Ugrás a Főoldalra!

Hadműveletek >>

A folytatólagos háború (finnül: jatkosota, svédül: fortsättningskriget) a második világháború során lezajlott második szovjet–finn háború, amelyet 1941. június 25–1944. szeptember 19. között vívott meg a téli háborút követően Finnország és a Szovjetunió. Magát a nevét az első szovjet–finn háborútól való egyértelmű megkülönböztetésként kapta a nyugati történetírásban, oroszul csak „szovjet–finn háborúnak” (Советско-финская война) emlegetik. Fontosságát mutatja szovjet szempontból is, hogy egy teljes Front-megjelölést is kapott a térség Karéliai Front névvel.

Fájl:Continuation War 1941.jpg

Az Egyesült Királyság 1941. december 6-án üzent hadat Finnországnak, azonban korábban már részt vett brit haderő a harcokban, Petsamo bombázásakor. Finnországot Németország látta el értékes hadianyagokkal, hadfelszerelésekkel, illetve részben segítette is a finn hadmozdulatokat saját csapataival. Az Egyesült Államok nem vett részt aktívan a harcokban, azonban a Szovjetuniónak nyújtott kölcsönbérleti törvény során jelentős mennyiségű hadianyagot juttatott el szövetségesének.

Folytatólagos háború
Csatái

Téli háború és a moszkvai békeszerződés <= A karéliai földszoros visszafoglalása • Kelet-Karélia meghódítása • Lagoda-Karélia finn visszafoglalása • Silberfuchs hadművelet • Hanko-i csata • Uhtua-Kiestinki csata • Repola–Rukajärvi menti ütközetek • Porlammi csata • Az 1. Tuulos-i csata • Suursaari csata • Viborg–Petrozavodszk offenzíva • Valkeasaari csata • Kuuterselkä-i csata • Siiranmäki csata • Tienhaara-i csata • Tali–ihantalai csata • A 2. Kollaa-i csata • Syväri csata • Viborg-öböli csata • Vuosalmi csata • A 2. Tuulos-i csata • Nietjärvi csata • Ilomantsi csata => moszkvai fegyverszünet és a lappföldi háború

II. világháború, szovjet hadszíntér

Dátum

1941. június 25 – 1944. szeptember 19.

Helyszín

Karelen tartomány (Karélia) és Murmanszk térsége, Szovjetunió

Eredmény

hadászati patthelyzet, amely a későbbi moszkvai fegyverszünettel szovjet győzelemnek is értelmezhető

Casus belli

A téli háborút követő moszkvai békeszerződés és területvesztés finn felülbírálása, növekvő szovjet befolyás és ellenőrzés csökkentése

Területváltozások

Karélia ismét finn fennhatóság alá került egy időre

Harcoló felek

Flag of Finland.svg Finnország
Flag of Germany 1933.svg Németország
Flag of Italy (1861-1946) crowned alternate.svg Olaszország

Flag of the Soviet Union 1923.svg Szovjetunió
Flag of the United Kingdom.svg Egyesült Királyság

Haderő

500 000 finn katona a karéliai térségben
220 000 német katona a finnországi Lappföldön
900 000–1 500 000 katona

Veszteségek

63 204 halott és eltünt
158 000 sérült
2377-3500 szovjet hadifogságba esett
939 polgári áldozat a légi támadásokban
190 polgári áldozat a szovjet partizánok által
200 000 halott és eltünt
385 000 sérült
190 000 betegségek miatt hosszabb korházi ápolásra szorult
(pl. fagyási s.)
64 000 hadifogságba esett
4000-7000 polgári áldozat

A háborút négy fő részre lehet bontani:

* Finn 1941-es offenzíva.
* Állóháború 1942–1943-ban.
* Szovjet ellentámadás 1944-ben.
* Fegyverszünet és békekötés.

A finn és szovjet csapatok közötti harci cselekemények 1944. szeptember közepén értek véget, gyakorlatilag döntetlen eredménnyel: egyik fél sem tudott a másikkal szemben jelentős teret nyerni. A „folytatólagos háborút” végül az 1947-es párizsi békeszerződés zárta le. Az itt lefektetett korlátozások a mai napig érvényben vannak Finnországgal szemben.

A moszkvai fegyverszünetet a lappföldi háború követte, mikor a finn haderő a német csapatok ellen fordulva közel nyolc hónap alatt, 1945. április végére az országból a norvég határig szorította őket vissza