Ugrás a Főoldalra!

A Gömbös kormány nemzeti munkaterve
(Jelentősebb pontjai)

 

I. Bel- és külpolitika

1. Politikánk célja
Politikánk célja a magyar nemzet megerősítése, felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása. Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó s erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított független nemzeti állam keretén belül valósítható meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintjük.

2. Külpolitikánk feladata
Külpolitikánk feladatának tartjuk biztosítani a magyar nemzetállam részére azt a szerepet, amely nemzetünket múltjánál, földrajzi helyzeténél és történelmi hivatottságánál fogva megilleti.

3. Revízió, kisebbségi jogok, a dunai államok együttműködése Minden békés eszközzel arra törekszünk, hogy a békeszerződések a jog és az igazság szellemében revízió alá vétessenek. Súlyt helyezünk a kisebbségi jogok teljes érvényesítésére és nem zárkózunk el a dunai államok együttműködése elől.

II. Alkotmányjog és közigazgatás

4. Országgyűlés
Olyan országgyűlést akarunk, amely a nemzeti közvélemény hű tükrözője és emellett az ország minden dolgozó rétegének képviselője.

5. Választójog
Szükségesnek tartjuk a választójog reformját, a titkosság elvének érvényesítése alapján, de a nagy nemzeti érdekek legmesszebbmenő megóvásával.

6. Közjogi és államigazgatási berendezésünk Közjogi és államigazgatási berendezésünket - a mai kor követelményeinek figyelembevételével, de a hagyományokban rejlő erkölcsi erők megóvásával - úgy kívánjuk átalakítani, hogy ez a közjogi és államigazgatási berendezés a nemzeti erők maximumát bocsáthassa a nemzeti célok megvalósítása végett a nemzet vezetőinek rendelkezésére.

7. Az egyéni szabadság elvének biztosítása
Az egyéni szabadság elvének teljes érvényesülésére törekszünk, addig a határig, ameddig ez a szabadság a nemzeti közösség érdekeit nem veszélyezteti. Ezt az elvet a munkaviszony szabályozása tekintetében is irányadónak tartjuk.

8. Az egyesületi és gyülekezési jog
Az egyesületi és gyülekezési jog szabályozásánál irányelvünk, hogy minden egyesületnek és gyülekezésnek közvetlenül vagy közvetve a nemzeti erők meghatványozását kell szolgálnia.

9. Sajtópolitika
A sajtószabadság fenntartása nemzeti érdek addig a határig, amíg a sajtó valóban a nemzet érdekeit szolgálja.

10. A társadalmi egyesületek összevonása
Tekintettel arra, hogy a társadalmi szervezkedés terén túltengés mutatkozik, szükségesnek tartjuk a hasonló célú társadalmi egyesületek összevonását.

11. Közigazgatás
Jó, olcsó, gyors és a nép szeretetétől áthatott közigazgatást akarunk, amely mindenkinek egyenlő mértékkel mér és az állampolgárok teherviselő képességéhez szigorúan alkalmazkodik.

12. Nagyobb területi hatóságú közigazgatási egységek A gyors és eredményes közigazgatás megvalósíthatása végett az ország egyes részeit nagyobb területi hatósággal bíró közigazgatási egységekben foglaljuk össze, a vármegyék ősi intézményének tiszteletben tartása mellett.

13. Tisztviselői pragmatika
Megvalósítani kívánjuk a tisztviselői pragmatikát, amely arra lesz hivatva, hogy intézményesen szabályozza a tisztviselők jogállását, jogait és kötelességeit. Ezzel kapcsolatban a tisztviselői fegyelmi jog reformját is keresztülvisszük.

14. A polgári közigazgatás egységes irányítása Szükségesnek tartjuk egy legmagasabb képesítésű tisztviselőkből alkotandó szerv útján, a polgári közigazgatás egységes irányítását biztosítani.

15. Szakszerű szelekció a közigazgatási tisztviselői kar kiegészítésénél és előléptetésénél Az előléptetéseknél és a közigazgatási tisztviselői kar kiegészítésénél a szakszerű szelekció szempontjából indulunk ki s evégből használhatóság, különösen pedig vezetésre való alkalmasság szempontjából szigorú elveket fogunk alkalmazni.

