Ugrás a Főoldalra!

A szegedi és a pécsi egyetem felállítása

Az Erzsébet Tudományegyetem egykori egyetem Pozsonyban, melynek jogutóda a Pécsi Tudományegyetem. Az egyetemnek olyan híres tanárai voltak, mint az orvosi és élettani Nobel-díjjal kitüntetett Szent-Györgyi Albert, vagy Heim Pál magyar gyermekgyógyász.

Az intézményt Pozsonyban 1912-ben állították fel, s még az év végén – I. Ferenc József engedélyével – felvehette a magyarok között népszerű Erzsébet királyné nevét. Eredetileg négy kart kívántak felállítani: jog- és államtudományi; orvostudományi; bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; mennyiségtani, természettudományi és mezőgazdasági kart. Az első három 1914 és 1918 között kezdte meg működését, a negyedik felállítására Pozsony cseh megszállása miatt már nem jutott idő. 1919 szeptemberében az egyetem összes tulajdonát birtokba vették a csehszlovák állami egyetem céljaira.

Az egyetem tanárainak és hallgatóinak egy része Budapestre települt, ahol a kolozsvári egyetem menekültjeivel 1920-ban és 1921-ben újraindították a fakultások működését. A két egyetem sorsát végül az *1921. évi XXV. törvénycikk rendezte oly módon, hogy a pozsonyi egyetem Pécsre, a kolozsvári pedig Szegedre került. A döntés idején Pécs még szerb megszállás alatt állt, ezért a költözködéssel várni kellett. Az 1923/24-es tanévben, Nagy József rektorsága idején véglegesen rendeződött az egyetem elhelyezése. A Pozsonyból áttelepült Erzsébet Tudományegyetem 1923. október 15-én Pécsett ünnepélyes megnyitóval kezdte meg működését.

A kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1872 és 1945 között működött.

1872. október 14-én a magyar képviselőház, majd 15-én a felsőház is megszavazta az 1872. évi XIX. törvénycikket, amely a kolozsvári székhelyű tudományegyetem létrehozásáról rendelkezik, és amely egyetem 1872. november 10-én ünnepi üléssel meg is kezdte működését. 1881. január 14-én kapja a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet, és örök időkre megalapítottnak nyilváníttatott. Az egyetem első rektora Berde Áron. Az egyetem negyedszázad alatt a magyar tudományosság egyik legfontosabb fellegvárává vált.

Minden félévben megjelentették a tanrendet (1888-tól almanach és tanrend). Ezek a füzetek ma is megtalálhatók a kolozsvári egyetemi könyvtárban. Ezekből meg lehet tudni, hogy ki és mit tanított, az órarendet, kik voltak az egyetem és a karok vezetői, hol laktak a tanárok, és milyen események történtek az egyetemen. Ezeken a füzeteken az egyetem neve többféleképpen szerepel.

 

  • Kezdetben Kolozsvári Magyar Királyi Tudomány-egyetem (1872),
  • majd Kolozsvári Magyar Királyi „Ferencz József” Tudomány-egyetem (1881, első félév),
  • Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz-József-Tudomány-egyetem (1881, második félév),
  • Kolozsvári "Ferencz József" Magyar Királyi Tudomány-egyetem (1898),
  • Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem (1903),
  • Kolozsvári M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem (1908).

 

1919. május 10-én az egyetem vezetősége ultimátumot kap a megszálló román hatóságoktól, hogy a tanárok tegyenek hűségesküt a román királyra, két éven belül tanuljanak meg románul, és akkor maradhatnak. A tanárok ezt a lehetőséget egyöntetűen elvetik. Május 12-én a román hadsereg erővel behatol az egyetem épületébe, a tanárokat és diákokat kitessékelik az utcára. Csupán személyes holmijukat vihetik magukkal.

Az elmenekült egyetem, rövid budapesti kitérő után, 1921 és 1940 között Szegeden működött.

Visszatérés Kolozsvárra

Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntést követően az egyetem részben visszatért Kolozsvárra, és egy új karral (közgazdaság-tudományi) bővült. A Szegeden maradt egyetemrész felvette a Horthy Miklós Tudományegyetem nevet.

Az egyetem „tanszékein többnyire olyan tudós professzorok munkálkodtak, akik azt vallották, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül Erdély minden odavaló embernek hazája. Ezek a professzorok fordultak szembe 1944 tavaszán a Sztójay-kormány zsidóellenes intézkedéseivel, és ugyancsak ők voltak azok, akik 1944. szeptember 29-én, amikor a magyar kormány elrendelte Kolozsvár kiürítését, az intézkedésnek ellenszegültek. Az egyetemi tanács szeptember 16-án úgy határozott, hogy tekintettel a kolozsvári magyarság minden társadalmi osztályhoz és vallásfelekezethez tartozó képviselőinek kérésére, az egyetem a helyén marad, és osztozik az erdélyi magyarság sorsában. Szeptember 17-én pedig az egyetem óvóhelyén megnyitották a tanévet.”

1944 őszétől, amikor Kolozsvár már orosz és román megszállás alatt volt, nevében már nem viselte Ferenc József nevét.

Végleges felszámolás

A Ferenc József Tudományegyetem 1945 májusában jogutód nélkül megszűnik, amikor román királyi rendelettel létrehozzák a magyar nyelvű állami egyetemet Kolozsváron, habár az új egyetem a megszüntetett egyetem tanári állományán alapul. Ez az egyetem még ugyanabban az évben felveszi a Bolyai Tudományegyetem nevet. 1959-ben, felsőbb pártrendelkezésre, egyesítik a román nyelvű Victor Babeş Tudományegyetemmel. Ettől kezdve Babeș–Bolyai Tudományegyetem néven működik a mai napig.

*1921. évi XXV. törvénycikk


a kolozsvári és pozsonyi m. kir. tudomány egyetem ideiglenes áthelyezéséről

1. § Székhelyüknek a trianoni béke következtében történt elvesztése miatt az 1872. évi XIX. törvénycikkel felállított kolozsvári m. kir. Ferenc József-tudományegyetem ideiglenesen Szegeden, az 1912. évi XXXVI. törvénycikkel felállított pozsonyi m. kir. Erzsébet királyné-tudományegyetem pedig ideiglenesen Pécsett nyer elhelyezést.

2. § Azt az időpontot, amelyben a két egyetem új székhelyén működését megkezdi, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg és ezt a nemzetgyűlésnek bejelenti.

3. § A szegedi állami szemkórház a Szegeden elhelyezett Ferenc József-tudományegyetem orvostudományi karának céljára és ez elhelyezési idejére a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcába vétetik át.

4. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és azt a vallás- és közoktatásügyi, a pénzügyi és a munkaügyi és népjóléti miniszter hajtja végre.

 

forrás: Wikipedia