Manierizmus, barokk, rokokó1526 - 1800

Manierizmus, barokk, rokokó kronológia

A manierizmus a kb. 1530-tól 1600-ig tartó stílustörténeti korszak elnevezése, amely a reneszánsz és a barokk korszakot kötötte össze. A fogalom az olasz maniera szóból ered, melynek magyar jelentése mód vagy manír, de később modorosságot is jelentett. Olaszországból indult ki, Németalföldön, Franciaországban és Németországban terjedt el. A 16. század első felében a késő reneszánsz, a század utolsó évtizedében és 1600 után a korai barokkal él együtt. Az új elvek már az érett reneszánsz két nagy alkotójánál is jelen voltak, Raffaellónál például a Borgó égése című mű (1514-17, Vatikán), Michelangelónál pedig az Utolsó ítélet című festményen (1535-41, Vatikán, Sixtus-kápolna). Ezeknél a munkáknál a művész már szakít a hagyományos ikonográfiával.

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1575-től kb. 1770-ig tartott, és bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemzők rá. Közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki. A barokk késői ága a copf, ill. rokokó stílus. A barokkot követő korstílus a klasszicizmus.

A 18. század elején Franciaországban létrejött egy új stílus, a rokkokó, mely a kifinomult arisztokrácia könnyed életvitelét környezetének kialakításával is hangsúlyozni akarta. Már XIV. Lajos korában érezhető volt egyfajta szembenállás a hivatalos barokk stílus szigora ellen. Az ellenzők könnyedebb, díszítettebb stílust akartak létrehozni szeszélyesen aszimmetrikus, szabálytalan vonalvezetéssel. XV. Lajos idején egy gazdasági fellendülés is megfigyelhető volt, aminek hatására megnőtt a kényelemre, a luxusra való igény. Ez mutatkozik meg a társasági élet kifinomultságában, a szalonok nőies bájában, nagyvilági életében. Ehhez a hangulathoz a barokk nehézkessége, drámaisága helyett egy árnyaltabb, játékosabb, a korábbinál jóval könnyedebb stílus kívánkozott.

 

1526

a Habsburg-ház spanyol és osztrák ágra szakad;
máj. cognaci liga;

1529

speyeri birodalmi gyűlés: a reformáció követői protestálnak

1530

augsburgi birodalmi gyűlés: a protestáns tanok közzététele (ágostai hitvallás)

1531

a protestáns fejedelmek szövetsége; Pizarro hódítása Peruban

1534

VIII. Henrik egyházreformja Angliában

1536

Kálvin: A keresztény vallás tanítása

1540

Loyola Ignác megalapítja a jezsuita rendet

1543

Kopernikusz: Az égitestek körforgása

1545–1563

tridenti zsinat

1547

V. Károly császár győz a protestáns szövetség felett

1552–1556

IV. Iván elfoglalja a kazányi kánságot

1554

megalakul a Moszkvai Társaság

1555

augsburgi vallásbéke (akié a föld, azé a vallás)

1556

IV. Iván elfoglalja az asztrahányi kánságot

1562

az angol rabszolgakereskedelem kezdete

1566–1609

németalföldi szabadságharc és polgári forradalom

1568. jún. 5.

Egmont és Hoorn kivégzése Németalföldön

1571

lepantói csata

1572

Zsigmond Ágosttal kihal a lengyel Jagelló-ház;
aug. 23–24. Szent Bertalan éjszakája;
aug. 24. Valois Margit házassága Bourbon Henrikkel;

1574

Lengyelország nemesi köztársaság

1579

utrechti egyezmény (Németalföld északi tartományainak uniója)

1581

a független németalföldi köztársaság (Hollandia) megalakulása

1585

az első angol kolónia Virginiában

1588

angol–spanyol háború, a Nagy Armada veresége

1588

-tól rabszolgavadász telepek az afrikai Guineai-öbölben

1589

III. Henrik (az utolsó Valois) meggyilkolása

1590

Párizs spanyol megszállása

1597

Erzsébet királynő rendelete a csavargók ellen (véres törvények)

1598

Kihal az orosz Rurik-dinasztia

1600

az angol Kelet-indiai Társaság megalakulása;
II. Ferdinánd megvonja a szabad vallásgyakorlás jogát a felső-ausztriai városoktól;

1600. febr. 17.

