Ugrás a Főoldalra!

<< A holokauszt és előzményei

A Wannsee-konferencia

A wannseei konferencia „a zsidókérdés végső megoldásának” megtervezésére megtartott konferencia volt. A nemzetiszocialista tisztségviselők részvételével létrejött találkozót Wannseeben, Berlin elővárosában tartották 1942. január 20-án.

<< A WANNSEE-JEGYZŐKÖNYV >>
1942. január 20.

 

Ország

Létszám

(A) Óbirodalom 131 800
Keleti területek 420 000
Ostmark 43 700
Főkormányzóság 2 284 000
Bialystok 400 000
Cseh-Morva Protektorátus 74 200
Észtország zsidómentes
Lettország 3 500
Litvánia 34 000
Belgium 43 000
Dánia 5 600
Franciaország megszállt területe 165 000
Franciaország meg nem szállt területe 700 000
Görögország 69 600
Hollandia 160 800
Norvégia 1 300
(B) Bulgária 48 000
Anglia 330 000
Finnország 2 300
Írország 4 000
Olaszország, beleszámítva Szardíniát 58 000
Albánia 200
Horvátország 40 000
Portugália 3 000
Románia, beleszámítva Besszarábiát 342 000
Svédország 8 000
Svájc 18 000
Szerbia 10 000
Szlovákia 88 000
Spanyolország 6 000
Törökország (európai rész) 55 500
Magyarország 742 800
Szovjetunió 5 000 000
Ukrajna 2 994 684
Fehér-Oroszország Bialystok kivételével 446 484

Összesen több mint

11 000 000

A megbeszélést Reinhard Heydrich birodalmi vezető tartotta, amely során a konkrét szerepek tisztázása mellett megbizonyosodott arról, hogy a résztvevők pontosan megértették a célkitűzéseket. Elképzelései szerint az európai zsidóság tagjai, amely körülbelül 11 millió személyt érintett volna az eredeti tervek alapján, a megszállt keleti területeken végeztek volna kényszermunkát (ez főleg útépítési munkálatokat jelentett). Emellett javaslatot tett a túlélők „megfelelő bánásmódban” való részesítésére, hogy ne kerülhessen sor „zsidó újjászületésre”. A konferencia jegyzőkönyve az egyik legfontosabb fennmaradt dokumentum a holokauszt történetében, melynek során több millió zsidó származású ember vesztette életét.

Fájl:Wannsee Conference Villa picture 4589.jpg

A konferencia

Fájl:Bundesarchiv Bild 146-1969-054-16, Reinhard Heydrich.jpg
Reinhard Heydrich
birodalmi vezető

Az 1942. január 20-án a Wannseeben (Berlin egyik elővárosában) tartott találkozón Reinhard Heydrich birodalmi vezető a német állami szervek megjelent képviselőivel elfogadtatta, hogy a „zsidókérdés végső megoldására” egész Európában a Birodalmi Biztonsági Főhivatal irányelveit figyelembe véve kerüljön sor. A Hermann Göring által megbízott Heydrich felkérésére a konferencián az érintett állami és katonai szervek képviseletében 14 fő jelent meg. Az ambiciózus birodalmi vezető célja a „feladatok” kiosztása mellett az volt, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a résztvevők pontosan megértették az általa elmondottakat. A tanácskozásról, amely több mint 11 millió zsidó származású európai polgár (beleértve a semleges államok és az Egyesült Királyság zsidó közösségeit is) fizikai megsemmisítését helyezte kilátásba, Adolf Eichmann jegyzőkönyvet készített.

Heydrich elmondta, hogy az eredeti terv, amely szerint a zsidóságnak ki kellett volna vándorolnia a Harmadik Birodalomból túlságosan lassúnak bizonyult. Hitler elképzelése a zsidóság keletre történő áttelepítéséről pedig csak átmeneti megoldást jelenthet. Heydrich elgondolása szerint a fizikailag jó állapotban lévő zsidók útépítésben vennének részt a megszállt keleti területeken, amely során a többség „természetes úton semmisülne meg”. A túlélőket, akik a legellenállóbbnak bizonyulnak, „megfelelő bánásmódban” kell részesíteni. A megbeszélés során felmerültek olyan, nem minden esetben eldöntött kérdések is, hogy ki számít zsidónak, legyenek-e kivételezettek, illetve mi legyen azok sorsa, akik vegyes házasságból születtek, vagy első világháborús veteránok voltak. Néhány nappal később a megjelentek számozott, személyre szóló másolatot kaptak a konferencia jegyzőkönyvéről.

Eichmann 1961-ben, az Eichmann-per során elmondta, hogy a találkozó viszonylag gyorsan (egy-másfél óra alatt) lezajlott és a résztvevők között teljes volt az egyetértés és az együttműködés. A konferencia jegyzőkönyve az egyik legfontosabb fennmaradt dokumentum a holokauszt történetében, amelyet 1947-ben találtak meg a konferencián megjelent Martin Luther iratai között.

„ A zsidókat a végleges megoldás folyamán keleten megfelelő vezetéssel és alkalmas módon munkára kell fogni. Nagy munkáscsapatokban, nemek szerint szétválasztva, útépítés közben vezetik a munkaképes zsidókat ezekre a területekre és eközben nagy részük természetes fogyás útján kétségtelenül ki fog esni. A végül esetleg megmaradó töredékállományt, minthogy ez esetben kétségtelenül a legellenállóképesebb részről van szó, megfelelően kell kezelni, mert ez természetes kiválasztódást mutatva, szabadon bocsátása esetén egy új zsidóság magjának tekinthető (lásd a történelem tapasztalatát). ”

– A wannseei konferencia jegyzőkönyvéből

Résztvevők

Fájl:Wannsee Conference - Letter from Reinhard Heydrich to Martin Luther (Invitation).JPG
Martin Luther meghívója a konferenciára

A konferencián a következő személyek vettek részt:


Reinhard Heydrich birodalmi vezető
Dr. Alfred Meyer
birodalmi helytartó
Dr. Georg Leibrandt birodalmi vezető (a megszállt keleti területek minisztériumának képviseletében)
Dr. Wilhelm Stuckart államtitkár (a birodalmi belügyminisztérium képviseletében)
Dr. Erich Neumann államtitkár (a négyéves terv irodájának teljhatalmú megbízottja)
Dr. Roland Freisler államtitkár (a birodalmi igazságügyminisztérium képviseletében)
Dr. Josef Bühler államtitkár (a főkormányzói irodától, Hans Frank képviseletében)
Martin Luther államtitkár (a külügyminisztériumtól)
Gerhard Klopfer SS-ezredes (a pártkancelláriától, Martin Bormann képviseletében)
Friedrich Kritzinger minisztériumi vezérigazgató (a birodalmi kancellária képviseletében)
Otto Hofmann SS-vezérőrnagy (a Faji és Áttelepítési Főhivataltól)
Heinrich Müller SS-vezérőrnagy (a Birodalmi Biztonsági Főhivataltól)
Adolf Eichmann alezredes (a Birodalmi Biztonsági Főhivataltól)
Dr. Eberhard Schöngarth SS-ezredes (a biztonsági rendőrség és az SD lengyelországi parancsnoka)
Dr. Rudolf Lange SS-őrnagy (a biztonsági rendőrség és a biztonsági szolgálat lettországi parancsnoka és a balti államok, valamint Fehéroroszország biztonsági rendőrségének és szolgálatának hadtest parancsnok-helyettese)