2. világháború kronológiája

2023.03.22.

Kronológia - 1939

augusztus 31

szeptember 1 

  • Németország hadüzenet nélkül megtámadja Lengyelországot.

szeptember 2

  • Olaszország nem hadviselőnek nyilvánítja magát.

szeptember 3

  • Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Új- Zéland és India hadat üzen Németországnak.
  • Megalakul a brit háborús kabinet.

szeptember 5

  • A lengyel csapatok visszavonulnak a Visztula mögé.
  • Az Egyesült Államok semlegesnek nyilvánítja magát.

szeptember 6. 

  • Krakkó elesik.
  • Francia csapatok Saarbrücken térségében átlépik a német határt, kb. 8 km mélységben.

szeptember 9.

  • Lódz eleste.

szeptember 10.

  • Kanada hadat üzen Németországnak.

szeptember 12. 

  • A brit expedíciós hadsereg első egységei megérkeznek Franciaországba.

szeptember 13. 

  • Franciaországban háborús kormány alakul.

szeptember 14.

  • Magyarország nem hadviselőnek nyilvánítja magát.

szeptember 17.

  • A német csapatok a Bugtól nyugatra befejezik a lengyel hadsereg bekerítését.
  • Szovjet csapatok benyomulnak Kelet-Lengyelországba.
  • Egy német tengeralattjáró elsüllyeszti a brit Courageous anyahajót.

szeptember 22.

  • Lemberget (Lvov) elfoglalják a szovjet csapatok.

szeptember 23.

  • Magyarország és a Szovjetunió között helyreáll a diplomáciai kapcsolat.

szeptember 27.

  • Varsó kapitulál.

szeptember 28.

  • Német-szovjet barátsági szerződést írnak alá Moszkvában. A határt a Bug folyónál jelölik ki.
  • Szovjet-észt kölcsönös segítségnyújtási szerződés.

szeptember 30. 

  • W. Sikorski tábornok vezetésével Párizsban lengyel emigráns kormány alakul.
  • A francia csapatokat kivonják a német területekről.

október 1-2.

  • Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát a Szovjetunióhoz csatolják.

október 5.

  • A Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási szerződést erőszakol Lettországra.

október 6. 

  • Kock és Lublin körzetében az utolsó lengyel egységek is leteszik a fegyvert.
  • Hitler „békeajánlatot” tesz Nagy-Britanniának és Franciaországnak.

október 8.

  • Nyugat-Lengyelországot bekebelezi a német birodalom.

október 9. 

  • Hitler hadműveleti utasítása a nyugati offenzívára vonatkozóan.

október 10.

  • Franciaország elutasítja a német békeajánlatot.
  • Szovjet-litván kölcsönös segítségnyújtási szerződés.

október 12.

  • A brit kormány sem fogadja el Hitler béketervét.

október 14.

  • G. Prien vezetésével egy német tengeralattjáró Scapa Flow-nál elsüllyeszti a Royal Oak brit csatahajót.

október 19.

  • Brit-francia-török egyezmény.

október 27.

  • A szovjetek által megszállt kelet-lengyel területeket Ukrajnához ill. Belorussziához csatolják.

november 3.

  • Az Egyesült Államok kongresszusa módosítja a semlegességi törvényt, ezzel lehetőség nyílik fegyverszállításra a hadviselő felek részére (Cash and Carry).

november 8.

  • Münchenben bombamerényletet kísérelnek meg Hitler ellen.

november 30.

  • Szovjet csapatok hadüzenet nélkül megtámadják Finnországot.

december 13.

  • A La Plata torkolatánál tengeri csata brit egységek és a német Admiral Graf Spee páncéloshajó között. A súlyosan sérült német hajó 17-én Montevideoban elsüllyeszti önmagát.

december 14.

  • A finn konfliktus miatt a Népszövetség kizárja tagjai sorából a Szovjetuniót.

Kronológia - 1940

január 5-8.

  • Suomussalminál a finn csapatok súlyos vereséget mérnek a szovjetekre.
    január 16.
  • Hitler tavaszra halasztja a nyugati támadást.

január 27.

