Ugrás a Főoldalra!

<< A holokauszt és előzményei

Az 1935 szeptember 15-i nürnbergi törvények.

Nürnbergi törvények, a "német vér tisztaságát" célzó, 1935. szept 15.-én Nürnbergben hozott német birodalmi törvények. Három szakaszból állnak; ezek szerint csak az a német- v. rokonvérű egyén tekinthető német állampolgárnak, aki a birodalom "védelmi közösségébe" tartozik. A birodalmi belügyminiszter a vezér helyettesével egyetértésben e törvények alapján rendeleteket bocsáthat ki. A N. végrehajtási utasításai szerint zsidók és német- v. rokonvérű állampolgárok között a házasságkötés tilos. Zsidónak tekintendő az, akinek 3 nagyszülője zsidó, valamint akinek 2 nagyszülője zsidó és a törvény életbelépésekor a zsidó hitközség tagja, v. zsidónak házastársa, v. zsidóval a törvény hatálybalépése után kötött házasságból származik. Zsidók német v. rokonvérű 45 évesnél fiatalabb női alkalmazottat háztartásukban nem alkalmazhatnak. Zsidók birodalmi zászlót nem tűzhetnek ki és a birodalmi zászlót nem viselhetik. Zsidó kevertvérűek árja vérből származó német állampolgárral csak külön engedély alapján köthetnek házasságot.

Ezek a kikötések lényegesen enyhébbek és visszafogottabbak, mint a talmudi szabályok, melyek szerint 7 generáció tekinthető valaki zsidónak vagy nemzsidónak, és melyek tiltják a házasságot minden nemzsidóval, különösen zsidó férfiak részére.


Magyarázóív a törvényhez

A törvény szövege

Birodalmi állampolgári törvény

§1. (1) Az állampolgár, aki a Német Birodalom védelmi közösségéhez tartozik és annak azért különösen le van kötelezve. (2). Az állampolgárság a birodalmi és állampolgári törvény előírásai alapján nyerhető el.

§2. (1) Birodalmi állampolgár csak német vagy rokon vérű személy lehet, aki viselkedésével bebizonyítja, hogy hajlandó és képes arra, hogy hűséges legyen a német néphez és birodalomhoz. (2) A birodalmi állampolgársági jog a birodalmi állampolgári oklevél elnyerésével lép életbe. (3) A birodalmi állampolgár a törvények szerinti teljes politikai jogokkal van felruházva.

A Birodalmi állampolgári törvényhez tartozó első rendelkezés 1935 november 14-én.

§ 1. (1) A birodalmi állampolgári oklevélről szóló további előírások meghozataláig birodalmi állampolgárnak számítanak a német vagy vele rokon vérű állampolgárok, akik a törvény életbe lépésekor birodalmi választójogot élveztek vagy akiknek a birodalmi belügyminiszter a vezér képviselőjével egybehangzóan megadja az ideiglenes birodalmi állampolgári jogot. (2) A birodalmi belügyminiszter megvonhatja az ideiglenes birodalmi állampolgári jogot vezér képviselőjével egybehangzóan.

§2. (1) Az 1. § előírásai érvényesek a zsidó keverék állampolgárokra is. (2) Zsidó keverék az az állampolgár, aki egy vagy két zsidó fajú nagyszülőtől származik, ha az 5§ értelmében nem minősül zsidónak. Minden további nélkül zsidónak tekintendő az a nagyszülő, aki a zsidó hitközség tagja volt.

§3. Csak a birodalmi állampolgár birtokosa a teljes politikai jogoknak és mint ilyen van szavazati joga politikai szavazásokon és van joga hivatali tisztséget ellátni. A birodalmi belügyminiszter vagy az ő általa kijelölt hivatal egy átmeneti időre kivételeket jelölhet ki a nyilvános hivatalok ellátására. A vallási közösségek eseteit ez nem befolyásolja.

