Hungary 11th cent.png

A Magyar Királyság a 11. században

Fájl:Hungary 13th cent.png

A Magyar Királyság a 13. században

Fájl:Hungary 1490.jpg

Hunyadi Mátyás halálakor, 1490 körül

Fájl:Kingdom of Hungary counties 1768x1168.png

A Magyar Királyság vármegyéi a 19. század végén

Fájl:Austro-Hungary 1914.jpg

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1914-ben. A rózsaszín terület a Magyar Királyság.

Fájl:Europe 1914 Shepherd.jpg

Európa politikai térképe 1914-ben.