Ugrás a Főoldalra!

A Frankhamisítási ügy törvényszéki tárgyalása

szerző:
Szegő Iván Miklós (HVG - részlet)

"1926 májusában" hoztak ítéletet a Horthy-korszak egyik legnagyobb botrányperében, a tragikomikusan alakuló „frankhamisítási ügyben”. A csalást Hollandiában leplezték le, a francia lapok csináltak belőle világbotrányt, miközben itthon a magyar kormány próbálta eltussolni az ügyet – nemzetközi szinten pedig Anglia támogatta ebben Budapestet.

A holland nagyvárosban, Amszterdamban próbálkozott két hamis ezerfrankos beváltásával egy nyugdíjas magyar huszárezredes 1925. december 14-én. Jankovich Arisztid hiába ügyeskedett, lebukott. „Az egyik banktisztviselő gyanúsnak találta a bankjegyeket, türelmet kért, és közben értesítette a hatóságokat. A kiérkező rendőrök lefogták a hadfit, aki éppen azzal foglalatoskodott, hogy harisnyájába újabb ezerfrankosokat rejtsen. A holland rendőrök zavarát növelte, hogy a gyanúsított a magyar Külügyminisztérium futárigazolványát lobogtatta, s állítólagos diplomatastátusára hivatkozva próbálta kivonni magát az eljárás alól” – írja Ablonczy Balázs történész a Rubicon folyóiratban 2005-ben megjelent „Összeesküvés a frank ellen” című tanulmányában.

A botrány hamarosan a magyar politikai legmagasabb szintjéig jutott, ugyanis a holland rendőrség megtalálta Jankovich és két társa szállodai szobájában – egy hamis frankokkal teli bőrönd mellett - a nyugalmazott ezredes noteszét is. A noteszből kiderült, hogy Nádosy Imre budapesti rendőrfőkapitány „teljes mértékben tisztában volt az akcióval”. A nyomozásba a francia, a holland és a magyar rendőrség is bekapcsolódott, s egymás után buktak le a hamis frankot terítő megbízottak.

Még decemberben őrizetbe vették Rába Dezsőt, Windischgrätz Lajos herceg titkárát, majd 1926 januárjában a herceget is. A korábbi közélelmezési miniszter, Windischgrätz Jankovich tiszttársa volt a hadseregben, és alighanem a herceg játszott szerepet a frankhamisítási akció finanszírozásában és szervezésében. (A herceg annak az Alfred Windischgrätznek volt az unokája, aki 1848-49-ben az osztrák császári csapatokat vezényelte Magyarország ellen.) Ám Windischgrätz Lajost nem tekinthetjük az egész akció „fejének”, mert az ügynek jelentős politikai vonatkozásai is voltak, amelyek teljes körűen mindmáig nem tisztázottak, de például Teleki Pál volt miniszterelnököt és Bethlen István kormányfőt is hírbe hozták.

forrás: HVG