§4. Zsidó nem lehet birodalmi állampolgár. Nincs szavazati joga politikai ügyekben, nem lehet hivatalnok. (2) Zsidó hivatalnokok 1935 december 31-ével nyugalmi állományba kerülnek. Ha ezek a tisztviselők az első világháborúban a Német Birodalomért vagy szövetségeseiért harcoltak, akkor nyugdíjas korukig megkapják nyugdíjként az utolsó teljes fizetésüket, de ezek nem növekednek a szolgálati kor növekedésével. A nyugdíjas kor elérésével az utolsó nyugdíjképes fizetés alapján lesz a nyugdíj megállapítva. (3) A vallási közösségek eseteit ez nem befolyásolja.

§5 (1) Zsidó az, aki legalább három teljesen zsidó fajú nagyszülőtől származik.A 2§ 2. bekezdése alkalmazandó. (2) Zsidónak tekintendő a legalább két teljesen zsidó fajú nagyszülőtől származó zsidó keverék állampolgár, aki: A törvény meghozatalakor a zsidó vallási közösség tagja volt vagy utána lett annak tagja. A törvény meghozatalakor zsidóval volt házas vagy utána házasodott össze zsidóval. Aki az 1. bekezdés szerinti zsidóval kötött olyan házasságból származik, melyet az 1935 szeptember 15-i, a német vér és a német becsület védelme érdekében hozott törvény meghozatala után kötöttek. Aki egy az 1. bekezdés szerinti zsidóval való házasságon kívüli kapcsolatból származik és 1936 július 31-e után születik házasságon kívül.

§6. (1) Amennyiben a német nemzeti szocialista munkáspárt és annak tagszervezetei a vér tisztaságára olyan követelményeket támasztanak, melyek meghaladják az 5. §-ust, ezek ezzel a törvénnyel nem változnak. (2) A vér tisztaságát illető, a § 5-öt meghaladó követelmények csak csak a birodalmi belügyminiszter és a vezér helyettesének egyetértésével hozhatók. Ha már fennállnak ilyen követelések, ezek érvényüket vesztik 1936 január elsején, ha ezeket a birodalmi belügyminiszter és a vezér helyettese nem engedélyezi. Ilyen folyamodvánnyal a birodalmi belügyminiszterhez kell fordulni.

§7. A vezér és Birodalmi Kancellár jogosult arra, hogy kivételeket léptessen életbe a törvény kivitelezési előírásaihoz.

b. Törvény a német vér és a német becsület védelmében 1935 szeptember 35-én.

Attól a felismeréstől áthatva, hogy a német vér tisztasága a német nép fennmaradásának előfeltétele, és eltelve azzal a szándékkal, hogy a német nép fönnmaradását a jövőre nézve biztosítsa, a birodalmi gyűlés a következő törvényt hozta meg egyhangúlag, melyet ezennel nyilvánosságra hozunk:

§1. (1) Zsidók és német vagy rokon vérű állampolgárok állampolgárok közti házasságkötés tilos. Ennek ellenére kötött házasságok semmisek, akkor is, ha ennek a törvénynek a megkerülésére külföldön kötötték őket. (2) Semmisségi vádat csak az ügyészség emelhet.

§2. Házasságon kívüli kapcsolat zsidók és német vagy rokon vérű állampolgárok között tilos.

§3. Zsidók nem alkalmazhatnak német vagy rokon vérű 45 év alatti női állampolgárokat háztartásukban.

§4. (1) Zsidók nem húzhatják fel a birodalmi és nemzeti zászlót és nem mutathatják a birodalmi színeket. (2). Zsidó színek mutatása ezzel szemben megengedett zsidóknak. Ennek a jognak a keresztülvitele az állam védelme alatt áll.

Reakciók


A törvény életbe lépése után Hitler-hez sok, a törvényt üdvözlő távirat érkezett az egész arab világból, különösen szívélyes hangú Marokkóból és Palesztinából.

Más országokban


A nürnbergi törvények mintájára más országok is hoztak hasonló, az ország polgárait védő törvényeket, hazánk, Olaszország, Románia, Bulgária és más országok is.