Ugrás a Főoldalra!

Harmadik Birodalom koncentrációs táborai

<< A holokauszt és előzményei

Az alábbi lista a Harmadik Birodalom koncentrációs táborait tartalmazza. A nácik koncentrációs táborokat először a Harmadik Birodalom területén létesítettek röviddel azután, hogy 1933-ban hatalomra kerültek. Ezen elrettentő intézmények nem csak Németországban volt megtalálhatóak, hanem a későbbiekben azokban az országokban, amelyeket annektáltak, vagy a háború kitörése után katonai erővel megszálltak. Míg néhány tábor rövid életű volt, mások Németország katonai vereségéig használatban voltak. A német mozaikszó, a KZ egyelőre felderítetlen eredetű, a korabeli német dokumentumok inkább a KL rövidítést használták a német Konzentrationslager szó helyett.

kapcsolódó: Wansee-jegyzőkönyv

Videotár >>

A korai koncentrációs táborok

A korai koncentrációs táborok (korábban „vad koncentrációs tábor” néven is szerepeltek) azok a táborok voltak, melyeket Adolf Hitler hatalomátvétele után rendszertelen módon és különböző alárendeltségi viszonyokkal létesítettek, hogy a nemzetiszocialisták ellenfeleit kiiktassák. Jellemző erre a lágertípusra, hogy többnyire rövid életű volt, és nem volt egységes az alárendeltsége – ez úgy értendő, hogy vagy az SS, vagy az SA, vagy a Belügyminisztérium stb. felügyelete alatt álltak, még az Inspektion der KZ-Lager (IKL) megalapítása előtt. Ez utóbbi szervezet a lágerek legfelsőbb igazgatási és vezetőintézménye lett.

Habár néhány korai koncentrációs tábor később az SS lágerrendszerébe bekerült, mégis a „korai” lágerek közé sorolható, amennyiben a második világháború kitörésekor újra bezárták vagy egészen más funkciót, szerepet kapott. Kivétel itt a dachaui koncentrációs tábor, amely az egyetlen olyan a korai táborok sorában, mely a háború befejezéséig üzemben volt és minden későbbi koncentrációs tábor prototípusává vált.

Az IKL, illetve később WVHA lágerei

Azok a koncentrációs táborok, melyeket már az IKL alapított és többnyire a háború végéig léteztek – a szó szűkebb értelmében vett KZ táborok. Himmler egyik parancsa szerint csak azok a lágerek kaphatták a KZ-láger megnevezést, melyek az IKL, majd később WVHA (Wirtschaftsverwaltungs-Hauptamt) intézménye alá voltak rendelve. E lágertípusok jellemző vonása – alárendeltségi viszonyuk mellett – hogy a dachau-i modellről másolt, egymáshoz hasonló belső felépítésük volt: az őrzéssel megbízott csoport két részre lett választva, egy parancsnoksági törzsre (Kommandanturstab) és egy őrzésre rendelt csapatra (Wachtruppe), létezett a foglyoknak meghatározott funkciókra való beosztásának rendszere, és rangsorolva voltak származás („faj” szerint) és szociális helyzet alapján. A láger rendjére Theodor Eicke által Dachauban kidolgozott tábori rend vonatkozott. A később újra felépített lágereknél (Sachsenhausen, Buchenwald) a Dachauból ismerttel arányos alaprajzú barakkos lágerfelépítést alkalmaztak.

A Reinhardt-akció megsemmisítő táborai

Azokat a táborokat, melyek kizárólag az emberek tömeges fizikai megsemmisítését szolgálták, megsemmisítő táboroknak nevezzük. A listában felsorolt megsemmisítő lágereket a Reinhardt-akció keretében alakították, a Wannseei konferencián meghozott határozat értelmében, a zsidókérdés végső megoldásaként („Endlösung der Judenfrage“). Az Auschwitz-Birkenau és a Kulmhof táborok a Harmadik Birodalom határain belül létesültek, a többi tábor a Főkormányzóság területén helyezkedett el. A táborok a mindenkori HSSPF (Höheren SS- und Polizeiführer) felügyelete alá tartoztak. Ez a szervezet a magas rangú SS- és rendőrségi vezetők szerve volt. Auschwitz-Birkenau és Majdanek (KL Lublin) táborait ugyancsak a megsemmisítő táborok közé soroljuk, holott ezek az IKL illetve később WVHA vezetése alatt álltak.

Tranzittáborok

A tranzittáborok olyan gyűjtőtáborok voltak, melyekbe azok a foglyok kerültek, akiket később a megsemmisítő táborokba küldtek

Ifjúsági koncentrációs táborok

A nemzetiszocialisták idejében két másik szót használtak előszeretettel e lágerekre: „Jugendschutzlager“, azaz ifjúságvédelmi tábor, vagy „Jugendverwahrlager“. Azokat a lágereket soroljuk e kategóriába, melyekbe olyan internált fiatal korúak, gyermekek kerültek, kiket a rendszer "ellenállónak" vagy "feltűnőnek" tartott. Három vezető, főtábor létezett:

* Moringen (Göttingen mellett) – a fiúknak
* KZ Uckermark (Berlin mellett) – a lányoknak és fiatal nőknek
* Litzmannstadt (Łódź) – a lengyel és cseh gyermekeknek és fiataloknak.