  • Megkezdődik a Norvégia és Dánia elleni agressziós terv (Weserübung-terv) kidolgozása.

február 1-3.

  • Sikertelen szovjet offenzíva a Mannerheim-vonal ellen.

február 11.

  • Német-szovjet gazdasági egyezmény.

február 11-13.

  • A szovjetek egy újabb támadás során áttörik a Mannerheim-vonalat.

március 8.

  • Finn delegáció Moszkvában tárgyalásokat kezd a fegyverszünetről.

március 12.

  • Moszkvában aláírják a szovjet-finn fegyverszünetet. Finnország kb. 50 ezer km² területet veszít.

március 18.

  • Hitler – Mussolini találkozó a Brenner-hágónál. Mussolini kinyilvánítja Olaszország készségét a hadbalépésre.

március 20.

  • E. Daladier lemondása után P. Reynaud alakít kormányt Franciaországban.

március 28.

  • Franciaország és Nagy-Britannia bejelentik, hogy nem kötnek különbékét.

április 9.

  • Németország megtámadja Dániát és Norvégiát. A dánok harc nélkül megadják magukat, Norvégia ellenáll.
  • Oscarsborgnál egy norvég üteg egyetlen lövéssel megbénítja a német Blücher nehézcirkálót, amely torpedótalálatok következtében elsüllyed.

április 10-13.

  • Brit-német tengeri ütközet Narviknál, súlyos német vereséggel.

április 14-17.

  • Brit és francia csapatok szállnak partra Norvégiában.

április 27.

  • Himmler parancsa nyomán koncentrációs tábort létesítenek a lengyelországi Auschwitzban (Oswiecim).

április 28.

  • Brit csapatok elfoglalják Narvikot.

május 5.

  • A norvég kormány Londonba menekül.

május 7.

  • A németek befejezik Közép- és Felső-Norvégia meghódítását.

május 10.

  • A britek elfoglalják Izlandot és a Feröer-szigeteket.
  • Német csapatok (megsértve Belgium, Hollandia és Luxemburg semlegességét) megkezdik a nyugati offenzívát.
  • Chamberlain brit miniszterelnök lemond, utóda Winston Churchill.

május 13.

  • Német csapatok átkelnek a Maas (Meuse) folyón, Namur és Sedan között.
  • Dinant és Liège eleste.

május 14.

  • Bombatámadás Rotterdam ellen. 900 halott.

május 15.

  • Hollandia kapitulál. Londonban holland emigráns kormány alakul.

május 16-17.

  • A britek bombázzák a Ruhr-vidéket. Megkezdődik a stratégiai légiháború Németország ellen.

május 17.

  • A németek elfoglalják Brüsszelt.

május 18.

  • Antwerpen és Ostende is német kézre kerül.

május 19.

  • M. Weygand lesz a francia-brit haderő főparancsnoka a 16-án lemondott M. Gamelin helyett.

május 20.

  • A németek páncélos egységei elérik a Somme torkolatát, ezzel kettévágják a szövetséges csapatokat.

május 22.

  • Churchill és Weygand részvételével haditanácsot tartanak Vincennes-ben.

május 24.

  • Hitler Dunkerque előtt leállítja a német támadást.

május 27.

  • Megkezdődik a Dynamo-hadművelet, a szövetséges csapatok evakuálása Dunkerque-ből.

május 28.

  • Belgium feltétel nélkül kapitulál, a kormány Londonba menekül.

június 3.

  • Mussolini közli Hitlerrel hadba lépési szándékát.

június 4.

  • Véget ér Dunkerque kiürítése.

június 5.

  • Új német offenzíva Franciaországban. A Weygand-vonal áttörése a Somme és az Aisne folyóknál.

június 8.

  • A britek kiürítik Narvikot.

június 9.

  • Rouen bevétele.
  • Norvégia kapitulációja.

június 10.

  • Olaszország hadüzenete Nagy-Britanniának és Franciaországnak.
  • Norvégiában Quisling alakít kormányt.

június 11.

  • Olaszország megtámadja Franciaországot.
  • A francia kormány Tours-ba települ.

június 14.

