Ugrás a Főoldalra!

Az ördögkúti mészárlás egy 1940. szeptember 9-én történt incidens volt, amelynek során a második bécsi döntést követően, a visszakapott Észak-Erdélybe bevonuló magyar honvédek lemészárolták a szilágy megyei Ördögkút 93 lakosát.


(By Roamata - A feltöltő saját munkája, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2425346)

A mészárlás

A II. bécsi döntést követően Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. A románok azonban természetesen nem lelkesedtek ezért, a szélsőjobboldali Vasgárda pedig egyenesen kijelentette, hogy nem engedi át Észak-Erdélyt a magyaroknak, hanem meg fogja támadni a bevonuló honvédeket. Emiatt a honvédek harci készültségben vonultak be a visszakapott területekre, készen állva egy bármikori támadásra.

A magyar lakosság kitörő örömmel fogadta a honvédeket, azonban a román lakosság nagy része tüntetőleg a házaiban maradt. Néhány községben a kiélezett helyzet, vagy félreértések következtében mészárlásokra is sor került. Ezek közül a legtöbb ilyen Szilágy megye területén történt.

A legelső ilyen incidensre Szilágynagyfalu területén került sor szeptember 8-án, amikor magyar katonák a falu főterén legyilkoltak 11 helybéli lakost. Másnap került sor az Ipp és az Ördögkút község területén elkövetett mészárlásokra.

A 6. Hadtest elővédjeként, a 22. határvadász zászlóalj haladt, Ákosi Károly ezredes vezetésével. A sereg Zsibó irányába tartott, útközben át kelett vonulnia Ördögkút községen is. Szeptember 8-án este a zászlóalj egyik kézigránátokat szállító szekere felrobbant és a katonák között elterjedt az az - alaptalan - hír, miszerint a szekeret a Vasgárdisták robbantották fel. Emiatt a zászlóalj feszült hangulatban vonult tovább, arra számítva, hogy valószínűleg a Meszes-hegységben támadás éri őket.

Másnap a sereg megérkezett Ördögkút határához. Az ezt követő események oka máig tisztázatlan. Ákosi Károly ezredes verziója szerint, a falu templomából a helybéli ortodox pópa lánya tüzet nyitott a bevonuló honvédekre, ezzel kiprovokálva a honvédség erőszakos fellépését. A helyszínre kiküldött vizsgálóbizottság igazat adott Ákosinak, mivel a helyszínen elrejtett fegyverek és lőszer került elő a földből.

Ezzel szemben viszont Kádár Gyula vezérkari ezredes visszaemlékezései szerint másként történtek a dolgok. Amikor a zászlóalj megérkezett a faluba, néma csend fogadta őket, az utcák üresek voltak. Ekkor megszólalt a falu harangja, amit Ákosi Károly jeladásnak vélt és felszólította egyik altisztjét, hogy vessen véget a harangozásnak. A tiszt odament a templomhoz és kiabálni kezdett, eredménytelenül, ezért néhányszor a levegőbe lőtt. Erre a falu szélén várakozó magyar katonák azt hitték, hogy a románok lőnek, és tüzet nyitottak, mire az L alakú község felső részében álló katonák viszonozták a lentről jövő lövéseket. Az össze-vissza lövöldözéstől megijedt lakosság menekülésbe kezdett az erdők felé, de a katonák a nyomukban voltak és lőttek rájuk. Ezt követően benyomultak az ortodox parókiába, és meggyilkolták a papot családjával együtt. Végül Bakay Szilárd ezredes a helyszínre érkezett, és véget vetett a lövöldözésnek.

A mészárlásnak 93 áldozata volt, ebből 87 román, 6 zsidó.