Ezek a táborok az ún. "Reichssicherheitshauptamt" intézményének felügyelete alá tartoztak és hivatalosan ifjúságvédelmi („Jugendfürsorge“) és ifjúsági büntetés-végrehajtási/bűnmegelőzési („vorbeugenden Verbrechensbekämpfung“) jogi alapjával hozták létre őket. E jogszabály szerint létezett az ún. nem szociális személyek csoportja („Asoziale“), melybe beletartozhatott minden kisebbséghez tartozó vagy aki ellenállt a nemzetiszocializmus eszméinek, vagy más módon feltűnő magatartást tanúsított.

A fiatalokat a Robert Ritter által alapított ún. rasszhigiéniai és népességbiológiai kutatóállomásokon („Rassenhygienische und Bevölkerungsbiologische Forschungsstelle“) rasszista, vagy saját kifejezésük szerint kriminálbiológiai („kriminalbiologisch“) jegyek alapján, "fejlődési – és nevelhetőségi képességük" alapján figyelték meg. Ezután döntötték el, hogy az egyes esetekkel szemben milyen kényszerintézkedéseket alkalmaznak

Egyéb koncentrációs táborokhoz hasonló lágerek

Ez a csoport magában foglalja a nemzetiszocializmus időszakában a Harmadik Birodalom területén található egyéb fogolytáborokat. Ide tartoznak például:

* a nevelő munkatáborok (Arbeitserziehungslager),
* a katonai fogolytáborok
* a kényszermunkatáborok (Zwangsarbeiterlager).

E táborok nehezen sorolhatók a nemzetiszocializmus rasszista hierarchiamodelljét követő elképzelés termékeihez. A nyugati hatalmak hadseregéből elfogottakat az északi rasszhoz ("nordischer Rasse") tartozóként általában jól tartották, míg a Vörös Hadsereg fogságba került katonáival a koncencentrációs táborok foglyaihoz hasonlóan bántak. A munkára nevelő táborok is leggyakrabban csak formálisan különböztek a koncentrációs táboroktól.

A tábor neve

Ország (ma)

Tábor típusa

Működési idő

A foglyok becsült száma

A halottak becsült száma

Altáborok

Honlap

Arbeitsdorf
Németország
Munkatábor
1942. április 8 – 1942. október 11.
min. 600
nincs
Auschwitz-Birkenau
Lengyelország
Megsemmisítő és munkatábor
1940. április – 1945. január
400,000
1 100 000 –
1 500 000

 

Auschwitzhez tartozó
kisebb táborok listája

 

  • Babice (Babitz),
  • Bieruń (Berun),
  • Blachownia Śląska (Blechhammer),
  • Bobrek,
  • Brno (Brünn),
  • Bruntal (Freudenthal),
  • Budy,
  • Buna,
  • Chełmek,
  • Chorzów (Arbeitslager Bismarckshütte),
  • Chrzanów,
  • Czechowice-Dziedzice,
  • Czernica,
  • Dziedzice,
  • Jesenik (Freiwaldau),
  • Friedenshütte,
  • Gliwice (Gleiwitz),
  • Goleszów (Golleschau),
  • Hajduki I-II,
  • Harmeze (Harmensee),
  • Zabrze (Hindenburg),
  • Jawiszowice (Jawischowitz),
  • Jaworzno,
  • Kobiór (Kobior),
  • Lędziny (Arbeitslager Günthergrube),
  • Lesslau,
  • Libiaz Maty (Janinagrube),
  • Lagiewniki Slaskie (Hohenlinde, Hubertushütte),
  • Lagisza Cmentarna (Lagischa),
  • Monowice (Monowitz),
  • Prudnik (Neustadt),
  • Pyskowice (Peiskretscham),
  • Plawy (Plawy),
  • Pszczyna (Pleß),
  • Radostowice,
  • Rajsko,
  • Rydultowy (Arbeitslager Charlottegrube),
  • Siemianowice (Laurahütte),
  • Sosnowiec (Sosnowitz),
  • Stara Kuźnia (Althammer),
  • Stara Wieś,
  • Świętochłowice (Arbeitslager Eintrachtshütte),
  • Trzebinia,
  • Wesoła (Fürstengrube),
  • Zittau,
  • Żywiec
[1]
Bardufoss
Norvégia
Koncentrációs tábor
1944. március – ?
800
250
 
Bełżec
Lengyelország
Megsemmisítő tábor
1942. március- 1943. június
 
600 000
[2]
Bergen-Belsen
Németország
Gyűjtő pont
1943. április – 1945. április
 
70 000
2
[3]
Bozen
Olaszország
Tranzit tábor
1944. július – 1945. április
11 116
 
Bredtvet
Norvégia
Koncentrációs tábor
 
 
Breendonk
Belgium
Börtön és munkatábor
1940. szeptember 20. – 1944. szeptember
min. 3532
min. 391
nincs
[4]
Breitenau
Németország
"Korai vad tábor",
később munkatábor
1933. június – 1934. március, 1940 – 1945.
470-8500
 