  • A németek bevonulnak Párizsba.

június 15.

  • Német katonai parádé Párizsban.
  • A németek áttörik a Maginot-vonalat. Verdun eleste.
  • Litvániát elfoglalják a szovjet csapatok.

június 16.

  • Reynaud francia miniszterelnök lemond.
  • A németek elérik a Loire-t.

június 17.

  • Franciaországban Pétain marsall alakít kormányt, és fegyverszünetet kér.
  • A Szovejtunió megszállja Észt- és Lettországot.

június 18.

  • Hitler – Mussolini megbeszélés Franciaország további sorsáról.
  • Londonban Charles de Gaulle bejelenti a harc folytatását.

június 20.

  • A franciák Olaszországtól is fegyverszünetet kérnek.

június 21.

  • Lyon eleste.
  • Olasz hadműveletek Franciaországban.

június 22.

  • Compiègne-ben Franciaország feltétel nélkül leteszi a fegyvert a németek előtt.

június 24.

  • Rómában aláírják az olasz-francia fegyverszünetet.

június 26.

  • A Szovjetunió ultimátumot intéz Romániához Besszarábia és Észak-Bukovina átadása érdekében.

június 28.

  • A román kormány eleget tesz a szovjet követeléseknek.
  • A brit kormány elismeri a de Gaulle vezette Szabad Franciák Nemzeti Bizottságát.

július 3.

  • Brit haditengerészeti egységek Oranban megtámadják a francia flottát, súlyos veszteségeket okozva.

július 4.

  • A Pétain-kormány megszakítja Nagy-Britanniával a diplomáciai kapcsolatokat.

július 9.

  • Brit-olasz tengeri ütközet Punta Silónál.

július 10.

  • Teleki Pál magyar miniszterelnök Münchenben Hitlerrel tárgyal.
  • Az első nagyszabású német légitámadás Anglia ellen.

július 11.

  • Pétain teljhatalmat kap. A francia kormány Vichy-be költözik.

július 16.

  • Hitler 16. sz. hadműveleti utasítása az Anglia elleni partraszállásra (Seelöwe-terv).

július 19.

  • Hitler „utolsó békeajánlata” Nagy-Britanniának.

július 31.

  • A Führer titkos utasítást ad a Szovjetuinó elleni támadási terv kidolgozására.

augusztus 1.

  • Hitler 17. sz. hadműveleti utasítása. Megkezdődik az angliai csata. [Dowding] [Göring]

augusztus 3.

  • Litvánia a Szovjetunió tagállama lesz.

augusztus 4-17.

  • Olasz csapatok elfoglaják Brit-Szomáliát.

augusztus 5.

  • Lettországot bekebelezi a Szovjetunió.

augusztus 6.

  • Észtország is szovjet tagállam lesz.

augusztus 13.

  • Sorozatos német légitámadások Anglia ellen.

augusztus 16.

  • Turnu Severinben román-magyar tárgyalások kezdődnek. A megbeszélések 24-én eredménytelenül érnek véget.

augusztus 17.

  • Hitler meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró háborút.

augusztus 20.

  • Nagy-Britanniában kihirdetik az ostromállapotot.

augusztus 25.

  • Az első brit légitámadás Berlin ellen.

augusztus 30.

  • A második bécsi döntés: Észak-Erdély és a Székelyföld Magyarországhoz kerül.

szeptember 2.

  • Brit-amerikai szerződés: 50 régi típusú rombolóért cserébe az amerikaiak nyugat-indiai támaszpontokat kapnak.

szeptember 4.

  • Hitler beszédében angliai inváziót ígér.
  • I. Antonescu lesz az új román miniszterelnök.

szeptember 6.

  • Horthy Miklós kormányzó bevonul Nagyváradra.
  • Károly román király lemond fia, Mihály trónörökös javára.

szeptember 7.

  • A craiovai egyezmény értelmében Románia átengedi Dél-Dobrudzsát Bulgáriának.

szeptember 13.

  • Olasz támadás indul Egyiptom ellen.

szeptember 14.

