Ugrás a Főoldalra!
Fájl:Flag Schutzstaffel.svg

A Schutzstaffel (magyarul Védőosztag, röviden SS), a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt katonai és védelmi szervezete volt Németországban.

Korjellemzés

Az I. világháborút követő zűrzavaros években a politikai pártok mindent megtettek a hatalom megszerzése érdekében. Az utcákon hol hangzatos szavakkal próbáltak megnyerni maguknak a nincsteleneket és a csalódott veterán katonákat, hol pedig harcot provokálva tizedelték egymást. Egy ilyen korszakban indult útjára az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) Adolf Hitler vezetésével, valamint ekkor tört be Németország területére igazán a szocialista forradalom is. A csalódott veteránok nem nézték tétlenül a szocialisták térnyerését, ezért Freikorps-okba (szabadcsapatok), majd később az SA-ba (Sturmabteilung – rohamosztag) tömörültek, s vették fel a harcot ellene.

 

Az SA

Az Ernst Röhm által parancsnokolt Sturmabteilung a müncheni „sörpuccs”, vagyis Hitler bebörtönzése után kezdett el növekedni. Ez időben 2000-ről 30 000-re emelkedett a tagság létszáma. Mikor kiszabadult fogságából, Hitlernek rá kellett ébrednie arra, hogy Röhm kapitány már túl nagy hatalomra tett szert és hogy az SA tagjai már csak parancsnokuknak engedelmeskednek. Szükség volt tehát egy olyan alakulatra, amely csak és kizárólag Hitlerre esküdött fel.

Az SS története 1939 előtt

Az SS alapításakor mindössze 2 tagot számlált (Josef Berchthold, Julius Schreck), hamarosan csatlakozott hozzájuk a párt több elkötelezett híve, majd Berchtold vezetése alatt létrejött a Stosstrupp Adolf Hitler (Adolf Hitler rohamcsapat). Az osztag további fejlődését kerékbe törte azonban az 1923. november 9-én végrehajtott müncheni puccskísérlet. Hitler szabadulása után fontosnak érezte a szervezet újjászervezését, ezt testőrére, Schreckre bízta. A rohamosztag többszöri átszervezés után érte el azt a formáját, amit másfél évtizeddel később az egész világ rettegett és ekkor kapta a Schutzstaffel nevet. Hitler azt akarta, hogy az SS-ben Németország legkiválóbb fiai szolgáljanak, ezért utasítottak minden pártkörzetet, hogy hozzanak létre városonként egy vezetőből és 10 kiemelkedő képességű férfiből álló SS csapatot. Ez eleinte csak vontatottan teljesült, csak Heinrich Himmler SS-Reichsführerré(SS biridalmi vezető) való kinevezése után gyorsult fel. Hitler 1933 január 30-ai hatalomrakerülésekor már 52000 tagot számlált.

Az SS története 1939. szeptember 1-jéig

Kezdetek

A Schutzstaffelt (védőosztag), vagyis az SS-t, 1925-ben állították fel, kezdetben körzetenként 10 tagból és egy vezetőből. A tagok válogatása szigorú volt: büntetlen előéletűnek és egészségesnek kellett lennie, valamint három generációra visszamenőleg igazolnia kellett német származását. A sikeres felvétel után Hitler személyére kellett felesküdni, bár a szervezet 1929-ig az SA irányítása alá tartozott. Ekkor azonban Heinrich Himmler vette át a vezetést, aki nagyratörő terveivel később kitüntetetten kezelte a SS-t. Rövid idő alatt felduzzasztotta a tagságot, saját egyenruhát és rendfokozatokat kapott a szervezet.

