Ugrás a Főoldalra!

A győri program

A győri program egy egymilliárd pengős hadseregfejlesztési program volt, amelyet Darányi Kálmán 1938. március 5-én Győrött, a kormányzópárt, a Nemzeti Egység Pártja nagygyűlésén jelentett be. A program kidolgozója Imrédy Béla volt.


Imrédy Béla és Darányi Kálmán

Leírása

A program nem volt más, mint a február 3-i Huba elnevezésű hadfejlesztési terv gazdasági megalapozása. Ebből 600 milliót közvetlenül a fegyverkezésre, 400 milliót közvetett védelmi fejlesztésre szántak. Az ütemezését 5 évben határozták meg, az első lépcsőt 1940 végéig tervezték végrehajtani (ez a legszükségesebb fejlesztéseket foglalta magában). Ez jelentette a katonai célú kutatások megindítását, a magyar ipar egy részének a hadigazdálkodásra való átállítását, a hadsereg legalapvetőbb fegyverekkel való ellátását. A második lépcsőben már egy megalapozott hadsereg minőségi és mennyiségi továbbfejlesztését tűzte ki célul. A változást tükrözte, hogy a bledi konferencián 1938. augusztus 2-3. között a kisantant államok elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát.

A 400 millióból finanszírozták a mezőgazdaság, közlekedés, infrastruktúra és a bányászat fejlesztését is. A program egyik célja volt, hogy öt év alatt elő is teremtsék az elosztani szánt 1 milliárd pengőt. Ennek finanszírozását hosszú, illetve rövid lejáratú kölcsönök, valamint egyszeri vagyonadó kombinációjaként akarták megoldani. A 400 milliót kölcsönből, a 600 milliót pedig az egyszeri vagyonadóból.

A közvetett kiadásokra szánt 400 millió elosztása az alábbiak szerint alakult: 210 millió pengőt fordítottak az infrastruktúra fejlesztésére, 20 milliót a mezőgazdaság fejlesztésére, 19 milliót a mezőgazdasági értékesítés fejlesztésére, illetve a szolgáltatások fejlesztésére, 75 milliót mezőgazdasági hitelnyújtásra, valamint 30 milliót a népoktatásra, 36 milliót az ivóvíz ellátására és egyéb szociális fejlesztésre, a fennmaradó 10 milliót pedig a bányászat és a nyersanyagkutatás támogatására.

Nemzetközi kontextus

Az 1938-as győri program majdnem megkésettnek mondható, hisz a környező kisantant országok hadseregeit eleve nem sújtották korlátozások, és a korszerűsítés is évekkel korábban megkezdődött. Így például Románia már 1935 áprilisában beindította fegyverkezési programját, igaz új fegyvereinek kb. 70%-át Csehszlovákiából szerezte be.