  • Vasgárdista államcsíny Romániában.

szeptember 15.

  • Óriási légi ütközet Anglia felett (az „angliai csata napja”). [Hurricane] [Me-109] [Spitfire]

szeptember 16.

  • Az olaszok elfoglalják Sollumot és Sidi Barranit.

szeptember 22.

  • Japán és a Vichy-kormány megállapodása indokínai támaszpontok japán kézbe vételéről.

szeptember 27.

  • Berlinben Németország, Olaszország és Japán aláírják a háromhatalmi egyezményt.

október 8.

  • Magyarországon keresztül német csapatok vonulnak be Romániába.

október 12.

  • A Führer tavaszra halasztja az angliai inváziót.

október 23.

  • Hitler – Franco találkozó Hendaye-ben. Spanyolország kinyilvánítja, hogy nem lép be a háborúba.

október 24.

  • Montoire-ban Hitler és Pétain a britek elleni együttműködésről tárgyalnak.

október 28.

  • Olasz támadás Görögország ellen.
  • Hitler – Mussolini találkozó Firenzében.

október 29.

  • Brit bejelentés a görögök megsegítéséről.
  • Jugoszlávia semlegesnek nyilvánítja magát az olasz-görög konfliktusban.

november 2-3.

  • Görög ellentámadás, amely visszaveri az olaszokat.

november 3.

  • Brit csapatok érkeznek Görögországba.
  • Hitler eldönti, hogy beavatkozik a görögországi harcokba.

november 5.

  • F.D. Roosevelt-et harmadszor is elnökké választják.

november 11.

  • Németellenes tüntetés Párizsban.

november 11-12.

  • Brit-olasz tengeri összecsapás Taranto térségében. Az olaszok súlyos veszteségeket szenvednek. [Conte di Cavour]

november 12-15.

  • Molotov szovjet külügyminiszter Berlinben tárgyal.

november 14-15.

  • Heves légitámadások Coventry ellen. A várost lerombolja a Luftwaffe.

november 14-22.

  • A görögök ellentámadásba mennek át, mely során kiverik az olaszokat Görögországból.

november 20.

  • Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.

november 23.

  • Románia csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez.

november 24.

  • Szlovákia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.

december 6.

  • Badoglio marsall lemond, utóda Cavallero tábornok.

december 7.

  • Canaris tengernagy, az Abwehr vezetője Spanyolországban tárgyal.

december 9.

  • Wavell tábornok vezetésével a britek ellentámadást indítanak Egyiptomban.

december 11.

  • Brit csapatok visszafoglalják Sidi Barranit.

december 12.

  • Belgrádban Jugoszlávia és Magyarország örök barátsági szerződést kötnek.

december 13.

  • Hitler 20. sz. hadműveleti utasítása a Görögország elleni támadásra (Marita-terv).
  • Laval menesztése.

december 16.

  • Wavell seregei elérik Sollumot.

december 18.

  • Hitler 21. sz. hadműveleti utasítása: támadási előkészületek a Szovejtunió ellen (Barbarossa-terv).

december 19.

  • Az olaszok német péncélosokat kérnek segítségül Afrikában.

december 22.

  • A. Eden lesz a brit külügyminiszter.

december 29.

  • Roosevelt a rádióban bejelenti, hogy országa a „demokrácia arzenálja” lesz.

Kronológia - 1941

február

  •  A németek a gyenge olasz haderő támogatására Észak-Afrikába küldik a Német Afrika-hadtestet.

március 1. 

  • Bulgária csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.

április 6.–1941. június 

  • Németország, Olaszország és Magyarország megtámadja Jugoszláviát, és Bulgáriával együtt felosztják az országot. Jugoszlávia április 17-én megadja magát. Németország és Bulgária az olaszok megsegítésére megtámadja Görögországot. Görögországban 1941 júniusának elején megszűnik az ellenállás.

április 10. 

