Ugrás a Főoldalra!

Fürst Sándor és Sallai Imre statáriális kivégzése

A kommunista.net írása (részlet)

(...)1932 nyarán elkeseredett politikai harc bontakozott ki Magyarországon: kommunisták életéért, a statárium visszavonásáért folyt a küzdelem. A horthysta rendőrség kezei közé került Sallai Imre, Fürst Sándor, Karikás Frigyes, Kilián György — a KMP Titkárságának tagjai valamint néhány társuk. Megrendítő volt letartóztatásuk híre, és fokozódott a megrendülés, amikor ismertté vált, hogy a kormány a lefogottak egy részét rögtönítélő bíróság elé állítja. Az uralkodó körök, hogy megfélemlítsenek mindenkit, aki a horthysta rendszer megdöntéséért küzd, elhatározták, hogy kommunistákat akasztanak.

Amint kitudódott, hogy a kormány statáriális merényletre készül, itthon és külföldön tiltakozó kampány indul. A nemzetközi akció fő szervezői a kommunista pártok, de részt vesznek benne a szociáldemokraták és a polgári értelmiség számos kiemelkedő képviselője is. E megmozdulás az előretörő fasizmus és az antifasiszta erők közötti harc részévé vált.

Legkiterjedtebb az akció Németországban. Különböző szervezetek, munkások és értelmiségek csoportjai tiltakozó táviratokat és leveleket küldenek a magyar bírósághoz, a kormányhoz, illetve a követséghez. Felemelik szavukat olyan kimagasló személyiségek, mint Thomas Mann, Bertolt Brecht, Ludwig Renn, Ernst Toller, Anna Seghers.

Franciaországban az akciók során a magyar követség előtt heves tüntetést rendeztek. Léon Blum és Paul Faure is küldött a Francia Szocialista Párt nevében tiltakozó táviratot a magyar kormányhoz. Óvást emelt a készülő gaztett ellen Herriot francia miniszterelnök. Felemelte szavát Sallai és Fürst védelmében Romáin Rolland és Henri Barbusse, a nemzetközi békemozgalom e két kimagasló képviselője, továbbá André Gide és Louis Aragon.

Tiltakozó akció bontakozott ki Csehszlovákiában, Ausztriában és Romániában, kisebb méretű fellépés volt sok országban. Angliában a tiltakozók között volt a Független Munkáspárt elnöksége, továbbá FT. G. Wells, Bertrand Russell, John Galsworthy, az amerikai tiltakozók között találjuk Upton Sinclairt. A hazai megmozdulás erőteljesebb volt, mint a Rákosi-per idején. A KMP a statárium hírére Budapesten több kisebb tüntetést és gyárak előtt röpgyűlést szervezett, nagy számban terjesztette röpiratait a készülő gyilkosság ellen, s tiltakozó fellépéseket, aláírások gyűjtését kezdeményezte. Néhány nap alatt több mint száz munkáscsoport küldött levelet több ezer aláírással: „Tiltakozunk az ellen - írják -, hogy osztályharcos munkásokat kivégezzenek azért, mert harcoltak a munkásság jogos követeléseiért, a válság és a munkanélküliség ellen." Követelik a lefogottak szabadon engedését.

A Vörös Segély felkérésére értelmiségiekből statáriumellenes bizottság alakult Vámbéry Rusztem polgári radikális ügyvéd vezetésével. Ez a bizottság szintén petítiós kampányt indított a rögtönítélő bíráskodás ellen; néhány nap alatt több ezer aláírást gyűjtött. Követelték, hogy Sallaiékat rendes bíróság elé állítsák. A Népszava 1932. július 28-án hírül adja, hogy a Pártvezetőség elnöksége követeli a folyamatba tett statáriális eljárás megszüntetését és a statárium visszavonását. Elítéli a rögtönbíráskodást „az emberiesség és a politikai okosság szempontjából", mert az „egész művelt világ felháborodását hívná ki". Ugyanakkor elutasítják még a Vámbéryék által szervezett akció támogatását is, és aláírások gyűjtése miatt újabb kizárásokat eszközölnek a szakszervezetekben. Miközben folyt a harc Sallai és Fürst életéért, az SZDP tiltakozó gyűléseket hívott össze és tartott az OTI-szolgáltatások leszállítása miatt! A statáriummal kapcsolatban viszont csak az uralkodó körök jobb belátására, „politikai okosságára"
volt hajlandó apellálni, és szembefordult mindenféle tömegakcióval. Nemcsak tartózkodott minden ilyen kezdeményezéstől, hanem a mások által indított akciók szemérmetlen elgáncsolásának politikáját követte.

Július 29-én Sallait és Fürstöt vérbíróság elé állították, rövid bírósági komédia után halálra ítélték, és még aznap délután kivégezték. (...)

forrás: kommunista.net