A breszt-litovszki béke1918. március 3.

A békeegyezmény

Képtalálat a következőre: „A breszt-litovszki béke”
A breszt-litovszki béke egy békeegyezmény, mely 1918. március 3-án Breszt-Litovszkban (ma Breszt, Fehéroroszország) született Németország, az Osztrák–Magyar Monarchia és szövetségesei (Bulgária, Törökország) valamint a bolsevik Oroszország között

 

1917. november 21-én az orosz kormány követein és képviselőin keresztül üzent a háborúban résztvevő feleknek, hogy kezdjék meg a béketárgyalásokat. Erre a felszólításra egyedül Németország adott pozitív választ. 1917. december 3-án elkezdődtek az előkészületek, melynek eredményeként december 5-én megszületett az oroszok és németek közötti fegyverszüneti megállapodás. 1917. december 22-én megkezdődtek a valódi béketárgyalások: Oroszországnak át kellett adnia az általa megszerzett területek egy részét, valamint anyagi kártérítést szabtak ki rá. Az országban uralkodó nehéz helyzet miatt az orosz vezetés elfogadta a rá kiszabott feltételeket, időt nyerve a szovjet vezetés megerősítésére. A szovjet küldöttség vezetője, Lev Trockij, megszakította a tárgylásokat és 1918. február 18-án megkezdték Ukrajna valamint Szentpétervár egy részének katonai megszállását. A szovjet delegáció március 1-jén újra asztalhoz ült, ahol is március 3-án elfogadták a németek által kidolgozott béketervet.

A tárgyalásokon részt vett az Ukrán Népköztársaság delegációja is Mychajło Hruszewski (lengyel) vezetésével. A lengyel fél az Ideiglenes Államtanács feloszlása miatt nem vett részt a béketerv kidolgozásában.

A béke tartalma

Német tisztek üdvözlik Trockijt.A békeegyezményben foglaltak alapján Oroszország kivonult az általa elfoglalt területekről és felfüggesztette az Antant hatalmakkal kötött szövetségét, valamint elfogadta az új német határt, melyet a Németország által elfoglalt keleti területek jelentettek. Ez Oroszország számára a lengyel, litván, lett, észt, finn és a kaukázuson túli területeinek elvesztését jelentette, kötelezték továbbá Oroszország teljes hadseregének (beleértve a Vörös hadsereget is) demobilizálására.

A béke következménye

A breszti békével Oroszország lezárta az I. világháborúban folytatott tevékenységét. A Németországgal folytatott együttműködés eredményeként a bolsevik delegációt kizárták az 1919-es párizsi béketárgyalásokról.

A Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után, 1918. november 13-án Oroszország egyoldalúan semmisnek nyilvánította az egyezményt, állítván, hogy azt erővel kényszerítették rá.

Megjegyzések

gróf Ottokar Czernin - osztrák–magyar delegáció vezető

"Az orosz küldöttség vezetője egy zsidó volt, Joffe a neve és most szabadult Szibériából [...] Ebéd után volt alkalmam beszélgetni vele először. Joffe elképzelése azon az egyszerű megközelítésen alapult, hogy minden nemzetnek meg kell adni a saját országa vezetésének jogát - az így felszabadított népek mind szükségszerűen szeretni fogják egymást [...] Tájékoztattam, hogy mi nem fogjuk az orosz elképzelést támogatni és nem toleráljuk a belügyinkbe való bármiféle beavatkozást. Ha tartotta volna magát az utópikus elképzeléseihez, akkor a béketárgyalás csődött mondott volna, és akkor valoszínűleg a következő vonattal megkezdhette volna az utazását vissza. Joffe megdöbbenten, ártatlan szemekkel nézett rám, és egy időre elhallgatott. Aztán felejthetetlenül kedves - mondhatni könyörgő - hangon ezt mondta: 'Szívből remélem, hogy az Önök országában is ki fogunk tudni robbantani egy forradalmat.'"

Richard von Kühlmann - német külügyminiszter

"A bolsevikok egy nőt delegáltak a tárgyalásra - természetesen propagandaként. A nő lelőtt egy helytartót, aki a baloldaliak körében igen népszerűtlen volt és nem halálra, hanem elétfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Ez a személy, aki inkább egy öregedő házvezetőnőre hasonlít, Madame Bizenko, láthatóan egy együgyű fanatikus - Leopold, Bajorország hercegének véleménye a kirívó magatartást tanusító nőről, aki a vacsoránál a bal oldalán ült. A bal kezében tartott étlappal mutatta be, hogyan lengette a helytartó feje felett a petíciót - "egy gonosz ember volt" - mondta, és hasbalőtte a revolverrel, amelyet a jobb kezében tartott. Leopold herceg mindvégig barátságos arckifejezéssel hallgatta a gyilkos történetét - tettetve, hogy nő beszéde érdeklődése tárgya."

Lev Trockij - bolsevik (késöbbi) delegáció vezető

"Az emberek legnagyobb részével most találkoztam először. Felesleges hangsúlyozni, hogy még benyomásom sem volt róluk. De azt mindenképpen hozzá kell tennem, hogy magasabb szintre számítottam. Az első találkozásból leszűrt véleményem a következőképpen összegezhető: Ezek az emberek nem képesek felmérni ellenfeleik erejét, de a sajátjukkal sincsenek tisztában."

 

Fájl:Traktat brzeski 1918.jpg

 

KAPCSOLÓDÓ

FORRÁS

Wikipédia

Kilencven éve írták alá a breszt-litovszki békét (National Geographic, 2008. március
Köztes-Európa térképtár - 136. A breszt-litovszki béke, 1918

További információk

Boross László: Breszt-Litovszk I. (Nyugat, 1918)
Boross László: Breszt-Litovszk II. (Nyugat, 1918)
Lengyel István: A breszt-litovszki béketárgyalások (Kossuth Könyvkiadó, 1975)