Giordano Brunót máglyahalálra ítélik

1603

a Stuart-ház az angol trónon (I. Jakab)

1605

lengyel nemesek és Ál-Dimitrij támadása Oroszország ellen

1606

orosz parasztfelkelés (Iván Bolotnyikov)

1609

spanyol–holland fegyverszünet (Hollandia győzelme);
a katolikus liga megalakulása;
Kepler: Új csillagászat, avagy az ég fizikája;

1610

a lengyelek elfoglalják Moszkvát, Minyin és Pozsarszkij herceg vezetésével orosz népfelkelés

1612

Oroszország felszabadítása, Iván Szuszányin halála

1613

a Romanov-dinasztia megválasztása, az orosz állam újjászervezése

1614

az utolsó rendi gyűlés 1789 előtt Franciaországban

1617

a német-római császári trónra a későbbi II. Ferdinándot jelölik

1618–1648

a harmincéves háború

1618. máj. 23.

cseh felkelés a Habsburgok ellen

1619

II. Ferdinándot Frankfurtban császárrá választják

1620. nov. 8.

fehérhegyi csata;
a hollandok megalapítják New Yorkot;
Campanella: A nap városa

1621

Hollandia felújítja háborúját Spanyolország ellen

1625

dán támadással megkezdődik a harmincéves háború második szakasza

1628

Harvey megjelenteti a vérkeringésről és a szív működéséről szóló könyvét

1629–1640

angol abszolutizmus

1631

II. Gusztáv Adolf svéd király támadásával megkezdődik a harmincéves háború harmadik szakasza

1632

lützeni csata (Gusztáv Adolf halála)

1635

Franciaország belép a harmincéves háborúba

1636

a cséplőgép feltalálása

1640

. tavasz I. Károly összehívja az angol parlamentet (rövid parlament);
ősz hosszú parlament (1653-ig);

1642. jan. 10.

I. Károly elhagyja Londont

1642–1649

az angol polgárháború

1643

a Habsburgok és a dánok szövetsége

1643

Torricelli kimutatja a légnyomást

1647

leveller röpirat: A nép szerződése

1648

a wesztfáliai béke zárja le a 30 éves háborút;
a Bogdán Hmjelnyickij-féle kozák lázadás a lengyelek ellen;
dec. 2. Cromwell bevonul Londonba, a presbiteriánusokat eltávolítják a parlamentből (csonka parlament);

1649

Stuart Károlyt kivégzik, Anglia köztársaság

1651

hajózási törvény

1654

Ukrajna csatlakozása Oroszországhoz

1658

Cromwell halála

1660

a királyság visszaállítása Angliában (II. Károly)

1681

az orosz–török háború befejezése

1685

Johann Sebastian Bach születése;
Georg Friedrich Handel születése;
Thököly fejedelemségének bukása;

1686

Buda visszafoglalása

1687

a magyar országgyűlés lemond a királyválasztás jogáról, és elismeri a Habsburgok örökösödési jogát

1688

Orániai Vilmos partaszállása Angliában, dicsőséges forradalom

1689

Jognyilatkozat

1690

felszámolják az Erdélyi Fejedelemséget

1694

megalakul az Angol Bank

1696

meghal Sobieski János

1697

I. Frigyes Ágostot II. Ágost néven lengyel királlyá választják (-1733)

1697

Savoyai Jenő vezette császári csapatok döntő győzelmet aratnak a törökök felett Zentánál

1697

kuruc felkelések

1697

XII. Károly kerül a svéd trónra

1700

II. Károly halálával kihal a Habsburgok spanyol ága;
az Orosz Cárság és a Dán Királyság hadat üzen a svédeknek megkezdődik az északi háború (1700–1721);
a narvai csata

1701

a porosz királyság létrejötte (I. Frigyes);
megkezdődik a spanyol örökösödési háború (-1714);
II. Rákóczi Ferenc letartóztatása, majd szökése

1702

III. Frigyes, I. Frigyes néven porosz király lesz

1703

kirobban a Rákóczi-szabadságharc;
I. Péter megalapítja Szentpétervárt

1704

II. Rákóczi Ferenc lesz Erdély fejedelme;
I. Frigyes Ágost bekapcsolódik az északi háborúba;
az angolok elfoglalják Gibraltárt;
a höchstädti csata

1705

meghal I. Lipót. I. József lesz a magyar király

1706

XII. Károly legyőzi I. Frigyes Ágostot

1707

a Habsburg-ház trónfosztása Ónódon

1701–1714

spanyol örökösödési háború

1709

poltavai csata

1711

Thomas Newcomen feltalálja az atmoszférikus gőzgépet;
a szatmári béke;
I. Péter veresége a töröktől

1713

a Pragmatica Sanctio;
utrechti béke

1720

II. Rákóczi Ferenc Rodostóba emigrál (halála: 1736)

1722

a magyar és az erdélyi rendek elfogadják a Pragmatica Sanctiót

1740

meghal I. Frigyes Vilmos, utódja II. (Nagy) Frigyes;
meghal III. Károly, Mária Terézia kerül a Habsburg trónra;
VII. Károly néven Károly Albert lesz a német-római császár;
Az osztrák örökösödési háború (–1748);

1745

Lotharingiai Ferenc lesz a német-római császár

1748

Montesquieu: A törvények szelleméről

1751–1780

a francia Enciklopédia kiadása

1756–1763

a hétéves gyarmati háború Anglia és Franciaország között

1764

James Hargraves megszerkeszti az első fonógépet

1764–65

országgyűlés kezdődik Pozsonyban

1765

meghal Lotharingiai Ferenc, II. József lesz a német-római társuralkodó.