16. A tisztviselői illetmény és nyugdíjügy rendezése Rendezni óhajtjuk a tisztviselői illetmény és nyugdíjügyet.

17. A felelősség elvének érvényesítése a közigazgatásban A közigazgatási szervezet minden megnyilatkozásában érvényt fogunk szerezni a felelősség elvének.

18. A kisebb állások szaporítása
A magyar ifjúság jövőjének, érvényesülésének biztosítását a legsürgősebb nemzeti és szociális feladatok egyikének tartjuk, ezért az államigazgatás keretében is igyekezni fogunk a közigazgatásban túltengő magas állások lebontásával és a racionalizálási elvek szemmel tartásával inkább a kisebb állásokat szaporítani.

19. Az álláshalmozás megszüntetése
Intézményesen lehetetlenné akarjuk tenni a közszolgálatban az álláshalmozást.

20. A tisztviselői összeférhetetlenség
A tisztviselői összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a legszigorúbban kívánjuk alkalmazni. A közéleti tisztaság követelményeit minden személyi tekintet nélkül érvényesíteni fogjuk, de hatályosabb védelmet nyújtunk a közélet minden tényezőjének az alaptalan gyanúsításokkal szemben.

III. Állampénzügyek

21. A pengő értékállandóságának biztosítása
A pengő értékállandóságát minden eszközzel biztosítani kívánjuk.

22. Az aranyfedezeti rendszer fenntartása
Az aranyfedezeti rendszert mindaddig, amíg a Vezeető európai államok e rendszer alapján állanak, változatlanul fenntartani kívánjuk.

23. Az államháztartás egyensúlyának biztosítása
Az államháztartás egyensúlyát minden körülmények között biztosítani és fenntartani kívánjuk.

24. A közterhek arányosítása
A túlzott közterhek az állampolgárok és velük a nemzet további elszegényedését idézik elő. Ezért a viselendő közterheket helyes arányba kívánjuk hozni a nemzeti jövedelemmel. Ezt azonban nem lineáris csökkentésekkel, hanem az állami funkciók és intézmények körének helyes kiválogatásával kívánjuk elérni.

25. Adó- és illetékrendszer
A gazdasági élet és különösen a termelés szempontjait fokozottabban figyelembe vevő, emellett igazságos és arányos közteherviselést biztosító és lehetőleg egy-szerű adó és illetékrendszert akarunk.

26. Szigorú adómorál
Szigorú adómorált kívánunk, de ezzel szemben az államkincstár részéről is fokozattan érvényesíteni óhajtjuk az igazság és méltányosság követelményeit.

IV. Igazságügy

27. Igazságügyi célkitűzéseink
Igazságügyi kormányzatunk nem törekszik mindenáron új jogszabályok alkotására. A jogszabályok pontos és lelkiismeretes megtartása és az életbe való átvitele fokozott gondoskodásunk tárgya.

28. A jogszabályok alkotásánál irányadó szempontjaink Amennyiben jogszabályok alkotására kerül a sor, mindig szem előtt kell tartani, hogy a törvények megtartását nem a megszegésükre mért büntetés súlya, hanem a törvények tartalmának az erkölcs és a lelkiismeret parancsaival egyező volta biztosítja.

29. A jogszabályok igazi rendeltetése
Törekedni fogunk arra, hogy jogszabályaink ne a gyengébbet a termelő munkában való részvételtől elriasztó tilalomfák és útvesztők legyenek, hanem útjelző táblák a gazdasági, társadalmi és államélet szövevényes útjain.

30. Gyors, olcsó és egyszerű jogszolgáltatás
Gyors, olcsó és egyszerű jogszolgáltatást akarunk. Az igazságszolgáltatás nem tart lépést a mai gazdasági élet ütemével. Ennek az állapotnak a megszüntetését kötelességünknek tartjuk. Az eljárási jognak ehhez szükséges átalakítását meg fogjuk valósítani.

31. Gazdasági, hitelpolitikai és büntetőjogi törvényeink Gazdasági és hitelpolitikai törvényeinket a gazdasági élet változásainak megfelelően olyan módon óhajtjuk megreformálni, hogy azokban a magyar nemzet sajátos lelki és gazdasági tulajdonságai teljes mértékben figyelembe vétessenek. Ugyanezt az elvet óhajtjuk érvényesíteni a büntető jogszabályok alkotásánál is.