A "hosszú kések éjszakája"

1933-ra az SA tagsága már három milliósra nőtt, ami komolyan aggasztotta a Reichswehr, a német hadsereg konzervatív vezérkarát is. Hitlernek döntenie kellett: nem veszíthette el a hadsereg támogatását. Ígéretet tett arra, hogy leszámol az SA-val, mit Röhm kapitány már saját magánhadseregének tartott. 1934. június 30-án az SS-különítmények (Leibstandarte és az SS-Totenkopfverbände) felkutatták, majd letartóztatták az SA magasabb rangú vezetőit. Ernst Röhmöt egy börtönbe hurcolták, ahol két SS tiszt lelőtte, az egyikük Michael Lippert volt, a másik személy azonosságát sohasem tisztázták. Valószínűleg Theodor Eicke volt, de az is lehet, hogy a tisztogatási akció irányításával megbízott Josef Dietrich volt a második gyilkos. Röhm egyébként Hitler barátja volt, az egyetlen ember Németországban, akivel tegeződött. 1934. július 26-án az SS hivatalosan is a párt fegyveres szervezetévé vált.

Felfegyverzés

Hitler 1935 márciusában bejelentette, hogy nem köti Németországot a versailles-i béke. Újraindítatta a sorozást, majd elrendelte az SS-Verfügungstruppen (különleges feladatokkal megbízott csapatok) alakulatok felállítását. A hadsereg tisztjei ezt sem nézték jó szemmel, ezért az SS-VT és Totenkopfverbändét bevonták a rendőrség irányítása alá.

1938 márciusában a Leibstandarte, a Deutschland és a Germania SS-VT részt vettek az Anschlussban, Ausztria a Harmadik Birodalomba olvasztásában. Ez év októberében a Führerrel kiegészülve vettek részt Csehszlovákia megszállásában.

Alakulatai

Fájl:Ssaufseherin-uniform.jpg
SS-felügyelőnő kutyával

1940-ben a Waffen-SS megalakulásával az SS szervezete kettévált: az általános: "Allgemeine-SS"-re és a katonai: "Waffen-SS"-re. 1944-ig 12 hivatal irányította az SS-t.

Az Allgemeine-SS volt a nem-hadszíntéri ága az SS-nek. Rájuk többnyire mint tartalékosokra tekintettek, gyakran az SS más szervezetében teljesítettek szolgálatot.
A Waffen-SS volt a harctéri feladatokat ellátó alakulat. Ennek 3 csoportja:
Verfügungstruppe - vagyis bevetési alakulat, mely 39 divízióban a Wehrmacht-ot támogatta a háborúban.
Leibstandarte – Adolf Hitler személyes testőrsége
SS-Totenkopfverbände (halálfejes társaság) volt a koncentrációs táborok felügyelete és őrsége.
A Reiter-SS volt az SS lovassági alakulata, mely az SS felsőbbrendűségét, méltóságát volt hivatott megjeleníteni.
A Germanische-SS volt hivatott az árja szemlélet terjesztését elősegíteni.
Az Auxiliary-SS 1945-ben alakult, utolsó erőfeszítésként a koncentrációs táborok működtetéséhez.
Einsatzgruppen – Halálosztagok. A Sicherheitspolizei, majd később az RSHA felügyelete alá tartoztak.
Ordnungspolizei a rendőrséget is az SS felügyelete alá vonták 1938-tól.
Sanitätsstaffel az SS egészségügyi egysége.
SS-Helferinnenkorps volt a női önkéntesek alakulata.
Az Ahnenerbe SS tudományos munkacsoport volt, amely az árja elméletet igyekezett alátámasztani.