[5]
Buchenwald
Németország
Munkatábor
1937. július – 1945. április
250 000
56 000
[6]
Chełmno (Kulmhof)
Lengyelország
Megsemmisítő tábor
1941. december – 1943. április
1944. április – 1945. január
 
340 000
Dachau
Németország
Munkatábor
1933. március- 1945. április
200 000
min.30 000
[7]
Falstad
Norvégia
Börtön tábor
1941. december – 1945. május
min. 200
nincs
[8] [9]
Flossenbürg
Németország
Munkatábor
1938. május – 1945. április
min. 100 000
30 000
[10]
Grini
Norvégia
Börtön tábor
1941. december – 1945. május
19 788
8
Fannrem, Bardufoss, Kv?nangen
Gross-Rosen
Lengyelország
Munkatábor
1940. augusztus – 1945. február
125 000
40 000
[11]
Herzogenbusch
Hollandia
Börtön és tranzit tábor
1943 – 1944 nyara
[12]
Hinzert
Németország
Gyűjtő pont és altábor
1940. júli. – 1945. március
14 000
min. 302
[13]
Jasenovac
Horvátország
Megsemmisítő tábor
1941. augusztus – 1945. április
 
700 000
[14]
Kaufering/Landsberg
Németország
Munkatábor
1943. júni. – 1945. április
30 000
min.14 500
[15]
Kaunas
Litvánia
Gettó és internáló tábor
Prawienischken
[16]
Klooga
Észtország
Munkatábor
1943. nyara – 1944. szeptember 28.
2400
Langenstein Zwieberge
Németország
Buchenwald altábora
1944. április – 1945. április
5000
2000
Le Vernet
Franciaország
Internáló tábor
1939- 1944.
 
 
Lwów Janowska utca]]
(L'viv)
Ukrajna
Gettó, tranzit, munka- és megsemmisítő tábor
1941. szeptember – 1943. november
 
több mint 40 000
nincs
[17]
(Go to articles A-Z)
Majdanek
(KZ Lublin)
Lengyelország
megsemmisítő tábor
1941. júli. – 1944. júli.
 
78 000
[18]
Malchow
Németország
Munka- és tranzit tábor
1943 – 1945. május 8.
5000
 
Malij Trosztenec
Belarusz
Megsemmisítő tábor
1941. júli. – 1944. júni.
 
200 000-500 000
Mauthausen-Gusen
Ausztria
Munkatábor
1938. augusztus – 1945.
195 000
min. 95 000
 
[19]
Mittelbau-Dora
Németország
Munkatábor
1943. szeptember – 1945. április
60 000
min. 20 000
[20]
Mühldorf am Inn
Németország
Munkatábor
Natzweiler-Struthof
Franciaország
Munkatábor
1941. május – 1944. szeptember
40 000
25 000
[21]
Neuengamme
Németország
Munkatábor
1938. december 3 – 1945. május 4.
106 000
55 000
[22]
Niederhagen
Németország
Börtön és munkatábor
1941. szeptember – 1943 eleje
3900
1285
nincs
[23]
Oranienburg
Németország
Gyűjtő pont
1933. március – 1934. júli.
3000
min. 16
[24]
Osthofen
Németország
Gyűjtő pont
1933. március – 1934. júli.
 
 
Płaszów
Lengyelország
Munkatábor
1942. december – 1945. január
min. 150 000
min. 9000
[25]
Ravensbrück
Németország
Munkatábor
1939. május – 1945. április
150 000
(min. 90 000)
[26]
Riga-Kaiserwald
(Mežaparks)
Lettország
Munkatábor
1942 – 1944. augusztus 6.
20 000?
16, közte Eleja-Meitenes
[27]
Risiera di San Sabba
Olaszország
Rendőrségi gyűjtőtábor
1943. szeptember – 1945. április 29.
5000
[28]
Sachsenhausen
Németország
Munkatábor
1936 július – 1945 április
min. 200 000
(100 000)
[29]
Sobibór
Lengyelország
Megsemmisítő tábor
1942. május – 1943. október
 
250 000
Stutthof
Lengyelország
Munkatábor
1939 szeptember 1945. május
110 000
65 000
[30]
Lager Sylt
(Alderney)
Csatorna szigetek
Munkatábor
1943. március – 1944. júni.
1000?
460
nincs
[31]
Terezín
Csehország
Tranzit tábor és gettó
1941. november – 1945. május
140 000
35 000
[32]
Treblinka
Lengyelország
Megsemmisítő tábor
1942. júli – 1943. november
 
min. 800 000
Vaivara
Észtország
 
1943. szeptember 15 – 1944. február 29.
 
 
22
[33]
Varsó
Lengyelország
Munka- és megsemmisítő tábor
1942 – 1944.
40 000-ig
200 000-ig
Westerbork
Hollandia
gyűjtő pont
1939. október – 1945. április
102 000
 
[34]