32. Jogvédelem a termelő és alkotó munka számára
A termelő és alkotó munka útjából el fogjuk hárítani a termelést és alkotást szükségtelenül akadályozó intézményeket és rendelkezéseket. A nemzet érdekeihez alkalmazkodó termelő munka számára, annak bármily módon történő megakadályozásával szemben, hatályos jogvédelmet fogunk biztosítani.

33. A család, nemzet, vallás, hatóságok, hadsereg és őrtestületek védelme A társadalmi és állami élet alapját alkotó intézmények: a család, a nemzet, a vallás, a hatóságok, a hadsereg, valamint az őrtestületek intézményes jogvédelmének fenntartása és hatályossá tétele különös gondunk lesz.

V. Termelési politika

34. A magántulajdon és a kapitalizmus
Közgazdaságunkat a magántulajdon elvén és a kapitalista termelés formái között akarjuk fenntartani. Utóbbinak a nemzet egyetemére káros kinövéseit erős kézzel igyekezünk lenyesni.

35. A nemzeti termelés folytonosságának biztosítása Nemzeti termelésünk folytonosságát minden eszközzel biztosítani akarjuk. Nemzeti céljaink érdekében azt fejleszteni, jövedelmezővé és teherbíróvá akarjuk tenni. Minden erővel és reális eszközökkel a gazdasági vérkeringés megindulását fogjuk szorgalmazni.

36. Termelési politikánk vezető gondolata
Termelési politikánk vezető gondolata, hogy a termelést minél olcsóbbá s ilyen módon eredményessé is tegyük.

37. A termelés és a fogyasztás összhangja
Termelésünk és fogyasztásunk összhangba hozását és nemzetünk megélhetési viszonyainak javítását nem a tömegek életszínvonalának lesüllyesztésével, hanem olyképp akarjuk megoldani, hogy az összes termelő erők serkentésével, helyes szervezésével és tevékenységüknek a szükségletekhez igazodó irányításával minél több valódi értéket produkáljunk. Sem a fukarság, sem a pazarlás nem ideálunk. A jövedelmi és vagyoni viszonyokon felül való költekezésnek széles rétegekben lábra kapott szokását kiküszöbölni kívánjuk.

38. A nagy tömegek megélhetését biztosító termelési ágak kezdeményezése A nemzet minél szélesebb rétegeit kívánjuk a nemzeti termelő munka szolgálatába állítani. Olyan termelési ágakat fogunk tehát kezdeményezni, amelyek aránylag nagyobb tömegeknek biztosítanak megélhetést.

39. A kis- és középexisztenciák szaporítása
Mind a mezőgazdaságban, mind az iparban minél több gazdaságilag egészséges, termelő kis-és középexisztencia életfeltételét kívánjuk biztosítani.

40. Az állami beavatkozás korlátai
A nemzeti termelő munkában az állami beavatkozást csak e munka tervszerű irányítására, ellenőrzésére és mintaüzemek létesítésére akarjuk korlátozni. Egyébként az egyéni kezdeményezésnek szabad teret akarunk biztosítani.

41. Vámpolitikánk
Vámpolitikánkban a nemzet összességének érdekeit kívánjuk figyelembe venni. A világgazdasági helyzethez alkalmazkodva, olyan vámrendszert kell felállítanunk, amely megvédelmezi belső termelésünket, de az árak megdrágítására nem nyújt módot.

42. Az érdekképviseleti rendszer kiépítése
Az érdekképviseletek szerves, okszerű kiépítését szorgalmazzuk a gazdasági élet minden vonalán. Ez érdekképviseletek összhangzatos együttműködésével kívánjuk előmozdítani az egyes termelési ágak egyensúlyát.

43. Szociálpolitika
Az érdekképviseleti rendszer kiépítése kapcsán meg akarjuk oldani a dolgozó társadalom erkölcsi és anyagi érdekeinek megvédelmezésére és gondozására hivatott szociálpolitika összes időszerű feladatait. A munkaközvetítés, a munkabíráskodás, a betegség, rokkantság, öregség s a munkanélküliség elleni biztosítás ügyének szerves és intézményes rendezését ez érdek-képviseleti rendszer keretein belül szorgalmazzuk. A társadalombiztosítási intézmények reformját szükségesnek tartjuk.