Az SS szolgálati rangjai

SS-rendfokozatok

Német
Magyar megfelelő
Hajtókajelzése
SS-Mann
közlegény helyett a „honvéd” kifejezés volt használatban
SSMannptch.gif
SS-Oberschütze
1. oszt. közlegény (v.ö. „főlövész”), rangidős közlegény sose volt a honvédségben. Nem volt ilyen rendfokozat. Az SS-Mann és SS-Oberschütze egyaránt "honvéd".
Sturmmann
őrvezető
Ss-sturmmann.jpg
SS-Rottenführer
tizedes
Ss-rottenfuhrer.jpg
SS-Unterscharführer megfelelője a Heerben az Unteroffizier.
szakaszvezető
Ss-unterscharfuhrer.jpg
SS-Scharführer
megfelelője a Wehrmachtban az Unterfeldwebel. Őrmester.
Ss-scharfuhrer.jpg
SS-Oberscharführer
a Heerben a Feldwebel/Wachtmeister, szó szerinti megfelelője az őrmester, SS-ben törzsőrmester A vállapon egy „csillag”.
Ss-oberscharfuhrer.jpg
SS-Hauptscharführer
megfelelője a Heerben az Oberfeldwebel. Tiszthelyettes,háborús években törzsőrmester. Tiszthelyettes nevű rendfokozat a háborús években már nem volt, korábban már megszűnt.
Ss-hauptscharfuhrer.jpg
SS-Sturmscharführer
megfelelője a Stabsfeldwebel. Magyar megfelelője a főtörzsőrmester. Rangidős tiszthelyettes sose volt a honvédségben.
Ss-sturmscharfuhrer2.jpg
SS-Untersturmführer
hadnagy
SS-Obersturmführer
főhadnagy
Ss-obersturmfuhrer.jpg
SS-Hauptsturmführer
százados
Ss-hauptsturmfuhrer.jpg
SS-Sturmbannführer
őrnagy
Ss-sturmbannfuhrer.jpg
SS-Obersturmbannführer
alezredes
Ss-obersturmbannfuhrer.jpg
SS-Standartenführer
ezredes
Ss-standartenfuhrer.jpg
SS-Oberführer nincsen megfelelője a Wehrmachtban, ezért nincsen a honvédségben sem.
A „rangidős ezredes” fogalma ismeretlen a Honvédségben. Nem létezett ennek megfelelő rendfokozati jelzés sem, akárcsak a Wehrmachtban.
Ss-oberfuhrer.jpg
SS-Brigadeführer und Generalmajor der Waffen-SS.
Vezérőrnagy a megfelelője és ez azt is jelenti, hogy a Honvédségben nem létezett „dandártábornok”.
Ss-brigadefuhrer.jpg
SS-Gruppenführer und Generalleutnant der Waffen-SS.
Altábornagy
Ss-gruppenfuhrer.jpg
SS-Obergruppenführer und General der Waffen-SS.
1940 előtt létezett.Jelentése lehet gyalogsági,tüzérségi,lovassági,stb,tábornok = General d. Infanterie, der Artillerie, usw. Ez a magyar rendfokozat meg lett szüntetve.
Ss-obergruppenfuhrer.jpg
SS-Oberstgruppenführer und Generaloberst der Waffen-SS
vezérezredes.
Ss-oberstgruppenfuhrer.jpg
Reichsführer-SS
birodalmi vezető a helyes fordítás, de ilyen rendfokozat nem létezett sose a Honvédségben.A Reichsführer-SS alá tartozott a feketeruhás Schutzstaffel és a Waffen-SS is , azzal a lényeges különbséggel, hogy amíg a Reichsführernek korlátlan hatásköre volt az fekete-SS fölött, addig ez a Waffen-SS estében csak személyi kérdésekben volt szava, de nem volt intézkedési jogköre, mert a Wehrmachthoz tartozott!

Megjegyzés: 1./ a Honvédségben a főtörzsőrmester feletti legmagasabb altiszti rendfokozat volt az „alhadnagy”. Ez az elnevezés félreértésekre adott okot. Ennek nem volt megfelelője sem a Waffen-SS-ben, sem pedig a Heerben. 2./ A Honvédségben az I.A. állománycsoportban a legalacsonyabb tiszti rendfokozat a „zászlós” volt. (zászlós, hadnagy, főhadnagy, százados.) Ennek nincsen német megfelelője. Nem szabad németre lefordítani szó szerint, mert ez egy „szakkifejezés” és nem megfelelője a „Fähnrich”, aki a Heerben csak tiszti iskolás és rendfokozata megfelel az „Unteroffizier” rendfokozatnak, és emiatt az „Unterof-fiziere ohne Portepee” kategóriába tartozik! A „Fahnenjunker Fähnrich” Waffen-SS-beli tisztiiskolás megfelelője, az Unterscharführer rendfokozatot a vállapján viselő "SS-Standartenjunker". A magyar zászlós tehát „Főtiszt”, nem pedig altiszt. A magyar tisztiiskolások (hadapródiskolás növendékek és akadémikusok) nem viseltek rendfokozati jelzéseket. Nem volt rangjuk.