  • A terrorista Usztasa Mozgalom vezetői kikiáltják az úgynevezett Független Horvát Államot. Németország és Olaszország azonnal elismeri az új alakulatot, amelyhez Bosznia-Hercegovina tartományt is hozzácsatolják. Horvátország 1941. június 15-én hivatalosan is csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.

június 22. – 1941. november 

  • A náci Németország és tengelyhatalmi partnerei (Bulgária kivételével) megtámadják a Szovjetuniót. Finnország, amely szeretné visszaszerezni a téli háborút lezáró fegyverszünetben elvesztett területeit, szintén csatlakozik az invázióhoz. A németek gyorsan lerohanják a balti államokat, és szeptemberre a finnek támogatásával ostrom alá veszik Leningrádot (a mai Szentpétervárt). A front középső részén a németek augusztus elején elfoglalják Szmolenszket, és októberben már Moszkva felé tartanak. Délen a német és a román csapatok szeptemberben elfoglalják Kijevet, novemberben pedig beveszik a Don folyó melletti Rosztovot.

december 6.

  •  A szovjet ellentámadás következtében a németek kaotikus visszavonulásra kényszerülnek Moszkva alól.

december 7. 

  • Japán légiereje lebombázza Pearl Harbort.

december 8.

  •  Az Egyesült Államok hadat üzen Japánnak, és ezzel belép a II. világháborúba. Japán csapatok szállnak partra a Fülöp-szigeteken, Francia-Indokínában (Vietnám, Laosz, Kambodzsa) és a brit Szingapúrban. A japánok 1942 áprilisára elfoglalják a Fülöp-szigeteket, Indokínát és Szingapúrt, májusban pedig Burma felett is átveszik az irányítást. 

december 11–13. 

  • A náci Németország és tengelyhatalmi szövetségesei hadat üzennek az Egyesült Államoknak.

Kronológia - 1942

május 30. – 1945. május 

  • A britek bombázni kezdik Köln városát. Ezzel a háború megérkezik Németországba. Az elkövetkező három évben az angol-amerikai bombázások következtében számtalan német városból csak romok maradnak.

 június 

  • Az amerikai haditengerészet megfékezi a japánok előrenyomulását a Csendes-óceán középső részén, Midwaynél.

június 28. – szeptember 

  • Németország és tengelyhatalmi szövetségesei új offenzívát indítanak a Szovjetunióban. A német csapatok szeptember közepére előrenyomulnak a Volga mentén fekvő Sztálingrádig (Volgográd), és a Krím-félsziget elfoglalását követően mélyen behatolnak a Kaukázusba. Észak-Afrikában a német erők behatolnak Egyiptomba, és ezzel Németország eljut II. világháborús katonai sikereinek csúcsára.

augusztus 7. – 1943. február 9. 

  • A szövetséges erők először indítanak támadást a japán erők ellen, partra szállnak és beveszik a salamon-szigeteki Tulagit, Guadalcanalt és a Florida szigeteket.

október 23–24. 

  • A brit csapatok legyőzik a németeket és az olaszokat az egyiptomi El Alameinnél, ezzel megkezdődik a tengelyhatalmak erőinek kaotikus visszavonulása Líbián át egészen Tunézia keleti határáig.

november 8. 

  • Az amerikai és a brit csapatok Algéria és Marokkó partjainál több ponton partra szállnak a francia Észak-Afrikában. A Vichy-rezsim francia csapatai képtelenek védekezni az invázió ellen, a szövetségesek így gyorsan eljutnak Tunézia nyugati határáig. Válaszul a németek november 11-én megszállják Dél-Franciaországot.

november 23. – 1943. február 2. 

  • A szovjet csapatok ellentámadásba lendülnek, áttörnek a Sztálingrádtól észak- és dél-nyugatra húzódó magyar és román vonalakon, és a városban csapdába ejtik a 6. német hadsereget. Hitler megtiltja, hogy visszavonuljanak vagy megpróbáljanak kitörni a szovjet gyűrűből, így a 6. hadsereg túlélői 1943. január 30-án és február 2-án megadják magukat.

Kronológia - 1943

május 13. 

  • A tengelyhatalmak haderői Tunéziában megadják magukat a szövetségeseknek, ezzel az észak-afrikai hadjárat véget ér.

 július 5. 