44. A munkanélküliség leküzdése
Addig, amíg a gazdasági élet válsága tart, a munkanélküliség leküzdése céljából állami feladatnak ismerjük el a munkanélküliek foglalkoztatásának irányítását. A munkaközvetítés kérdését véglegesen rendezni kívánjuk.

45. Munka és nem segély
Munkaképes emberek munkanélküliség címén való segélyezésének elvi ellenségei vagyunk s a munkanélkülieket csak munka ellenében támogatjuk.

VI. Mezőgazdaság és birtokpolitika

46. Tervszerű mezőgazdasági termelés
Tervszerű mezőgazdasági termelést kívánunk, a belső szükséglet igényei és a kiviteli lehetőségek szerint irányítva.

47. Mezőgazdasági termelésünk fokozatos átállítása Mezőgazdasági termelésünket fokozatosan át akarjuk állítani. Egyrészt a nagyobb tömegek eltartására alkalmas exportképes m?velési ágakra, másrészt olyan m?velési ágakra, melyek ipari termelésünknek nyersanyagot szolgáltatnak. Törekedni fogunk arra, hogy mezőgazdaságunk egységes, lehetőleg kevés típusú termelvénnyel jöjjön piacra.

48. A mezőgazdasági kísérletügy és szakoktatás fejlesztése Intézményesen fogjuk fejleszteni a magyar mező-gazdasági kísérletügyet és a mezőgazdasági szakoktatást.

49. Magán-mintagazdaságok létesítése
Minden lehető adó- és illetékkedvezménnyel igyekezni fogjuk a magán-mintagazdaságok létesítését elősegíteni.

50. Vízügyek
A vízügyek rendezése és ezzel kapcsolatban az öntözés és vízellátás kérdése gondoskodásunk tárgya lesz.

51. Telepítési politikánk
A birtokmegoszlás egészséges kialakításának elő-mozdítása végett egészséges telepítési politika kezdeményezésére és végrehajtására fogunk törekedni. Ebbeli törekvésünkben magasabb nemzeti érdeket tartva szem előtt, vigyázni fogunk arra, hogy a termelés folytonossága és eredményessége csorbát ne szenvedjen.

52. Telepítési alap létesítése
Birtokpolitikai és telepítési célokra az állami elővásárlási jog gyakorlása kapcsán megfelelő telepítési alapot kívánunk létesíteni.

53. A hitbizományi rendszer reformja és kiterjesztése A hitbizományi rendszert megfelelő korrektívumoknak kívánjuk alávetni. Ki akarjuk azonban terjeszteni ezt a rendszert a kis- és középbirtokra is.

54. A szövetkezeti önsegítés előmozdítása. A falu Elősegíteni óhajtjuk a szövetkezeti önsegítés minden életre való, reális formáját. Különös súlyt helyezünk a falusi nép hitelét, gazdálkodását, fogyasztását, termelését és értékesítését előmozdító szövetkezeti mozgalom kifejlődésére. Az Országos Központi Hitelszövetkezet és a kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek működési körét főként a mezőgazdasági kisbirtok hiteligényeinek fokozottabb kielégítésére kívánjuk korlátozni. Megfelelő szerv útján gondoskodni kívánunk arról, hogy a szövetkezetek működése és irányítása az igazi szövetkezeti szellem és a valódi altruizmus jegyében történjék.

VII. Iparpolitika

55. Iparpolitikánk
Iparunkat az egyetemes nemzeti termelés szerves részének tartjuk. Életképes iparágainkat fejleszteni fogjuk. Iparpártolásunk azonban nem mehet más termelési ág rovására.

56. Iparfejlesztési politikánk irányelvei
Iparfejlesztési politikánk különösen a hazai nyersanyagot feldolgozó és mezőgazdasági termékeinket kikészítő iparunk támogatását fogja szolgálni. Minden eszközzel elősegíteni kívánjuk az eddig külföldre exportált nyersanyagok belföldi feldolgozását. Különös figyelemmel leszünk azokra az iparágakra, amelyek a hazai tömegfogyasztás érdekeit szolgálják.

57. Összhang a nagy-, közép- és kisipar között
A nagy-, közép- és kisipar munkájának helyes megosztása és megszervezése útján biztosítani óhajtjuk az ipari termelés harmonikus együttműködését.