Rang alapján növekvő sorrendben:

SS-Mann - Közlegény
Sturmmann - Közlegény (Őrvezető)
Rottenführer - Őrvezető
Unterscharführer - Tizedes
Scharführer - Szakaszvezető
Oberscharführer - Őrmester
Hauptscharführer - Törzsőrmester
Sturmscharführer -Főtörzsőrmester
Untersturmführer - Hadnagy
Obersturmführer - Főhadnagy
Hauptsturmführer - Százados
Sturmbannführer - Őrnagy
Obersturmbannführer - Alezredes
Standartenführer - Ezredes
Oberführer - Köztes rang az ezredes és dandártábornok között, magyar megfelelője nincs
Brigadeführer - Dandártábornok
Gruppenführer - Vezérőrnagy
Obergruppenführer - Vezérezredes
Oberstgruppenführer - Tábornagy

1939 után

Az SS ezután nem csak rendfenntartó alakulatként működött, hanem állandó ellenőrzése alatt tartotta a Wermachtot is. Ez a reguláris hadsereg katonáiban ellenszenvet váltott ki. Emellett SS-katonákat helyeztek el a lágerekben is. A háború utolsó éveiben gyerekeket is besoroztak az SS soraiba.

Fájl:Logo-WaffenSS.jpg

A Waffen-SS (magyarul fegyveres védosztag) az SS (Schutzstaffel) katonai szárnya volt.

Az önkéntesekből álló SS Karhatalmi Csoportból nőtt ki, amit azért hoztak létre, hogy az általános SS (Algemeine SS) tagjai – kezdetben önkéntes alapon – ott tölthessék le katonai szolgálati idejüket. Mozgósítás esetén azonban már eredetileg is a hadsereggel együtt szándékoztak bevetni.

 

1939-ben gépesített hadosztállyá szervezték, ekkor létszáma 56 ezer fő volt. 1940-ben kapta a Waffen SS nevet. A háború idején folyamatosan nőtt, a háború végére már 38 hadosztályt, mintegy 950 000 tagot foglalt magába. A bővüléssel arányosan csökkent a németek aránya az SS hadosztályokban. Egyes becslések szerint a Waffen-SS-ben szolgált katonák mindössze 40%-a volt német állampolgár.

Harcászati szempontból a Wehrmacht irányítása alá tartozott, ellátását azonban az SS-től kapta, és fegyelmileg is neki volt alárendelve. Elvileg önkéntesekből állt, de 1940-től sorozottak is megtalálhatók soraiban. Kiegészítése kiterjedt a Német Birodalmon kívülre is. Több hadosztálya jött létre – elsősorban kelet-európai – német kisebbségekhez tartozókból (úgynevezett népi németek), de fölállítottak lett, litván, holland és norvég SS-alakulatokat is. A kezdetben germán önkéntesekre korlátozott toborzás idővel kiterjedt minden mozgósítható európai népcsoportra. Így alakult francia, horvát, bosnyák, albán, orosz, ukrán, román sőt tatár SS alakulat is. Magyar Waffen-SS alakulatokat is szerveztek. Ilyen volt a Hunyadi és a Hungaria SS hadosztály, illetve a Deák és a Ney csoport.