  • A németek hatalmas harckocsi-offenzívát indítanak Kurszk közelében, a Szovjetunióban. A támadás azonban a szovjet ellenállásnak köszönhetően egy héten belül megtorpan, és a szovjetek saját offenzívát indítanak.

július 10. 

  • Amerikai és brit csapatok szállnak partra Szicíliában. Augusztus közepére a sziget a szövetségesek irányítása alá kerül.

július 25.

  •  A Fasiszta Nagytanács leváltja Benito Mussolinit, így Pietro Badoglio olasz marsall új kormányt alakít.

szeptember 8. 

  • A Badoglio-kormány feltétel nélkül megadja magát a szövetségeseknek. A németek azonnal átveszik az irányítást Róma és Észak-Olaszország felett, és fasiszta bábállamot hoznak létre Mussolini vezetésével, akit szeptember 12-én német kommandósok kiszabadítanak a börtönéből.

szeptember 9.

  •  Szövetséges csapatok szállnak partra a Nápoly melletti Salernónál.

november 6.

  •  A szovjet csapatok felszabadítják Kijevet.

Kronológia - 1944

január 22. 

  • A szövetséges csapatok sikeresen partra szállnak a Rómától délre fekvő Anzio közelében.

március 19. 

  • A németek – attól tartva, hogy Magyarország kilép a tengelyhatalmi szövetségből – elfoglalják Magyarországot, és arra kényszerítik Horthy Miklós tengernagyot, hogy németbarát miniszterelnököt nevezzen ki.

június 4. 

  • A szövetséges csapatok felszabadítják Rómát. Az angol-amerikai bombázók hat héten belül a háború során először képesek elérni kelet-németországi célpontokat.

június 6. 

  • A brit, az amerikai és a kanadai csapatok sikeresen partra szállnak Franciaországban, Normandiában, és ezzel második frontot nyitnak a németek ellen.

június 22. 

  • A szovjetek hatalmas offenzívát indítanak Kelet-Fehéroroszországban (Belarusszia), megsemmisítve a németek központi hadseregcsoportját, és augusztus 1-jén már nyugati irányban, a Visztula, valamint Varsó felé haladnak Közép-Lengyelországban.

július 25. 

  • A szövetséges erők kitörnek a normandiai partvidékről, és keleti irányba, Párizs felé tartanak.

augusztus 1.– október 5. 

  • A Honi Hadsereg (az antikommunista lengyel ellenállás) felkelést indít a németek ellen, hogy felszabadítsa Varsót a szovjet csapatok megérkezése előtt. A németek a Visztula keleti partján megállítják a szovjet előrenyomulást. Október 5-én a Varsóban harcoló Honi Hadsereg maradványai megadják magukat a németeknek.

augusztus 15. 

  • Szövetséges erők szállnak partra Dél-Franciaországban, Nizza közelében, és gyors ütemben nyomulnak előre a Rajna felé, észak-keleti irányban.

augusztus 20–25. 

  • A szövetséges csapatok elérik Párizst. Augusztus 25-én a szövetséges csapatok által támogatott szabad francia erők belépnek a francia fővárosba. A szövetségesek szeptemberre elérik a német határt. Decemberre gyakorlatilag egész Franciaország, Belgium nagy része és Dél-Hollandia egy része is felszabadul.

augusztus 23. 

  • A szovjet csapatok elérik a Prut folyót, aminek hatására a román ellenzék megdönti az Antonescu-rezsimet. Az új kormány fegyverszünetet köt, és azonnal átáll a másik oldalra a háborúban. A román fordulat hatására Bulgária szeptember 8-án megadja magát. Októberben a németek kivonulnak Görögországból, Albániából és Dél-Jugoszláviából.

augusztus 29. – október 28. 

  • A kommunistákból és nem kommunistákból álló Szlovák Nemzeti Tanács vezetésével a szlovák ellenállás felkelést indít a németek és a hazai fasiszta szlovák rezsim ellen. Október végén a németek beveszik Besztercebányát, a felkelés főhadiszállását, és véget vetnek a szervezett ellenállásnak.

szeptember 4. 