58. A háziipar fejlesztése
Különös gondot kívánunk fordítani népünk művészi motívumokban gazdag háziiparának fejlesztésére és ennek kiviteli lehetőségét minden eszközzel előmozdítjuk. Nagy gondot fordítunk a falusi nép saját szükségleteit kielégítő és fölös munkaerejét hasznosító háziparágak serkentésére.

59. Az ipari cikkek áralakulásának befolyásolása
Az ipari termelést összhangba kívánjuk hozni a fogyasztás érdekeivel. Egészséges befolyást kívánunk gyakorolni az ipari cikkek igazságos áralakulására. Indokolatlan nyerészkedést tűrni nem fogunk. E célból az ármegállapító bizottság fenntartását és helyes irányú átszervezését tartjuk szükségesnek.

60. Az energiatermelés tervszerű irányítása
Az energiatermelés és elosztó hálózat, valamint egyes alapvető fontosságú iparágak tervszerű és a köz szempontjait érvényesítő irányítása előfeltétele lévén a nemzeti termelés harmonikus kifejlesztésének, ez a feladat különös gondoskodásunk tárgya lesz.

VIII. Kereskedelmi politika

61. A hazai nyersanyagtermelés előmozdítása
A természettudományi kutatást, elsősorban a technikai kutatást hatványozottabb mérvben akarjuk beállítani nemzetgazdaságunk szolgálatába. Az ország szűkös nyersanyaghelyzetét javítani óhajtjuk. A hazánkban fellelhető és termeszthető nyersanyagok legcélirányosabb feldolgozását, valamint új hazai lelőhelyek felkutatását szükségesnek tartjuk, különösen abból a célból, hogy a külföldi anyagok hazai anyagokkal és termékekkel legyenek pótolhatók. A magyar természettudomány és a technikai kutató munka szellemi termékeinek exportját elő fogjuk mozdítani.

62. Az egészséges kereskedelem támogatása
Az egészséges kereskedelmet a legmesszebbmenően kívánjuk támogatni, de viszont a feleslegesen túlzott közvetítőhálózatot ki akarjuk küszöbölni, hogy ezáltal a termelőt és a fogyasztót minél közelebb hozzuk egymáshoz.

63. Átmenő és idegenforgalom
Dunavölgyi központi fekvésünkben adott lehetőségeket nagyszabású átmenő kereskedelmi forgalom kifejlesztésére akarjuk felhasználni. Nagy súlyt helyezünk idegenforgalmunk fejlesztésére is.

64. Külkereskedelmi politikánk
Külkereskedelmi politikánkat elsősorban külföldi felvevő piacok megszerzésére óhajtjuk beállítani. Exportpolitikánkat egységes vezetés alá fogjuk helyezni.

65. A külkereskedelem és a magyar termelés Tervszerűen irányított külkereskedelmünknek féltő gonddal kell szolgálnia a magyar termelés jó hírét és a magyar termékek kiváló minőségét.

66. A márkázási törvény kiterjesztése
Exportunk kifejlesztése érdekében a márkázási törvényt ki akarjuk terjeszteni.

67. Közlekedési, politikánk célja
Közlekedési szervezetünk nem lehet öncél; hanem csupán a nemzeti termelés és értékesítés eszköze, ezért közlekedési politikánkat gazdasági politikánk szolgálatába kívánjuk állítani.

68. Vasút, posta, távíró és telefon
A vasutakat, a posta-, távíró és telefonüzemet nem tekintjük csupán haszonszerzésre irányuló állami intézményeknek. Mindezek tarifáit olyképpen kívánjuk megállapítani, hogy a termelés ügyét szolgálják.

69. Úthálózatunk kiépítése
Úthálózatunk tervszerű kiépítését és fenntartását elsőrendű feladatnak tartjuk.

70. A gépjárműforgalom fejlesztése
Gondos figyelmet kívánunk fordítani a gépjármű-forgalom fejlesztésére, szem előtt tartva annak szükségét, hogy a vasutak és a gépjárművek harmonikusan szolgálják a forgalom lebonyolítását és fokozását.

71. A légiforgalom fejlesztése
Különös gonddal kívánunk lenni légiforgalmunk fejlesztésére, különösen pedig nemzetközi légiforgalmunk további kiépítésére, hogy így, ha szerény eszközökkel is, a világszerte mindenhol fejlődő légiforgalomba be tudjunk kapcsolódni.