A Waffen-SS megalakulása és története 1939-ig

A kezdetek

1923-ban a sikertelen müncheni sörpuccs után "hazaárulás" vádjával börtönbe zárták Hitlert. Testőreinek a válságos helyzetben tanúsított helytállása mély benyomással volt rá, ezért arra az elhatározásra jutott, hogy létrehoz egy személyi testőrséget, egy úgynevezett "Adolf Hitler Stosstruppot". A szervezést Hermann Göringre bízta, Ő volt az, aki az SS nevet adta. Göringnek két alapelve volt: az egyik szerint a tagok csakis 25-35 év közötti, köztiszteletben álló, büntetlen előéletű, egészséges és erős testalkatú férfiak lehettek. A másik pedig, hogy csakis személyesen Adolf Hitlernek tartoznak rendíthetetlen hűséggel. Az SS-t Ernst Röhm, az SA parancsnokának nyomására az SA alá rendelték. Továbbá maximalizálták az SS létszámát, mégpedig az SA létszámának 10%-ban.

Ettől függetlenül az SS maga volt a megtestesült elit, szemben a köztörvényes bűnözőket, alkoholistákat, homoszexuálisokat a soraiban tudó SA-val.

Himmler keze alatt

1928-ban Himmler vette át az SS feletti irányítást. Azonnal intézkedett Hitlernél, miszerint az SS-t fajilag tiszta elitté szeretné szervezni. Hitler beleegyezett, ugyanis ekkoriban még nem nagyon érdeklődött a téma iránt, csak a tagok feltétlen hűsége érdekelte. Himmler gyerekkora óta odavolt a germán mitológiáért, különösen "Madarász" Henrik császárért. Csodálata odáig fajult, hogy az SS vezetőinek kinevezési szertartása, a braunschweigi dómban zajlott le éjfélkor, fáklyafényben, Madarász Henrik földi maradványait tartalmazó érckoporsó előtt. Szintén a mitológiai rajongásának köszönheti az SS a jelvényét, a kettős Sigrunát. 1929-től minden egyes SS tagnak három generációra visszamenőleg igazolnia kellett "tiszta" vérvonalát. Aki ezt nem tudta megtenni, azt eltávolították az SS soraiból. Himmler házasságszabályozást is bevezetett, így az árja származásukat bizonyítani nem tudó nőket nem vehettek el SS tagok. Himmler gyűlölte az egyházat, ezért eltörölte a vallásgyakorlást is. A felvételi mércét tovább emelték, köszönhetően "Sepp" Dietrichnek, aki már akkor a "Leibstandarte Adolf Hitler" parancsnoka volt.

A követelmények az alábbiak voltak: tökéletes testi edzettség és egészség, legalább 180 cm magasság, büntetlen előélet és árja származás bizonyítása. A jelentkezők olyan jelentéktelen dolgon is elhasalhattak, mint 1 tömött fog.

Háborús bűnök

Tagjai - akárcsak más nemzetek katonái - számtalan háborús bűncselekményben marasztalhatók el – hadifoglyok kivégzése (például Le Paradis-nél brit, Malmedy-nél amerikai hadifoglyok legéppuskázása), amely tett miatt először halálra itélték őket, majd börtönre enyhítették, pár év múlva kiengedték őket mert nem volt az eset egyértelmű, megszállt területek polgári lakosságával való kegyetlenkedés, stb. A Das Reich SS páncélgránátos hadosztály egy alakulata hajtotta végre például a franciaországi Oradour-sur-Glane-i mészárlást. Mindezeket megtorlásként hajtották végre a szövetségesek hasonló túlkapásaival szemben, és a polgári lakosságot tiszteletben tartották, de a történelem összemossa a nyomukban haladó Einsatzgruppe tetteivel. Róluk tudni kell, hogy tagjaik köztörvényes bűnözők és jogosan ítélte tagjait halálra a nürnbergi bíróság.

A nürnbergi perek során a nemzetközi bíróság az SS-t és ezen belül a Waffen SS-t háborús bűnös szervezetnek minősítette, tagjainak nagy részétől megvonták a német veteránokat megillető juttatásokat. Később azonban a német kormány elismerte, hogy nekik is járnak ezek a juttatások.

"A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 1992. március 4-én kelt, és jogerősen kihirdetett C. 1254. sz. ítélete szerint: ...a Budapesti Népbíróság 1946-ban hozott ítélete - amely szerint a magyar SS-hadosztályokban harcoló katonák közül mindenkit háborús bűnősnek minősítettek - törvénysértő volt... "