Ugrás a Főoldalra!

<< Holokauszt és előzményei

Krakkó a 2. világháború alatt

Már 1939. szeptember 6-án, azaz öt nappal a második világháború kitörése után, a német hadsereg elfoglalta Krakkót, amely október 12-én a Generalgouvernement fővárosává lett. A Generalgouvernementet Hans Frank, Adolf Hitler közeli munkatársa, igazgatta. A németek olcsó munkaerőként akarták kihasználni a lengyeleket, egyidejűleg germanizálni őket, és úgy vélték, hogy Krakkó alkalmasabb Varsónál a germanizációhoz, illetve a fővárosi szerepre is, mert közelebb fekszik a régi német határhoz és kisebb a területe.


A krakkói gettó kapuja 1941


Az egyik legbrutálisabb náci művelet a lengyelek ellen az úgynevezett Sonderaktion Krakau („Krakkói különakció”) volt, amely a lengyel tudósok ellen irányult. A Jagelló Egyetem rektora, Tadeusz Lehr-Spławiński professzor, utasítást kapott Brunon Müller SS-Sturmbannführertől, hogy november 6-ára általános gyűlést szervezzen az előadók számára, amelyen a németek elmagyarázzák álláspontjukat az egyetemek és a tudomány ügyeit illetően. A gyűlésre Müller rendőrök kíséretében érkezett és magyarázat helyett kinyilatkoztatta, hogy:az Egyetem megkezdte a tanévet anélkül, hogy előbb megkapta volna a német szerv jóváhagyását, ami rosszakaratnak tartandó,a lengyel tanárok mindig ellenségesen viszonyultak a német tudományhoz, ennek következtében a jelenlevő nők kivételével mindnyájan koncentrációs táborba lesznek szállítva


A német hadsereg díszfelvonulása Krakkóban 1940 októberében


Lelövés terhe alatt megtiltott bármilyen vitát erről. A bejelentésnek megfelelően, elengedte a két jelenlevő professzornőt. A művelet keretében összesen 183 embert tartóztattak le, köztük negyvenen a Jagelló Egyetemen kívüliek voltak. Kezdetben a fő krakkói börtönbe zárták őket, majd 11 embert elengedve a többieket a sachsenhauseni táborba szállították. A nehéz tábori körülmények miatt több tíz professzor meghalt. A nemzetközi tiltakozások, mindenekelőtt Benito Mussolini személyes közbelépése Hitlernél, hatására 1940 februárjában elengedtek 101 foglyot.


Hasonló műveletre került sor 1942 áprilisában. 198 embert (képzőművészeket, színészeket, újságírókat) tartóztattak le egy kávéházban. Közülük 168-an haltak meg Auschwitzban.
A többi megszállt városhoz hasonlóan a legnagyobb megtorlás a zsidókat érintette. 1940 májusában hajtották végre az első kilakoltatásokat. 1941. május 3-án hozták létre a krakkói gettót Podgórzében. Az egész kerületet körülvették szögesdróttal, egy évvel később pedig magas falat kezdtek építeni, amelyhez erős őrizet alatt levő három kapu vezetett. Az „árja” oldalra nyíló ablakokat befalaztatták.

A területre, ahol korábban 3500 ember élt, most 16 000 főt zsúfoltak be, ami fejenként 2 m2-t jelentett. 1941 októberében a gettót hivatalosan is zárt kerületté nyilvánították: a különleges engedély nélküli belépés vagy kilépés halálbüntetéssel fenyegették. Ugyanígy büntették azokat az embereket is, akik segítettek a gettón kívüli zsidóknak. 1942 májusában a nácik megkezdték a zsidók kivégzőtáborokba való szállítását. A legnagyobb deportálások október 27-én és 28-án történtek, ekkor a nácik összesen 11 000 embert vittek el, köztük betegeket a kórházból és gyerekeket az árvaházból. A felét a Płaszówban létrehozott menekülttáborba szállították vagy gyalog hajtották


Deportált emberek szétszórt csomagjai és ruhadarabjai, 1943 márciusa

1943. március 13–14-én a németek véglegesen felszámolták a gettót. 8000 munkaképesnek elismert zsidót a płaszówi táborba szállítottak, mintegy 2000-et meggyilkoltak a gettó felszámolásákor vagy Auschwitzban.
1943 májusában Oskar Schindler gyárában létrejött a płaszówi tábor fiókja. Schindler német vállalkozó volt, az NSDAP tagja, akinek Podgórzében levő zománcozottedény-gyárában a zsidók rabszolgákként dolgoztak. Schindlert megrázta a gettó felszámolása, ezért úgy döntött, hogy megvédi zsidó munkásait. A létrejött fiókba 900 zsidót szállított át. Ott nem fenyegette őket az a veszély, hogy a fő tábor őrei zaklatják vagy kirabolják. Amikor a Vörös Hadsereg közeledett Krakkó felé, a németek felszámolták a táborokat és meggyilkolták a foglyok többségét. Schindlernek sikerült 1944 októberében átszállítania 1200 „munkását” egy cseh gyárába. Schindler történetét Thomas Keneally ausztrál író a Schindler’s Ark című könyvében írta le. Ez alapján készült Steven Spielberg Schindler listája című filmje, amelyet többnyíre Lengyelországban, lengyel színészek közreműködésével forgattak.

A megtorlások a nem zsidó származású lengyeleket is érintették. 1939 novemberében a németek bezárták az összes középiskolát. Mickiewicz, Kościuszko, a grünwaldi csata szobrát tönkretették. 1940 végén volt az első łapanka, amely abból állt, hogy a katonák hirtelen és pontosan körülvettek egy kiválasztott helyet (például pályaudvart), és letartóztattak minden ott levő embert (lengyelül łapać – fog). A foglyokat vagy koncentrációs táborokba vagy kényszermunkára Németországba szállították.

Fájl:WWII Krakow - 03.jpg
A łapanka közben elfogott emberek teherautókon; Krakkó, Óváros

1941 őszén a német megszálló hatalom megtiltotta Krakkó lengyel nevének használatát. Hamarosan a krakkói utcák és parkok névtábláit németre cserélték. 1942 júniusában megtartották az első nyilvános kivégzést Płaszówban.
1941 júniusában a németek 27 környékbeli községet csatoltak Krakkóhoz, 3-6 kilométer széles övezetben. A város területe szabálytalan hatszög alakúvá vált, Wawellel a központjában, a város népessége 321 000-re nőtt.


1945. január 12-én megkezdődött a Vörös Hadsereg támadása. A németek elkezdték a város kiürítését. Január 17-én a szovjetek Ivan Konyev marsall parancsnoksága alatt behatoltak Krakkóba (szimbolikus az a tény, hogy ugyanazon a napon Varsót is felszabadították a szovjetek). A Lengyel Népköztársaság idején a kommunista propaganda szerette kihangsúlyozni, hogy a szovjetek célzatosan nem használtak nehéztüzérséget, hogy ne tegyék tönkre a várost. Ezért a lengyel Államtanács Konyevet a Virtuti Militari érdemrenddel tüntette ki. Valójában a szovjetek tervezték a tüzérség bevetését, de elálltak tőle, mert a németek ellenállása erősebb volt, mint gondolták.. Az ostrom idején így is leromboltak sok épületet a Főpályaudvar körül és bombát dobtak a Wawelre, komolyan megrongálva a székesegyházat