Ugrás a Főoldalra!

Felavatták a Magyar Rádió székházát

1928. október 25-én felavatták a Magyar Rádió mai székházát Budapesten.

Az intézmény székháza az akkori Sándor, a mai Bródy Sándor utcában épült fel. Akkor ott kapott helyet a Magyar Távirati Iroda (MTI) is, amely az 1950-es évek elején önálló épületbe költözött a Naphegyre. A rádió előzménye, a vezetékes telefonhálózatra épülő "Beszélő Újság", Puskás Tivadar találmánya 1893-tól működött. A Magyar Rádió első műsorát 1924. március 15-én sugározták középhullámon egy 250 watt teljesítményű adóval, a rendszeres műsorszórás 1925. december 1-jén indult meg. Az egész ország területén hallható adás sugárzásához szükségessé vált egy nagy teljesítményű adó felépítése, helyszínnek Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részét választották, az adótornyot 1928 áprilisában helyezték üzembe. A rádióelőfizetők száma viharos gyorsasággal nőtt, 1933-ra meghaladta a háromszázezret, így újabb fejlesztés vált szükségessé, az év végén átadták a 284 méter magas, szivar alakú lakihegyi tornyot, Európa akkor legmagasabb építményét.

1928. október 25-én avatták fel a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és Telefonhírmondó új székházát, Gerlóczy Gedeon tervei alapján, a Főherceg Sándor (ma Bródy Sándor) utca 7. szám alatt. 1932 és 1936 között Münnich Aladár, majd 1939–1944 között Cséry Miklós tervei alapján újabb bővítésekre került sor. 1945 februárjától megindult a stúdiópalota háború utáni helyreállítása, 1949 novemberében az udvaron Szabó István tervei alapján felépült a vendégek fogadására és a rádiós műhelymunka serkentésére a Pagoda épülete. Később az épülettömbben lévő újabb ingatlanok birtokbavételével terjeszkedett a rádió.

A "Sándor utcai hangház" épületei részesei voltak a történelem nagy eseményeinek, így például 1938-ban az Eucharisztikus Kongresszusra és a Szent István-évre érkező zarándokok egyik szervező és központi közvetítő helyéül szolgált. A második világháború idején a rádió szerepet vállalt a lakosság riasztásában, tartotta a kapcsolatot a fronton harcoló katonákkal, 1944. október 15-én főszerepe volt Horthy kormányzó sikertelen kiugrási kísérletében. A koncepciós perek (1949) idején a Mindszenthy- és Rajk-per innen hangzott el először. 1956. október 23-án éjjel voltaképpen itt robbant ki a fegyveres felkelés és szabadságharc. Majd a közszolgálati rádió a szabadság rádiójává vált, Szabad Kossuth Rádió néven. Az új magyar gazdasági mechanizmus kihirdetése és az 1968-as csehszlovákiai eseményekről beszámoló hírek is innen kerültek az éterbe. A köztársaság 1989-es kikiáltásának és a szabad választásoknak is itt adtak hangot először.

A közmédia 2011-ben megkezdett integrációjának jegyében a közszolgálati rádióadók hír- és hírháttér műsorai 2013. július 21-étől már a közmédia óbudai, Kunigunda úti gyártóbázisán készülnek, de Bródy Sándor utcai épületegyüttes jelenleg is otthona a rádiónak, ahol az archívum és az MTVA múzeuma és könyvtára található.

forrás: MTVA