1914 július 23-án az Osztrák Magyar Monarchia ultimátumot küld Szerbiának, olyan feltételeket szabott, amit Szerbia nem fogadott el. Szerbia Oroszországot maga mögé tudta. 1914 július 28-án az Osztrák Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. A következô napokban Németország hadat üzent Oroszországnak és Franciaországnak. Megszállta Luxemburgot és a hadsereg átengedését kérte. Anglia hadatüzent Németországnak. Az Osztrák Magyar Monarchia hadatüzent az oroszoknak. Olaszország és Románia semleges maradt. A késôbbi belépéssel területszerzést akartak.
A tartalom
Ausztria-Magyarország a következő lépéseket követelte a szerb kormánytól:
- Minden olyan kiadványt, amely az osztrák monarchia iránti gyűlöletet vagy megvetést fejezi ki, el kell nyomni;
- Fel kell oszlatni a Narodna Odbrana-t (szerb nacionalista csoport), valamint az osztrákellenes propagandát terjesztő hasonló csoportokat;
- Mindent, ami Ausztria elleni propagandát terjeszt vagy terjeszteni fog, el kell távolítani a szerb közoktatásból;
- A szerb hadseregből és közigazgatásból el kell bocsátani minden olyan személyt, aki Ausztria-Magyarország elleni propagandát terjesztett. E személyek nevét Ausztria-Magyarország kormánya közli;
- Az osztrákellenes mozgalmak elleni küzdelemben együtt kell működni az osztrák-magyar kormány szerveivel;
- Jogi lépéseket kell tenni a Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának hátterében álló összeesküvésben részt vevőkkel szemben, az osztrák-magyar kormány által delegált szervek segítségével és irányításával;
- Két megnevezett személyt azonnal le kell tartóztatni;
- Fel kell lépni a Szerbia és Ausztria-Magyarország közötti fegyver- és robbanóanyag-csempészet ellen;
- Magyarázatot kell adni Ausztria-Magyarországnak a Szerbiában és külföldön magas rangú szerb személyek Ausztria-Magyarországgal kapcsolatban tett gyűlöletkeltő kijelentései miatt;
- Ausztria-Magyarországot haladéktalanul tájékoztatni kell ezen intézkedések végrehajtásáról.
A szerb válasz
Szerbia kész volt több követelést részben vagy egészben elfogadni, kivéve a szerb joghatósággal kapcsolatos követelést, amelyet Szerbia alkotmányellenesnek és szuverenitását sértőnek tartotta. Az ultimátum lejárta előtt 2 perccel Nikola Pašić szerb miniszterelnök átadta a kormány válaszát, de mivel azzal az osztrák fél nem érte el kitűzött céljait, Wladimir Giesl von Gieslingen nagykövet egy jegyzék aláírását követően elhagyta az országot.
A júliusi válság
- Június 28. Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolása Szarajevóban
- Július 5./6. „Mission Hoyos(wd)” és a német „Biankó csekk”
- Július 23. Osztrák ultimátum Szerbiának
- Július 25. Szerb válasz az ultimátumra
- Július 28. Ausztria-Magyarország hadüzenete Szerbiának
- Július 29. Belgrád ágyúzása
- Július 29. Orosz részleges mozgósítás
- Július 31. Orosz általános mozgósítás
- Július 31. Német ultimátumok Franciaországhoz és Oroszországhoz
- Augusztus 1. A francia (15:55) és a német általános mozgósítás (17:00) másnapra döntött, német hadüzenet Oroszországnak
- Augusztus 2. Német ultimátum Belgiumnak és Luxemburg elfoglalása
- Augusztus 3. Német hadüzenet Franciaországnak
- Augusztus 4. Német invázió Belgium ellen
- Augusztus 4. Nagy-Britannia hadat üzen Németországnak
- Augusztus 6. Ausztria-Magyarország hadüzenete Oroszországnak
- Augusztus 8. Nagy-Britannia hadat üzen Ausztria-Magyarországnak
Kapcsolódó oldalak
Keleti front
Az első világháborúban a központi hatalmak, Németország és Ausztria–Magyarország, illetve Oroszország harctevékenységének fő színtere volt.
Első marne-i csata
Az első marne-i csata az első világháború nagy ütközete volt, amelyet 1914. szeptember 5. és
A Schlieffen-terv
A Schlieffen-terv a Német Birodalom hadműveleti terve volt a nyugat-európai antantseregek gyors szétverésére. A terv
Liège-i csata (1914)
A liége-i csata (németül Schlacht um Lüttich) 1914. augusztus 5-én, közvetlenül az első világháború kitörése
A 2. világháború előzményei
A háború legközvetlenebb előzményeként, ha nem is okaként említhetőek az első világháború utáni békeszerződések. A
Gallipoli
1915. február 18-tól 1916. január 9-ig tartó csata volt, melynek során a védekező török hadsereg
Őskor
A történettudomány szerinti őskor az ember történetének első, leghosszabb korszaka, amely a földtörténeti harmadidőszak utolsó
A szarajevói merénylet
A szarajevói merénylet 1914. június 28-án történt, melynek áldozata Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia
Palesztin front
A palesztin front az első világháború egyik fő hadszíntere a Közel-keleten, a központi hatalmak csapatai
Békeszerződések
A háború legközvetlenebb előzményeként, ha nem is okaként említhető, hogy az első világháború utáni békeszerződések
Mülhauseni csata
A mülhauseni csata, francia változat: mulhouse-i csata 1914. augusztus 9-én kezdődött és ez volt az
Júliusi ultimátum
1914 július 23-án az Osztrák Magyar Monarchia ultimátumot küld Szerbiának, olyan feltételeket szabott, amit Szerbia nem
A mezopotámiai front
Az első világháború egyik hadszíntere volt, ahol az antant hatalmak csapatai, főleg az Egyesült Királyság
A kaukázusi front
A kaukázusi front az első világháború egyik frontvonala volt, mely 1914 és 1918 között húzódott
Nyugati front
1914-ben, az első világháború kitörése után, Luxembourg és Belgium megszállásával a német hadsereg megnyitotta a
A magyar nép kialakulásának időszaka
A magyarság történelmének ókori és kora középkori (5–10. század közötti) időszaka, a néppé válás folyamatának,
Olasz front
Az első világháború egyik frontvonala, ahol 1915-től 1918-ig Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai, illetve
Afrika front
Mellékhadszíntér volt, főképp az afrikai német gyarmatok megszerzéséért folyt a harc. Az antant hatalmak és