Folytatólagos háború1941. június 25 - 1944. szeptember 19.

A folytatólagos háború

Finn katonák lépik át a szovjet–finn határsávot 1941 nyarán

A második világháború során lezajlott második szovjet–finn háború (finnül: jatkosota, svédül: fortsättningskriget), amelyet 1941. június 25–1944. szeptember 19. között vívott meg a téli háborút követően Finnország és a Szovjetunió. Magát a nevét az első szovjet–finn háborútól való egyértelmű megkülönböztetésként kapta a nyugati történetírásban, oroszul csak „szovjet–finn háborúnak” (Советско-финская война) emlegetik. Fontosságát mutatja szovjet szempontból is, hogy egy teljes Front-megjelölést is kapott a térség Karéliai Front névvel.

Az Egyesült Királyság 1941. december 6-án üzent hadat Finnországnak, azonban korábban már részt vett brit haderő a harcokban, Petsamo bombázásakor. Finnországot Németország látta el értékes hadianyagokkal, hadfelszerelésekkel, illetve részben segítette is a finn hadmozdulatokat saját csapataival. Az Egyesült Államok nem vett részt aktívan a harcokban, azonban a Szovjetuniónak nyújtott kölcsönbérleti törvény során jelentős mennyiségű hadianyagot juttatott el szövetségesének.

Folytatólagos háború Csatái

Téli háború és a moszkvai békeszerződés <= A karéliai földszoros visszafoglalása • Kelet-Karélia meghódítása • Lagoda-Karélia finn visszafoglalása • Silberfuchs hadművelet • Hanko-i csata • Uhtua-Kiestinki csata • Repola–Rukajärvi menti ütközetek • Porlammi csata • Az 1. Tuulos-i csata • Suursaari csata • Viborg–Petrozavodszk offenzíva • Valkeasaari csata • Kuuterselkä-i csata • Siiranmäki csata • Tienhaara-i csata • Tali–ihantalai csata • A 2. Kollaa-i csata • Syväri csata • Viborg-öböli csata • Vuosalmi csata • A 2. Tuulos-i csata • Nietjärvi csata • Ilomantsi csata => moszkvai fegyverszünet és a lappföldi háború

 

Harcoló felek

Finnország
Németország
Olaszország

Szovjetunió
Egyesült Királyság

Hadsereg

500 000 finn katona a karéliai térségben
220 000 német katona a finnországi Lappföldön
900 000–1 500 000 katona

Veszteségek

63 204 halott és eltünt
158 000 sérült
2377-3500 szovjet hadifogságba esett
939 polgári áldozat a légi támadásokban
190 polgári áldozat a szovjet partizánok által
200 000 halott és eltünt
385 000 sérült
190 000 betegségek miatt hosszabb korházi ápolásra szorult
(pl. fagyási s.)
64 000 hadifogságba esett
4000-7000 polgári áldozat

 

A háborút négy részre lehet bontani:

* Finn 1941-es offenzíva.
* Állóháború 1942–1943-ban.
* Szovjet ellentámadás 1944-ben.
* Fegyverszünet és békekötés.

A finn és szovjet csapatok közötti harci cselekemények 1944. szeptember közepén értek véget, gyakorlatilag döntetlen eredménnyel: egyik fél sem tudott a másikkal szemben jelentős teret nyerni. A „folytatólagos háborút” végül az 1947-es párizsi békeszerződés zárta le. Az itt lefektetett korlátozások a mai napig érvényben vannak Finnországgal szemben.

A moszkvai fegyverszünetet a lappföldi háború követte, mikor a finn haderő a német csapatok ellen fordulva közel nyolc hónap alatt, 1945. április végére az országból a norvég határig szorította őket vissza

 

KAPCSOLÓDÓ

FORRÁS

Wikipédia
Keegan, John. A második világháború, 2., változatlan kiad., Budapest: Európa Könyvkiadó (2003, 2008). ISBN 978-963-07-8457-3
Szabó Péter, Számvéber Norbert. A keleti hadszíntér és Magyarország 1941–1943, 2., bőv. kiad., Puedlo Kiadó (2003). ISBN 963-9477-07-9
Szabó Péter, Számvéber Norbert. A keleti hadszíntér és Magyarország 1943–1945. Puedlo Kiadó (2003). ISBN 963-9477-40-0
Richly Gábor: Zsdanov másik arca, a Szövetséges Ellenörzö Bizottság Finnországban. Századok 1997/2. 489-498. o.