72. Víziutak kihasználása
Törekedni fogunk vízi utaink minél gazdaságosabb kihasználására.

73. Közüzemek
A közüzemek tekintetében elvünk az, hogy a termelés irányítása és általában a közérdek szempontjából szükséges üzemeket fenntartjuk. Az egyéb közüzemeket, amelyek a magángazdálkodásnak indokolatlan versenyt támasztanak és közérdeket nem szolgálnak, megszüntetjük.

IX. Hitelpolitika

74. Hitelpolitikánk
A hitelt eszköznek tekintjük a nemzeti termelés szolgálatában. A nemzeti építőmunkába beilleszkedő hitelt teljes védelemben részesítjük, de mindent el fogunk követni a tisztán öncélú kiuzsorázó hitelpolitika lehetetlenné tételére.

75. Hitelellátásunk javítása
Hitelügyi politikánk homlokterében az olcsó és bőséges hitel előfeltételeinek megteremtése áll, mert termelésünket a mai szűkös és drága hitelellátás béklyóiból ki akarjuk szabadítani.

76, A belső tőkeképződés elősegítése
Minden eszközzel elő akarjuk segíteni a belső tőkeképződést s az így felhalmozandó tőkéket a nemzeti termelés szolgálatába állítani.

77. A hitelszervezet egyszerűsítése
Hitelszervezetünket egyszerűsíteni és működését ezzel olcsóbbítani akarjuk. Az azonos célú és üzletkörű szervek számát összeolvasztás útján apasztani kívánjuk.

78. A hitelszervezet és a hitelélet működésének figyelemmel kísérése A hitelszervezet működését és a hiteléletet az egyetemes nemzeti érdekek szempontjából fokozott figyelemmel fogjuk kísérni.

79. A külföldi adósságok rendezése
Külföldi adósságaink rendezése, azoknak elviselhetővé tétele és a fennálló termelési és értékesítési viszonyokkal való összhangba hozatala gondoskodásunk különös tárgya.

80. A külföldi hitelek ellenőrzése
Gátat akarunk vetni a nemzet további eladósodásának. Újabb külföldi hiteleket csak tervszerűen és lehetőleg gyorsan amortizálódó, produktív célokra veszünk igénybe. A külföldi hitelek igénybevételét fokozott ellenőrzés alá kívánjuk helyezni.

81. A mezőgazdasági és ipari termelési hitel
Gondoskodni fogunk arról, hogy a mezőgazdasági termelési hitel a mezőgazdasági termelés sajátságaihoz igazodjék. Ugyancsak gondoskodni kívánunk a középipar és kisipar hitelellátásnak megkönnyítéséről.

82. A gazdasági egyedek létének és termelőképességének biztosítása Kűlőnös gondunkat fogja alkotni, hogy a gazdasági egyedek létét és termelőképességét akkor is biztosítsuk, ha azok hitelképessége a válság folyamán átmenetileg csorbát szenvedett.

X. Kultúrpolitika

83. Magyar faji sajátságokban gyökerező kultúrpolitika Magyar faji sajátságokban gyökerező, keresztény erkölcsön és világnézeten felépülő nemzeti kultúrát akarunk.

84. Kultúrpolitikánk
Egészséges nemzeti fejlődés csak a gazdasági és kulturális fejlődés előfeltételeinek egyidejű biztosításával lehetséges. Kultúrpolitikánkat ezért a mai gazdasági helyzetből következő takarékossági szempontok figyelembevételével, de a nemzeti kultúrfejlődés céltudatos előmozdításának szellemében fogjuk irányítani. Nagy súlyt helyezünk a korszerű fejlődésnek meg-felelően a műszaki ismeretek terjesztésére.

85. A lelki válság leküzdése
A nemzetnevelés ügyét elsőrendű feladatunknak tekintjük. Kötelességünknek tartjuk az uralkodó lelki válság leküzdését, a nemzet lelki újjászületésének előmozdítását és az egységes magyar világnézet kialakítását. Nem ismerjük el a magas kultúra és népművelődés közt mesterségesen támasztott ellentét jogosultságát és a magyar nemzeti művelődés egysége és teljessége érdekében egyaránt fontos feladatunknak tartjuk magas kultúránk színvonalon tartását és népkultúránk hatványozott fejlesztését.

