Csaták a területen
- Szuezi offenzíva
- Romanii csata
- Magdabai csata
- Rafai csata
- I. gázai csata
- II. gázai csata
- Bersebai csata
- III. gázai csata
- Csata a Mughar-magaslatért
- Jeruzsálemi csata
- Abu Tellul-i csata
- Ararai csata
- Megiddói csata
Tartalomjegyzék
A palesztin front az első világháború egyik fő hadszíntere a Közel-keleten, a központi hatalmak csapatai és az antant erők vívták három éven át harcaikat a Sínai-félszigeten, Palesztinában és Szíriában a közel-keleti uralom és a Szuezi-csatorna végleges megszerzéséért.
Az 1915-ös török támadás
A törökök a csatát a Szuezi-csatorna megszerzéséért indították. 16 000 katonát (benne 1500 német és 1000 osztrák-magyar) csoportosítottak erre az akcióra. Német tábornok irányított. A csata nem hozott sikert, a veszteségek sem voltak túl nagyok, de a vereség miatt a Sínai-félsziget brit kézre került. Innen már könnyebben lehetett támadni Törökország belseje felé.
Kapcsolódó oldalak
Keleti front
Az első világháborúban a központi hatalmak, Németország és Ausztria–Magyarország, illetve Oroszország harctevékenységének fő színtere volt.
Első marne-i csata
Az első marne-i csata az első világháború nagy ütközete volt, amelyet 1914. szeptember 5. és
A Schlieffen-terv
A Schlieffen-terv a Német Birodalom hadműveleti terve volt a nyugat-európai antantseregek gyors szétverésére. A terv
Liège-i csata (1914)
A liége-i csata (németül Schlacht um Lüttich) 1914. augusztus 5-én, közvetlenül az első világháború kitörése
A 2. világháború előzményei
A háború legközvetlenebb előzményeként, ha nem is okaként említhetőek az első világháború utáni békeszerződések. A
Gallipoli
1915. február 18-tól 1916. január 9-ig tartó csata volt, melynek során a védekező török hadsereg
Őskor
A történettudomány szerinti őskor az ember történetének első, leghosszabb korszaka, amely a földtörténeti harmadidőszak utolsó
A szarajevói merénylet
A szarajevói merénylet 1914. június 28-án történt, melynek áldozata Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia
Palesztin front
A palesztin front az első világháború egyik fő hadszíntere a Közel-keleten, a központi hatalmak csapatai
Békeszerződések
A háború legközvetlenebb előzményeként, ha nem is okaként említhető, hogy az első világháború utáni békeszerződések
Mülhauseni csata
A mülhauseni csata, francia változat: mulhouse-i csata 1914. augusztus 9-én kezdődött és ez volt az
Júliusi ultimátum
1914 július 23-án az Osztrák Magyar Monarchia ultimátumot küld Szerbiának, olyan feltételeket szabott, amit Szerbia nem
A mezopotámiai front
Az első világháború egyik hadszíntere volt, ahol az antant hatalmak csapatai, főleg az Egyesült Királyság
A kaukázusi front
A kaukázusi front az első világháború egyik frontvonala volt, mely 1914 és 1918 között húzódott
Nyugati front
1914-ben, az első világháború kitörése után, Luxembourg és Belgium megszállásával a német hadsereg megnyitotta a
A magyar nép kialakulásának időszaka
A magyarság történelmének ókori és kora középkori (5–10. század közötti) időszaka, a néppé válás folyamatának,
Olasz front
Az első világháború egyik frontvonala, ahol 1915-től 1918-ig Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai, illetve
Afrika front
Mellékhadszíntér volt, főképp az afrikai német gyarmatok megszerzéséért folyt a harc. Az antant hatalmak és