Nílus völgyi civilizációk

Nílus-völgyi civilizációk

Bővebben: ókori Egyiptom, Núbia és Kusita Királyság

Ahogy Mezopotámia civilizációinak kialakulásában jelentős szerepet kapott a két nagy folyó, úgy kapott nagy szerepet a Nílus Észak-Afrikában. Itt is a földművelésre tértek át, mely a Nílus rendszeres áradása és vizének tápláló ereje létrehozta a nagy Egyiptomi civilizációt. Hatással volt rá a mezopotámiai kultúra, a tudomány, melyekből táplálkozott. Valószínűleg az első civilizációkra építkeztek és azokat továbbfejlesztve alakították meg a saját, immár nagyobb jelentőségű államukat.

Történelmük kezdeti szakaszáról igen sok a mezopotámiai hatásokról árulkodó lelet. A piramisok a sumérok zikkuratjára hasonlítanak, a hieroglif írás a sumér írásból táplálkozik.[forrás?] A kultúra és a tudomány is meghatározó hatást gyakorolt Egyiptomra. Ez a két civilizáció kapcsolatát feltételezi, amely minden bizonnyal igen gyümölcsöző volt. Az egyiptomi kultúra kezdetben a folyók mentén, de az árterek peremén fejlődött ki. Később az emberek letelepedtek a folyók mellé. Itt honosították meg ill. fejlesztették tovább a földművelést.

Kezdetben Felső-Egyiptomban jöttek létre szervezett egységek. Itt hamita népek éltek, akik falvaikban jelentős kereskedelmi állomásokat hoztak létre. Az állomásokon kialakuló szervezeti berendezkedés nagyban hasonlított a későbbi berendezkedéshez. Ezek az állomások egy sor kereskedelmi központot hoztak létre, melyek már nemcsak egymással, hanem külső központokkal is tartották a kapcsolatot. A két egyiptomi királyság, Felső- és Alsó-Egyiptom hirtelen jelent meg, előttük nem jöttek létre városállamok, mint a suméroknál. Királyukról nem tudunk sokat, de valószínűleg a kereskedelmi központokért folytatott küzdelemben tettek szert a hatalmukra. A déli királyság, Felső-Egyiptom volt az erősebb és i. e. 3200-ban egyesítette a Birodalmat. Ezután alakult ki az Egyiptomi Birodalom.

Ezután egy töretlennek ígérkező fejlődés indult meg, amely többek közt a hatalmas építményekben teljesedett ki. Ezek olyan maradandónak bizonyultak, hogy míg az első civilizációnak tartott sumérból alig maradt ránk valami, addig Egyiptom hatalmas tudásanyagot hagyott örökül az utókorra. A feleslegek termelése hatalmas vagyonokat hozott a királyoknak, akik nagy építkezésekbe vágtak bele. A hatalmas templomok és az egyiptomi találmánynak számító kőoszlopok mellett a piramisok hirdették és hirdetik ezen ókori nép hatalmát. Ezek az építkezések már a tudomány, a csillagászat nagy fokú fejlettségét feltételezi. Halottaikat bebalzsamozták, a művészet magas fokra jutott, az írások mindennél nagyobb jelentőségre tettek szert.