86. A felekezeti béke fenntartása
Valláspolitikánkban minden eszközzel a felekezeti béke fenntartására, megerősítésére s a közfunkciókat ellátó egyházi intézmények támogatására törekszünk.

87. A kulturális intézmények racionalizálása
Magas kultúránk európai színvonalát és nemzeti tartalmát jól bevált kulturális intézményeink megfelelő gondozásával, a nemzeti fejlődés ügyét szolgáló tudományos, művészeti, irodalmi törekvések okszerű és egyenletes támogatásával, értékes külföldi kapcsolataink ápolásával fogjuk biztosítani. Az életképtelennek bizonyult és szervezeti hibában szenvedő intézményeket az okszerű racionalizálás és a szakszerűség követelményeinek megfelelően kívánjuk átszervezni, összevonni avagy megszüntetni:

88. Kultúrintézményeink javadalmazása
A javadalomcsökkentések és intézményredukciók során végrehajtott pénzügyi természetű intézkedéseket, mihelyt anyagi helyzetünk megengedi, revízió alá fogjuk venni és jól bevált régi intézményeink javadalmait arányosan fogjuk megállapítani. Közkönyvtárhálózatunkat a tudományos szakkönyvtáraktól és egyetemes jellegű országos könyvtáraktól kezdve a falusi népkönyvtárakig céltudatos könyvtárpolitikával kívánjuk fejleszteni és kiépíteni.

89. Iskolapolitikánk
Az iskolákban az oktatás terén tapasztalható túlterhelés megszüntetésével kapcsolatban minden fokon nagyobb hangsúlyt adunk a nevelő munkának. A nép minden rétegének gazdasági érdekét érintő tankönyv- és tanszerügyet a jogosulatlan üzleti érdekek figyelmen kívül hagyásával az olcsó tankönyv és olcsó tanszer irányában kívánjuk végleg megoldani.

90. A népművelési és testnevelési intézmények át szervezése A nép széles rétegeinek művelődését és nemzeti nevelését erőteljes közművelődési politikával kívánjuk előmozdítani, s evégből népművelési és testnevelési szervezetünket, az e körbe tartozó intézmények korszerű átszervezésével és fejlesztésével kapcsolatban, szélesebb alapokra helyezzük.

91. Középiskolai reform
A középfokú közoktatás terén előkészíteni kívánjuk az általános műveltséget adó középiskolák és az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági szakoktatás szerves összeműködésén alapuló, a mai sokféle iskolatípus redukciójára vezető középiskolai reformot. A gyakorlati irányú középiskola-típusban különös nyomatékkal kívánjuk a mezőgazdaság szempontjait érvényesíteni.

XI. Nemzeti védelem

92. Honvédség és közbiztonsági szervek
Nemzeti önállóságunk biztosítása céljából különös súlyt kívánunk helyezni honvédségünk és a közbiztonsági szervek felkarolására. E szervek egyike sem állhat pártpolitikai célok szolgálatában.

93. Hadirokkantak, hadiözvegyek és frontharcosok
A hadirokkantakat, özvegyeket és árvákat tekintjük a világháború legsúlyosabb terheit viselő társadalmi rétegnek. A frontharcosok elhelyezkedését mind a közalkalmazás, mind a magánvállalkozás keretében erőteljesen támogatni kívánjuk.

XII. Népegészségügy

94. A népegészségügy felkarolása
A népegészségügy felkarolását és különösen a falusi egészségügyi szolgálat organikus kiépítését fontos feladatunknak tartjuk. A vidéki orvoshálózat és beteggondozás megszervezésénél különös figyelemmel leszünk a fiatal magyar orvosgeneráció érdekeire.

95: Egészségügyi politika
Egészséges nemzedékek nevelése érdekében a gyermekvédelmet, az anya- és csecsemővédelmet erősen ki fogjuk építeni. Ezek igazgatását egységesíteni akarjuk. A gyámügyi igazgatást megfelelően fogjuk átszervezni. Az orvostársadalom érdekeinek törvényes képviseletére orvosi kamarát fogunk létesíteni.

**
Minden program és így ez a munkaterv is annyit ér, mint amennyit megvalósítanak belőle. Erős elhatározásunk, hogy célkitűzéseinket szem előtt tartva, tervszerű munkával munkatervünket a nemzet javára mielőbb valóra váltjuk.

forrás: freepress-freespeech.com