A liége-i csata (németül Schlacht um Lüttich) 1914. augusztus 5-én, közvetlenül az első világháború kitörése után kezdődött, mikor a német hadsereg hat hadosztálya, összesen 40 000 fő támadta meg Liège városát, illetve a város körül felállított megerősített pozíciókat.
A csata, amely 12 napig tartott, végül Liège elestével végződött, de a hősies belga ellenállás eredményeként a németek jelentős veszteségeket szenvedtek. Ennél is fontosabb volt, hogy a gyors német előre nyomuláson alapuló Schlieffen-terv végrehajtása megakadt, ami időt adott a francia és a brit erő mozgósítására és a belga hadsereg megsegítésére.
Liège védelmi rendszere
Liège város lakossága a háború előtt kb. 164 000 fő volt. A német határtól kb. 25 kilométerre található várost a Meuse folyó szeli ketté, ideális szállítási útvonalat biztosítva. A várost négy vasútvonal kötötte össze Belgium többi városával, ami a német előrenyomulásban nagy szerepet kapott, a Meuse partján vaskohók, acél- és fegyvergyárak működtek – szinte minden, amire egy modern hadsereg felszereléséhez szükség volt. Liège-től délre az Ardennek vidéke nehezen járható, erősen tagolt és könnyen védhető hegyvidék, a várostól északra a lapos holland síkság feküdt, nyugatra aránylag könnyen járható dombvidék. Amint a németek elfoglalják a város környéki erődöket, a belga síkság és a Párizsba vezető út megnyílik előttük.
A város védelmére a belgák 12 megerősített támaszpontot hoztak létre az 1880-as években. A 6-6 erődítmény a Meuse folyó mindkét partján, magaslati pozíciókra épültek, egymástól 3–5 km, a várostól 6–10 km távolságra. Az erődökbe összesen 400 ágyút telepítettek, ezek közül némelyik 420 mm űrméretű volt. Az erődítmények fegyverzete némileg ellensúlyozta a térségben állomásozó belga erők kis létszámát, Leman tábornoknak összesen, a reguláris csapatokkal és a polgárőrség katonáival 70 000 fő állt rendelkezésére.
A szemben álló erők
Belga haderő
Liège fő védelmi ereje a belga hadsereg 3. hadosztálya volt, parancsnoka Gérard Leman tábornok, I. Albert belga király korábbi katonai tanácsadója, most a liège-i körzet főparancsnoka. A 3. hadosztályban három vegyes dandárból áll, mindegyik dandárban két lövészezred, egy tüzércsoport (három üteg egyenként 4 ágyúval), egy géppuskás század és egy szakasz tábori rendőr volt.
A 9. vegyes dandár parancsnoka Gillis vezérőrnagy volt, részei a 9. 29. lövészezred volt. A tüzérségi csoportban 43., 44. és 45. tüzérütegek voltak. A lövészezredek három zászlóaljból, a zászlóaljak 4 századból álltak.
- A 11. vegyes dandár parancsnoka Bertrand vezérőrnagy volt, részei a 11. és 31. lövészezred, illetve a tüzércsoportban a 37., 38. és 39. ütegek.
- A 12. vegyes dandár parancsnoka Vermeulen vezérőrnagy volt, részei a 12. és 32. lövészezred, valamint a 40., 41. és 42. ütegek.
- A 14. vegyes dandár parancsnoka Andringa vezérőrnagy volt, részei a 14. és 34. lövészezred, valamint a 46., 47. és 48. ütegek.
- A 3. tüzérezred parancsnoka Berger ezredes volt, egy tüzérségi csoportba szervezve három üteg volt ide beosztva: a 49., 50. és 51.
- A 3. műszaki zászlóalj parancsnoka Ver Eecke százados, a zászlóaljhoz (neve ellenére) csak két műszaki szakasz volt beosztva.
- A hírközlésért a 3. távíró szakasz felelt, a 2. lándzsás lovassági ezredet Cumont ezredes irányította.
A város erődítményeinek védelmét a helyőrség, illetve az erődítésként ide vezényelt 15. vegyes dandár látta el. A helyőrség parancsnoka Janssen vezérőrnagy volt, maga a helyőrség négy tartalékos lövészezredből állt: a 9. (parancsnoka Lemaire százados), a 11. (Jaumont őrnagy), a 12. (Jeanne őrnagy), valamint a 14. (Haneuse őrnagy), összesen 7530 fő. A helyőrség állományához tartozott még egy tüzérezred, 12 üteggel (minden erődben egy üteg volt elhelyezve). Az általános mozgósítás elrendelése után még négy tartalékos üteget is létrehoztak.
Az erődök közötti rések védelmére 14, vegyes tüzérségi eszközökkel (80, 120 és 150 mm-es ágyúk és 87 mm-es mozsarak) felszerelt üteget hoztak létre, a Citadella védelmét három, 80 mm-es ágyúkkal felszerelt üteg biztosította.
A város védelmére megszervezték a polgárőrséget is, amely összesen 27 tiszttel és 463 katonával rendelkezett.
Liège védelmére a belga hadvezetés, a 3. hadosztály erőivel, a helyőrség katonáival és a polgárőrséggel együtt összesen kb. 32 000 főt és 252 tüzérségi eszközt vont össze.