1765

Magyarországon elkezdődik a felvilágosult abszolutizmus

1765

Erdély nagyfejedelemség lesz

1766

Lotharingia a Francia Királysághoz kerül

1767

Mária Terézia úrbéri rendelete;
a jezsuitákat kiűzik Dél-Amerikából;

1769

James Watt gőzgépe;
James Cook befejezi Új-Zéland felfedezését;

1770

James Cook végighajózik Ausztrália mentén

1772

Lengyelország első felosztása

1773

bostoni teadélután;
XIV. Kelemen pápa feloszlatja a jezsuita rendet;
Pugacsov vezette parasztfelkelés Oroszországban (–1775)

1774. szept.

az amerikai gyarmatok első kongresszusa

1775–1783

amerikai függetlenségi háború

1776

Adam Smith: A nemzetek gazdasága;
júl. 4. amerikai Függetlenségi Nyilatkozat

1777

saratogai ütközet

1780

k. az ipari forradalom kezdete

1781

yorktowni ütközet, a brit csapatok leteszik a fegyvert

1783

Versailles-i béke: Anglia elismeri az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét;
Oroszország annektálja a Krími-félszigetet;
a Montgolfier fivérek első felszállása hőlégballonnal

1785

II. József jobbágyrendelete

1787

az Egyesült Államok alkotmánya;
gazdasági válság Franciaországban;
máj. 5. a francia rendi gyűlés megnyitása;
júl. 12. a párizsi községtanács megalakulása;
júl. 14. a Bastille bevétele, forradalom Párizsban;
aug. 4. a francia kiváltságosok lemondanak előjogaikról;
aug. 26. az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata;
okt. 5. az asszonyok menete Versailles-ba;
a jakobinus klub megalakulása;
dec. megkezdik az egyházi birtokok kiárusítását Franciaországban;

1790

meghal II. József. Utód II. Lipót (-1792);
kitör a haitii forradalom

1791

a Francia Királyság alkotmányos monarchia lesz
jún. 25. a francia monarchia „temetési menete” (XVI. Lajost visszakísérik Párizsba);
az amerikai alkotmány kiegészítése;
lengyel reformalkotmány

1792

meghal II. Lipót utódja I. Ferenc lesz (-1835);
ápr. 20. francia hadüzenet, forradalmi háborúk kezdete;
aug. 10. a második forradalom Párizsban, új forradalmi községtanács alakul;
szept. 2. az első terror Párizsban;
szept. 20. a valmyi ütközet;
szept. 20. a köztársaság kikiáltása Franciaországban;
nov. 6. francia győzelem Jemappes-nál;

1793. jan. 21.

XVI. Lajos kivégzése; márc. 10. a párizsi konvent rendkívüli törvényszéket hoz
létre és megalakítja a Közjóléti Bizottságot;
jún. 2. párizsi felkelés, a girondiak letartóztatása, a jakobinus diktatúra kezdete;
Lengyelország második felosztása;

1794

Kosciuszko vezetésével oroszellenes felkelés;
a Martinovics-féle jakobinus összeesküvés;
jún. 26. francia győzelem Fleurusnál;
júl. 27. thermidori fordulat;
júl. 28. Robespierre kivégzése;

1795

Lengyelország harmadik, végleges felosztása;
sans culotte felkelés Párizsban;

1796

Bonaparte Napoleon itáliai győzelme;

1798

Malthus: A népesedés törvényéről;

1799. nov. 9.

Napóleon államcsínye (brumaire 18.)

 

 

KAPCSOLÓDÓ

FORRÁS

Wikipédia

  • Bán Imre: Eszmék és stílusok. Budapest, 1977.
  • Kelényi György: A manierizmus. Budapest, 1995.
  • Arnold Hauser: A manierizmus. A művészet válsága és a modern művészet születése.
  • Gáncs Aladár: Az ötödik evangelista? Budapest, 1985.

 

kép:

Az orosz Katalin-palota, ami az egyik leghíresebb rokokó stílusban épült palota a Szentpétervárhoz tartozó Carszkoje Szelóban