Az ortigarai csata 1917. június 10-étől június 25-éig tartott Olaszország és a Monarchia csapatai között. A csatára Dél-Tirolban, Trentinóban került sor, az Asiago-fennsíkon. A csata elnevezése az egyik közeli magaslatról, az Ortigara hegyről kapta a nevét, mivel ennek birtoklásáért folytak a legvéresebb összecsapások.
Előzmények
A sikertelen tizedik isonzói csata után az olasz haderő nem az Isonzónál, hanem az Alpoknál próbált előretörni, hogy visszaszerezze Asiago és Trentino tekintélyes területeit. A támadás az antant 1917-ben közösen elfogadott tervének részét képezte, miszerint az antant hatalmaknak minden frontvonalon egyszerre, nagy létszámú haderőt felvonultatva kell kikényszeríteniük a központi hatalmak összeomlását. Az olasz fronton ez két támadást jelentett: a X. isonzói csatát, melyet azonban a Monarchia erői visszavertek, és egy Trentinóban tervezett támadást, mellyel Dél-Tirolba törtek volna be. Az elvesztett tizedik isonzói csata nem okozta az olaszok számára a tervek megváltoztatását, így sor került az ortigarai csatára.
A csata
Az olasz haderő bár majdnem háromszorosa volt a Monarchia erőinek mégsem tudott döntő csapást mérni a monarchiabeli csapatokra és ezáltal áttörni a frontvonalon. A Monarchia az Asiago körüli magaslatokat már 1916 júniusában elfoglalta, így majdnem egy évnyi ideje volt arra, hogy megerősítse a frontvonalát, védelmi állásokat építsen ki. Ráadásul a június 10-én megindult olasz támadás nem érte felkészületlenül a Monarchia csapatait, a meglepetés erejére nem lehetett támaszkodni. Mégis az olasz veszteségek rendkívüli nagy száma és a támadás kudarca elsősorban magának az olasz hadsereg nagy létszámának volt köszönhető. Az Alpok kis völgyeiben egy 300 000 fős hadsereg nem tudott ugyanúgy mozogni, mint síkvidéken. A néhány km-es frontszakaszon előfordult az, hogy az olasz katonák csak vonultak előre, de nem tudtak harcolni a Monarchia erőivel, mivel a harcoló felek csak egy kis sávban érintkeztek, az olasz haderők többsége, mint utóvéd vonult előre, és ténylegesen nem vett részt a harcban.
1917. június 10-én, a támadás kezdetén az olasz 52. Alpesi hadosztálynak véres csaták során sikerült elfoglalnia az Ortigara hegyet. Az előrenyomulás megakadt, a Monarchia erősítést küldött, és az új hadosztályokkal sikerült visszafoglalni az olaszok által addig elfoglalt területeket, így az Ortigara hegyet is. Az olasz csapatok június 25-én visszavonultak a korábbi frontvonalukra.
Eredmények
Az ortigarai csata egyértelműen vereség volt Olaszország számára, itt még jelentéktelen területeket sem sikerült elfoglalni úgy, mint az ortigarai csatát megelőző X. isonzói csatában. Az antant támadásainak kudarca időt biztosított a Monarchiának, hogy tovább dolgozzon egy nagy, Olaszország elleni ellentámadás tervén. Az ortigarai csata azt eredményezte, hogy az olasz hadvezetés számára világossá vált, Tirol megszállása stratégiailag és katonailag nem lehetséges, így újból az Isonzó felé fordították a figyelmüket és erejüket. Hamarosan sor került a XI. isonzói csatára.
Kapcsolódó oldalak
Keleti front
Az első világháborúban a központi hatalmak, Németország és Ausztria–Magyarország, illetve Oroszország harctevékenységének fő színtere volt.
Első marne-i csata
Az első marne-i csata az első világháború nagy ütközete volt, amelyet 1914. szeptember 5. és
A Schlieffen-terv
A Schlieffen-terv a Német Birodalom hadműveleti terve volt a nyugat-európai antantseregek gyors szétverésére. A terv
Liège-i csata (1914)
A liége-i csata (németül Schlacht um Lüttich) 1914. augusztus 5-én, közvetlenül az első világháború kitörése
A 2. világháború előzményei
A háború legközvetlenebb előzményeként, ha nem is okaként említhetőek az első világháború utáni békeszerződések. A
Gallipoli
1915. február 18-tól 1916. január 9-ig tartó csata volt, melynek során a védekező török hadsereg
Őskor
A történettudomány szerinti őskor az ember történetének első, leghosszabb korszaka, amely a földtörténeti harmadidőszak utolsó
A szarajevói merénylet
A szarajevói merénylet 1914. június 28-án történt, melynek áldozata Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia
Palesztin front
A palesztin front az első világháború egyik fő hadszíntere a Közel-keleten, a központi hatalmak csapatai
Békeszerződések
A háború legközvetlenebb előzményeként, ha nem is okaként említhető, hogy az első világháború utáni békeszerződések
Mülhauseni csata
A mülhauseni csata, francia változat: mulhouse-i csata 1914. augusztus 9-én kezdődött és ez volt az
Júliusi ultimátum
1914 július 23-án az Osztrák Magyar Monarchia ultimátumot küld Szerbiának, olyan feltételeket szabott, amit Szerbia nem
A mezopotámiai front
Az első világháború egyik hadszíntere volt, ahol az antant hatalmak csapatai, főleg az Egyesült Királyság
A kaukázusi front
A kaukázusi front az első világháború egyik frontvonala volt, mely 1914 és 1918 között húzódott
Nyugati front
1914-ben, az első világháború kitörése után, Luxembourg és Belgium megszállásával a német hadsereg megnyitotta a
A magyar nép kialakulásának időszaka
A magyarság történelmének ókori és kora középkori (5–10. század közötti) időszaka, a néppé válás folyamatának,
Olasz front
Az első világháború egyik frontvonala, ahol 1915-től 1918-ig Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai, illetve
Afrika front
Mellékhadszíntér volt, főképp az afrikai német gyarmatok megszerzéséért folyt a harc. Az antant hatalmak és