  • Finnország fegyverszünetet ír alá a Szovjetunióval, és kiutasítja a német erőket az országból.

október 15. 

  • A magyar fasiszta nyilas mozgalom német támogatással államcsínyt hajt végre, hogy megakadályozza a magyar kormányt abban, hogy tárgyalásokat folytasson a szovjeteknek való megadásról.

október 20. 

  • Az amerikai csapatok partra szállnak a Fülöp-szigeteken.

december 16. 

  • A németek utolsó nyugati offenzívát indítanak: ez az úgynevezett ardenneki offenzíva, amelynek célja, hogy visszafoglalják Belgiumot, és megosszák a szövetséges erőket a német határ mentén. 1945. január 1-én a németek visszavonulnak.

Kronológia - 1945

január 12. 

  • A szovjetek januárban újabb offenzívát indítanak, elfoglalják Varsót és Krakkót. Február 13-án két hónapig tartó ostrom után a szovjetek elfoglalják Budapestet, április elejére kiűzik az országból a németeket és a velük együttműködő magyarokat. 

március 7. 

  • Az amerikai csapatok Remagen-nál átkelnek a Rajnán.

április 4. 

  • Pozsony elfoglalása megadásra kényszeríti Szlovákiát.

április 13. 

  • A szovjet csapatok elfoglalják Bécset. 

április 16. 

  • A szovjetek körülzárják Berlint. Kezdetét veszi az utolsó offenzíva.

április 

  • A partizán egységek Josip Tito jugoszláv kommunista vezető irányításával beveszik Zágrábot és megdöntik az usztasák uralmát. Az usztasa mozgalom vezetői Olaszországba és Ausztriába menekülnek.

április 30. 

  • Hitler öngyilkosságot követ el.

május 7–8. 

  • Németország feltétel nélkül megadja magát. Az ezt tartalmazó dokumentumot Dwight D. Eisenhower amerikai tábornok, a szövetséges erők észak-nyugat-európai parancsnokának reimsi főhadiszállásán, május 7-én írják alá. Május 8-án, közép-európai idő (CET) szerint 23:01-kor hatályba lép a németek kapitulációja.

május 8. 

  • Németország aláír egy második, nagyon hasonló, megadásról szóló dokumentumot Berlinben. Ez szintén május 8-án, közép-európai idő (CET) szerint 23:01-kor lép hatályba. Moszkvában ez az időpont éjfél után van, így az oroszok május 9-re teszik a kapituláció dátumát. 

május 

  • A szövetséges csapatok elfoglalják Okinavát, a központi japán szigetcsoport előtti utolsó állomást.

augusztus 6. 

  • Az Egyesült Államok atombombát dob le ​Hirosimára.

augusztus 8. 

  • A Szovjetunió hadüzenetet küld Japánnak, és megszállja Mandzsúriát.

augusztus 9. 

  • Az Egyesült Államok atombombát dob le ​Nagaszakira.

szeptember 2. 

  • Japán 1945. augusztus 14-én már beleegyezett a feltétel nélküli megadásba, de ezen a napon hivatalosan is megadja magát. Ezzel véget ér a II. világháború.

Kapcsolódó oldalak

Núbia

Núbia pontos határokkal nem körülírható, történelmi terület Észak-Afrika keleti részén. A történelmi földrajzi egység ma két állam területén fekszik. Egyiptom

Tovább olvasom »
Multunk 2026.07.06.

Nílus völgyi civilizációk

Nílus-völgyi civilizációk Bővebben: ókori Egyiptom, Núbia és Kusita Királyság Ahogy Mezopotámia civilizációinak kialakulásában jelentős szerepet kapott a két nagy folyó,

Tovább olvasom »
Multunk 2026.07.06.

Őskor

A történettudomány szerinti őskor az ember történetének első, leghosszabb korszaka, amely a földtörténeti harmadidőszak utolsó szakaszával (pliocén) és a földtörténeti

Tovább olvasom »
Multunk 2026.07.06.
Forrás:
Szegedi Egyetemi könyvtár
Holokauszt enciklopédia