Ugrás a Főoldalra!

Magyar Királyi Levente Mozgalom

A leventék

A trianoni békeszerződés a hazai katonai viszonyok terén is változást hozott. Az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartása helyett, a katonai előképzés legfontosabb színtere a leventeintézmény lett, ami kettős irányítás alatt működött. Az egyik az Országos Testnevelési Tanács volt, a másikat a tanács tábornoki rangú társelnöke vezette. Egy 1921. évi törvénycikk meghatározta, hogy az iskolát elhagyó férfiaknak 12 éves koruktól 21. életévük betöltéséig kötelezően részt kell venni a leventeképzésben.
A leventeintézmény elsősorban azt a célt szolgálta, hogy - elsősorban a sport terén - megadja azt a fizikai nevelést, ami az ifjúságot egy esetleges háborús szolgálatra is felkészíti és megedzi. Ezen kívül kialakította a tudatos nemzeti érzést is.

A leventeintézmény

Ez intézményekben az oktatók gyakran hivatásos tisztek voltak, akik elvárták az engedelmességet, és a fegyelmet. Az intézményről elterjedt szigorúság híre miatt, a leventemozgalom nem is volt túl népszerű. Ezért a honvédelemről szóló 1939. évi II. tc. az iskolai ifjúság részére kötelezővé tette a leventeképzést. A kormányzó pedig 1941. július 18-án rendeletileg a "Legfelsőbb Elhatározás" útján "az ifjúság katonás szellemű neveléséről és a testnevelés erőteljesebb végrehajtásáról" címmel szabályozta a kérdést. Felállították a Honvédelmi Minisztérium VIII. Csoportját "a testnevelési és sport vonatkozású ügyek intézésére".

 


A leventeképzés a következő feladatokból állt:

 

  1. Valláserkölcsi alapon nyugvó, katonás, hazafias nevelésből.
  2. Testnevelésből és egészségápolásból.
  3. Katonai előképzésből és légvédelmi oktatásból.
  4. Öntudatos állampolgári életre nevelésből.
  5. Az iskolában szerzett műveltség bővítéséből és emeléséből.

A képzést az ifjú leventék korához, szellemi adottságához és fizikai erőnlétjükhöz szabályozták. Így három korcsoportot hoztak létre:


I. korcsoport: a leventeapródok (12-14 évig).
II. korcsoport: az ifjúleventék (15-17 évig).
III. korcsoport: a leventelegények 17 évtől felfelé.



Minden egyes korcsoport végén gyakorlati vizsgát, ún. próbát kellett tennie a leventének. Ez az általános magatartás, testnevelés, egészségápolás, levente tudnivalók, leventeszolgálati szabályzatok gyakorlati ismeretéből állt, valamint a céllövészet, katonai előképzés, térképismeretek, honpolgári, honvédelmi és katonai alapismeretek biztos tudásából. Az életkor emelkedésével a követelmények színvonala is egyre magasabb lett.

Most bemutatunk néhány érdekes részletet a Leventekönyvből:

LEVENTE-KÖSZÖNTÉS: SZEBB JÖVŐT!

LEVENTEFOGADALOM:
Fogadom, hogy teljesítem levente-kötelességeimet, melyekkel Istennek, Hazámnak és honfitársaimnak tartozom!

LEVENTETÖRVÉNYEK

    1. A levente Istenfélő és hazájához mindhalálig hűséges.
    2. A levente előjáróinak bizalommal és készségesen engedelmeskedik.
    3. A levente kötelességét híven teljesíti.
    4. A levente mindenkor igazat mond.
    5. A levente lovagias.
    6. A levente a zászlót és bajtársait sohasem hagyja cserben.
    7. A levente legfőbb kincse a becsület.

A levente-kiképzési évet ünnepélyes istentisztelettel kell megkezdeni és befejezni. Ezeken a levente köteles megjelenni.

KÖTELEZŐ ÜNNEPÉLYEK

  1. Március tizenötödike;

  2. Magyarország Kormányzójának születése (június 18) és névnapja (december 6)

  3. Május hó utolsó vasárnapja, a hősi halottak emléknapja.

  4. Augusztus húszadika, Szent István első magyar király emléknapja.

  5. Október hatodika, a tizenhárom aradi vértanú halálának gyászünnepe.

Minden év május havában ünnepélyes leventenapot kell tartani, amelyen a leventapródokat ünnepélyesen felavatják, és amelyen fogadalmat tesznek.

A kiképzési év végén a leventeintézményből kilépő leventelegényeket ünnepély keretében kell elbocsátani. Ezeken az ünnepi napokon a levente a leventecsapattal (zárt rendben) köteles egyházának istentiszteletén megjelenni.